Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Bevezető
0
/
0
Pont
0
Lapis József: Ősz és tél között - egy toposz nyomában
0
/
0
Pont
0
9. feladat
0
/
0
Pont
0
10. feladat
0
/
0
Pont
0
Műértelmező szöveg alkotása
0
/
0
Pont
0
Reflektáló szöveg alkotása
0
/
0
Pont
A helyes válasz
Bevezető
Az alábbi feladatsor az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségire készülőknek készült. A digitális feladatok a
Oktatási Hivatal oldalán
szereplő feladatsor és megoldókulcs alapján készültek. A technikai korlátok miatt a feladatok elsősorban a szövegértés ellenőrzésére alkalmasak.
A helyes válasz megadása után a Tovább gombra kattintva lehet a következő feladatra lépni. A szabad szavas feladatok esetén a rendszer nem tudja a választ ellenőrizni, bármilyen megoldást elfogad.
1. Az Ősz és tél között – egy toposz nyomában című szövegrészlet Az elmúlás poétikája című értekezés egy részlete. Jelölje meg az értekezés műfajának minél több jellemzőjét!
bölcsészettudományok esetén lehet érintkezés az esszével
a tudományos szövegek alapvető típusa, műfaja
nyelvezete pongyola, eltér a normától
nem jelenik meg az érzelemkifejezés
rövid tőmondatokban fogalmazott szöveg
érvelő típusú munka, melyben az érvelés tudományos igénnyel és módszerekkel történik
szakszavak és idegen szavak kerülése
tárgyilagos, személytelen előadásmód
középpontjában egy kutatási kérdés áll
célja: a kutatásokon alapuló eredmények megosztása, publikálása a szakmai közönséggel
2. A szöveg több idegen szót tartalmaz, melyeknek megadjuk a főnévi jelentését. A szövegkörnyezet ismeretében írja le az alábbi jelentéseket a szövegben vastag szedéssel kiemelt idegen szavak alkalmazásával!
a) különböző értelmű, de hasonló hangzású szavak egybefűzése
b) kétértelműség, kettősség
c) hasonlóság, megegyezés, megfelelés
d) olyan tulajdonság, mely szükségszerűen hozzátartozik valakihez, valamihez
4. A szövegben is említett időtoposzokat kapcsolja össze jellemző jelentésükkel, attribútumaikkal! (3,9)
dél/nyár
halál, némaság, csönd
tél
születés
év
érett életszakasz
este
az emberi életpálya vége / halál
tavasz, virradat
az emberi életpálya
5. Az olvasott szöveg egy-egy bekezdése összekapcsolható az alábbi idézetek valamelyikével. Kapcsolja össze az idézeteket a szövegrészekkel!
„Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet.” Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra …
szürethez és gyümölcséréshez kötődő őszelő termékenysége
„Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét.” Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
alapvetően ciklikus, visszatérő; visszatérő struktúrákkal dolgozik
„Mindegy, hogy rég vagy nem-rég, nem marad semmi emlék, az ember szíve vásik, egyik nyár, mint a másik.” Weöres Sándor: Valse triste
van belőle felébredés ; a körkörös idő keretébe helyezte
„Most tél van és csend és hó és halál.” Vörösmarty Mihály: Előszó
a „tél”-be erőteljesen beleivódott a halál
6. a. Az idő metaforikus, szimbolikus jelentéseivel a regényirodalomban is találkozhatunk. Olvassa el az alábbi regényrészletet! Mi a kapcsolat Fanni létállapota és a szöveg 4. bekezdésének gondolatai között? Jelölje meg a helyes állításokat!
