Újra (10)

Tudom (0)

Játék

Sorold fel a mássalhangzótörvényeket!

hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás

Mi a hasonulások 2 típusa?

1. részleges hasonulás 2. teljes hasonulás

Mit jelent a zöngésség szerinti részleges hasonulás?

A zöngésség szerinti részleges hasonulás során a második hang magához hasonlóvá (vagy zöngéssé vagy zöngétlenné) alakítja az előtte álló hangot. pl. vadkan

Mit jelent a képzés helye szerinti részleges hasonulás?

A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor a második hang az előtte állót a képzés helye szempontjából teszi hasonlóvá önmagához. pl.: színpad

Mi a teljes hasonulás 2 típusa?

1. írásban jelölt 2. írásban jelöletlen

Mi az írásban jelölt teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban is jelöljük: pl.: baráttal

Mi az írásban jelöletlen teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban nem jelöljük: pl.: anyja

Mi a rövidülés?

Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó találkozásakor a hosszú mássalhangzó megrövidül. p.: hallgat

Mi a kiesés?

Három különböző mássalhangzó találkozásakor az egyik - általában a középső - kiesik. Pl.: mindnyájan

Mi a nyúlás?

Két magánhangzó közötti rövid mássalhangzó kiejtéskor megnyúlik. Pl.: szalag

Csoportosítsd a szavakat aszerint, milyen mássalhangzótörvény érvényesül bennük!

összeolvadás

rövidülés

kiesés

nyúlás

adjon

aludjon

varrtak

hallgat

rövidebbre

mondta

mindnyájan

utána

minél

szalag

Újra (10)

Tudom (0)

Játék

Sorold fel a mássalhangzótörvényeket!

hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás

Mi a hasonulások 2 típusa?

1. részleges hasonulás 2. teljes hasonulás

Mit jelent a zöngésség szerinti részleges hasonulás?

A zöngésség szerinti részleges hasonulás során a második hang magához hasonlóvá (vagy zöngéssé vagy zöngétlenné) alakítja az előtte álló hangot. pl. vadkan

Mit jelent a képzés helye szerinti részleges hasonulás?

A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor a második hang az előtte állót a képzés helye szempontjából teszi hasonlóvá önmagához. pl.: színpad

Mi a teljes hasonulás 2 típusa?

1. írásban jelölt 2. írásban jelöletlen

Mi az írásban jelölt teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban is jelöljük: pl.: baráttal

Mi az írásban jelöletlen teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban nem jelöljük: pl.: anyja

Mi a rövidülés?

Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó találkozásakor a hosszú mássalhangzó megrövidül. p.: hallgat

Mi a kiesés?

Három különböző mássalhangzó találkozásakor az egyik - általában a középső - kiesik. Pl.: mindnyájan

Mi a nyúlás?

Két magánhangzó közötti rövid mássalhangzó kiejtéskor megnyúlik. Pl.: szalag

Csoportosítsd az alábbi szavakat a megadott szempontok szerint!

Teljes hasonulást tartalmaz

Részleges hasonulást tartalmaz

anyja

leánnyá

baráttal

halljuk

hátba

vadkan

színpad

Újra (10)

Tudom (0)

Játék

Sorold fel a mássalhangzótörvényeket!

hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, nyúlás

Mi a hasonulások 2 típusa?

1. részleges hasonulás 2. teljes hasonulás

Mit jelent a zöngésség szerinti részleges hasonulás?

A zöngésség szerinti részleges hasonulás során a második hang magához hasonlóvá (vagy zöngéssé vagy zöngétlenné) alakítja az előtte álló hangot. pl. vadkan

Mit jelent a képzés helye szerinti részleges hasonulás?

A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor a második hang az előtte állót a képzés helye szempontjából teszi hasonlóvá önmagához. pl.: színpad

Mi a teljes hasonulás 2 típusa?

1. írásban jelölt 2. írásban jelöletlen

Mi az írásban jelölt teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban is jelöljük: pl.: baráttal

Mi az írásban jelöletlen teljes hasonulás?

Az egymás mellé került két mássalhangzó közül az egyik teljesen azonossá válik a másikkal. Ezt írásban nem jelöljük: pl.: anyja

Mi a rövidülés?

Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó találkozásakor a hosszú mássalhangzó megrövidül. p.: hallgat

Mi a kiesés?

Három különböző mássalhangzó találkozásakor az egyik - általában a középső - kiesik. Pl.: mindnyájan

Mi a nyúlás?

Két magánhangzó közötti rövid mássalhangzó kiejtéskor megnyúlik. Pl.: szalag

Milyen hangtörvény érvényesül az alábbi szósor szavaiban?

község, átcsatol, atyja