„Körültem minden elváltozott. Hiába éled a fiatalos. Hiába sarjaz a rét; nékem nem kékülnek többé a domború hegyek, nékem nem csereg a patak, nem virít a rózsabokor…Nem lehelnek ezek többé nyugtatást ebbe a széjjelmorzsolt szívbe, nem folynak belőlök többé örömek… Mikor a természet kebelében feküdtem, mikor azokat hörpölve szívtam jóltévő poharából – édes örömek, odavagytok! Kedves helyem ezután a temetőkert…Ott, ahol a bodza boltos gallyaival egy sírhalmot árnyékoz…” (Kármán József: Fanni hagyományai 1794)
a természeti ciklus és Fanni útja szétválik
a természet újraéled, tavaszodik
a ciklikus-visszatérő és a lineáris-előrehaladó időfelfogás szembeállítása
a természet megújhodásával együtt az emberi érzelmek is felderülnek
Fanni a keleti,indiai világnézetben hisz
Fanni haldoklik, élete egyszeri, az emberi élet elmúlásának példája
6.b. Az idő metaforikus, szimbolikus jelentéseivel a regényirodalomban is találkozhatunk. Olvassa el az alábbi regényrészletet! Értelmezze Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének utolsó előtti fejezetéből a sárszegi őszt! Ön szerint a tér (Sárszeg) és az idő (ősz) hogyan határozzák meg egymást? Válassza ki a megfelelő leírást!
„Ákos összehúzta mogyorószín őszikabátját, mert fázott. Valami motozást hallott fönn, magasan fönn a levegőben. – Ez az ősz – gondolta. Milyen hirtelen jött. Nem fönségesen, nem halálosan, nem nagy pompájában, arany levélszőnyegével és gyümölcsös koszorújával. Kis ősz volt ez, alattomos, fekete, sárszegi ősz. Sötéten gubbasztott mozdulatlan bokrokban, fák felett, házak tetején. A város alján füttyentett egy vonat, és elhangzott a füttye. Kietlen unalom borult mindenre. Vége volt a melegnek. Mindössze ennyi volt.” (Kosztolányi Dezső: Pacsirta 1924)
a kronotoposz az idő ciklikusságát erősíti
Sárszegen olyan az időjárás, mintha mindig ősz lenne
Sárszeg: kisváros; beszélő neve van meddő, tehetetlen, lehúzó, unalmas, átrobog rajta az idő
minden visszatér a régi kerékvágásba (Pacsirta hazatérése után)
a város és az időjárás nincs összefüggésben egymással
ősz: nem halálos, nem fönséges, nem pompás
Sárszeg: parlagiságot jelképez
7.a. Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Adja meg a költő teljes nevét, majd válaszoljon a kérdésre!
„Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom.”
Nem tudhatom…
Weöres Sándor
Babits Mihály
József Attila
Radnóti Miklós
Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Jelölje meg azt a műfajt, amely a magyar irodalomban leginkább e vers költőjéhez köthető!
„Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom.”
Nem tudhatom…
eposz
vígjáték
regény
ekloga
7.b. Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Adja meg a költő teljes nevét, majd válaszoljon a kérdésre!
„Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék.”
Téli éjszaka
Juhász Gyula
József Attila
Radnóti Miklós
Kassák Lajos
Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Milyen verstípusra utal a kezdősor?
„Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék.”
Téli éjszaka
keretes szerkezetű
vallomásos
felhívó, lelkesítő
megszólító, önmegszólító
7.c. Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Adja meg a költő teljes nevét, majd válaszoljon a kérdésre!
„Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt.”
A Reményhez
Kazinczy Ferenc
Kölcsey Ferenc
Csokonai Vitéz Mihály
Berzsenyi Dániel
Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Melyik stílusirányzat jellemző jegyeivel találkozunk ebben a versszakban?
„Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt.”
A Reményhez
romantika
szentimentalizmus
rokokó
barokk
7.d. Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Adja meg a költő teljes nevét, majd válaszoljon a kérdésre!
Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
Októberi táj
József Attila
Vörösmarty Mihály
Petőfi Sándor
Kosztolányi Dezső
Az alábbi versrészlet megidéz egy évszakot. Milyen szóképet talál a 2. mondatban?
Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
Októberi táj
hasonlat
szinesztézia
allegória
metafora
8. Vizsgálja meg a szöveg alábbi mondatát, és fejezze be a megkezdett állításokat! Pontosan fogalmazzon!
Nem véletlen, hogy a hangzósság iránt annyira lelkesülő Kosztolányi épp e versben találja meg „bezárva” az őszt.
a) A mondat szerkezetét tekintve:
b) Az első tagmondat állítmányának fajtája:
c) A „lelkesülő” szó szófaja:
d) A „találja” szóban előforduló mássalhangzótörvény:
3. A szerző alapvetően kétféle időfelfogást említ. A szöveg információi alapján töltse ki a táblázatot! (4)
(Először a pontra, majd a hozzá tartozó szövegdobozra kattintson!)
1
2
3
4
lineáris, előrehaladó
keletkezik és megszakad
ciklikus, visszatérő
keleti, indiai
9. Hamlet híres szavait Arany János fordításában ismerjük leginkább:
„Kizökkent az idő; - oh, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”
De más fordításokat is ismerünk, ezekből közlünk most hármat.
„Korunk meghibbant : - Óh balvégzet átka, Hogy helyrelökni jöttem e világra.” (Telekes Béla, 1903)
„Kibicsaklott az idő. Átka rajtam: Azért születtem meg, hogy helyre rakjam.” (Eörsi István, 1999)
„A világ szétesett; átok ül rajtam, Most én kellek hozzá, hogy összerakjam.” (Nádasdy Ádám, 2001)
a) A különböző fordítások alapján töltse ki a táblázatot! (Először a pontra, majd a hozzá tartozó szövegdobozra kattintson!)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
kibicsaklott
korunk
Nádasdy Ádám
a világ
"én kellek hozzá, hogy összerakjam"
"Azért születtem meg, hogy helyrerakjam."
"helyrelökni jöttem e világra"
Eörsi István
meghibbant
9. Hamlet híres szavait Arany János fordításában ismerjük leginkább:
„Kizökkent az idő; - oh, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”
De más fordításokat is ismerünk, ezekből közlünk most hármat.
„Korunk meghibbant : - Óh balvégzet átka, Hogy helyrelökni jöttem e világra.” (Telekes Béla, 1903)
„Kibicsaklott az idő. Átka rajtam: Azért születtem meg, hogy helyre rakjam.” (Eörsi István, 1999)
„A világ szétesett; átok ül rajtam, Most én kellek hozzá, hogy összerakjam.” (Nádasdy Ádám, 2001)
b) A kitöltött táblázat elemeit megvizsgálva és összehasonlítva Ön szerint melyik az a fordítás/értelmezés, amely leginkább eltér a többitől?
Nádasdy Ádám
Arany János
Telekes Béla
Eörsi István
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.a. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
Az 1. számú szöveg esetében az elbeszélt idő...
rövidebb, mint az elbeszélés ideje
nagyjából megegyezik az elbeszélés idejével
nagyobb, hosszabb, mint az elbeszélés ideje
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.b. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
A 2. számú szöveg esetében az elbeszélt idő...
nagyjából megegyezik az elbeszélés idejével
rövidebb, mint az elbeszélés ideje
nagyobb, hosszabb, mint az elbeszélés ideje
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.c. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
A 3. számú szöveg esetében az elbeszélt idő...
nagyobb, hosszabb, mint az elbeszélés ideje
rövidebb, mint az elbeszélés ideje
nagyjából megegyezik az elbeszélés idejével
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.d. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
Az 1. számú szöveg jellemző jegye:
megnyújtott, megállított idő
sűrítés, időtömörítés
dialógus
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.e. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
A 2. számú szöveg jellemző jegye:
dialógus
megnyújtott, megállított idő
sűrítés, időtömörítés
Olvassa el figyelmesen az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljon a feltett kérdésekre!
10.f. Az irodalmi művekben gyakran vetjük össze az elbeszélt időt az elbeszélés, történetmondás idejével.
A 3. számú szöveg jellemző jegye:
megnyújtott, megállított idő
sűrítés, időtömörítés
dialógus
Műértelmező szöveg alkotása
Ezt a feladatot a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen beírt választ helyesnek fogad el!
Reflektáló szöveg alkotása
Ezt a feladatot a rendszer nem javítja automatikusan, bármilyen beírt választ helyesnek fogad el!
A foglalkozás befejeződött.
0