Életmód és társadalom a két világháború között

1927-es Ford T-modell
1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company, ez idő alatt összesen 15 millió darabot adtak el belőle, az első népautó volt.
Henry Ford fejlesztése saját sikerének áldozatává vált, azaz a gépkocsi olyannyira hétköznapi termék lett, hogy a luxusigények az egyszerű vásárlók körében is megjelentek. A húszas évek elején már ezt a változást jelezte a különböző színű T-modellek forgalomba kerülése.

A talált illegális alkohol megsemmisítése – valahol Amerikában, valamikor az 1920-as években

1920. január 16-án életbe lépett a 18. alkotmánymódosítás, amely az egész Egyesült Államok területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát. A törvényt Volstead-törvény néven is ismerik, Andrew Volstead republikánus politikus után. A tilalomnak voltak gazdasági okai is, ugyanis azok a munkások, akik szeszesitalokat fogyasztottak, kevésbé voltak munkaképesek, és nem tudtak annyi hasznot termelni, mint azok, akik nem ittak.

Női divat, 1927

Jobbra: Kalapok az 1920-as években
A Cloche-kalap rendkívül divatos volt ebben az időszakban. Feltűnő változás a kalapok viseletében, hogy a húszas években nem mutattak homlokot a nők, a karimával szinte még a szemöldöküket is eltakarták.

Népszerű hajviseletek az 1920-as években
A legdivatosabb a bubifrizura volt, azok a nők, akik nem vágatták rövidre a hajukat, gyakran alacsonyra tűzött kontyot viseltek, de az előre logó hajukat levágatták, így azt a divat szerint tudták formázni.

Cipődivat egy 1928-as újságban
A húszas évek közepe táján az úgynevezett Mary Jane-cipőstílus egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A fazon Richard F. Outcault karikaturista nevéhez fűződik, aki hősnőinek rajzolta a világhírű cipőt, később pedig el is nevezte Mary Jane-nek.

Az 1920-as évek divatja korabeli felvételeken

Vogue-címlap 1922-ből
Az 1892-ben alapított magazin az új New York-i felső osztályt célozta meg. Férfi olvasói számára bemutatja a felső osztály szokásait, szabadidős tevékenységeit, társadalmi eseményeit, a helyeket, amelyeket látogatnak és a ruhákat, amelyben járnak. 1919-től már az Egyesült Királyságban, 1920-tól pedig már Franciaországban is megjelent. Ebben az időszakban kezdett el kifejezetten a nőkre koncentrálni.

Jelenet a 2013-as A nagy Gatsby c. filmből
A film alapjául szolgáló regényt F. Scott Fitzgerald 1925-ben írta. A regény cselekménye 1922-ben játszódik, és rendkívül jól visszaadja a korszak hangulatát, életmódját. A filmet sok kritika érte a nem korhű jelmezei miatt. A ruhák sokszor túldíszítettek, és inkább az 1930-as évek divatját tükrözik, de a jelmezek legfontosabb célja a társadalmi különbségek érzékeltetése, ami a regényben is fontos szerepet kap.

Harry Houdini híres hídugrása1907-ben Rochesterben, amelyet mozgófilmen is rögzítettek

Az illuzionista 1926-ban halt meg. A hiedelem szerint a McGill Egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik hallgató valóban megütötte és ettől robbant szét a vakbele. Valójában súlyos vakbélgyulladása volt, amit nem kezeltek időben.

Coco Chanel 1928-ban
1921-ben a francia Riviérán töltött vakációja során találkozott Ernest Beaux-val, a híres parfümkészítővel. Az ő segítségével alkották meg a híres Chanel N° 5 parfümöt, ami az első mesterségesen előállított parfüm.

Balra: jelenet Charlie Chaplin első egész estés fekete-fehér játékfilmjéből
A kölyök 1921-ben készült, szinte teljes egészében Chaplin készítette, a főszerep mellett ő rendezte, írta és vágta.

Jobbra: jelenet az 1940-es A diktátor című filmből Chaplin főszereplésével
A film Chaplin első hangosfilmje, és az 1930-as és 1940-es évek fordulóján kibontakozó önkényuralmi rendszereket kritizálja.

A dzsesszénekes (eredeti cím: The Jazz Singer)

A Warner Brothers 1927-es filmje mérföldkő a mozi történetében, ezzel veszi kezdetét a hangosfilm korszaka. A film főszereplője a kor egyik legismertebb énekese, Al Jolson.
Az első mondat, ami elhangzik a film elején: „Még nem hallottatok semmit!”

Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében használták először a sztereó hangot 1940-ben.

Az 1939-es Elfújta a szél című film már teljesen színesre forgatott és színesen vetített hangos játékfilm.

Az 1920-as évek divatos tánca, a charleston

A charleston először 1903-ban jelent meg az Egyesült Államok déli államaiban a feketék népi táncaként. Elsősorban Charleston városában volt közkedvelt, innen származik a neve. Az 1920-as évekre rendkívül népszerű dzsessztánccá nőtte ki magát, már a hivatásos táncosok is táncolták.

Josephine Baker charlestont táncol

Az 1923-as Runnin' Wild Broadway-musicalben James P. Johnson „The Charleston" című dalával tovább népszerűsíti a charlestont.

Az 1920-as évek dzsesszzenéje,
Louis Armstrong – trombita, Benny Goodman – klarinét, Duke Ellington

A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afro-amerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A 20. század elején az afro-amerikai közösségekből indult ki, és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt/van a többi zenei irányzatra is. A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg. (forrás: A Jazz műfaj)

A King & Carter Jazzing Orchestra Houstonban, 1921 januárjában

A szesztilalom miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak, a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek, és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett, és a dzsessz fokozatosan tánczenévé kezdett válni, ami már a szvinget vetíti előre. Az 1920-as éveket dzsesszkorszaknak (Jazz Age) is szokták nevezni, ebben az időszakban vált nemzetközileg is ismert műfajjá. (forrás: A Jazz műfaj)

Francia negyed New Orleansban az 1920-as években

A dzsessz fejlődése kezdetben a helyi stílusok kombinálásából állt. Ezek közül a legfontosabb a New Orleans (Louisiana állam) környéki volt, ahol először nevezték ezt a zenét jazznek – vagy eleinte jass-nek, a későbbiekben pedig, főként más városokban úgy utaltak a New Orleans-i zenére, mint dixieland jass. (forrás: Dzsessz)

Louis Armstrong amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja

Jazz – Legyen Ön is milliomos!-kvíz

Georgia O’Keeffe: Blue and Green Music, 1921, olajvászon

Marsden Hartley: Cemetery, New Mexico, 1924

Balra: Arthur Dove: Moon, 1935, olajvászon

Jobbra: John Marin: Mt. Chocorua No. 1, 1926

A Théâtre des Champs-Élysées kupolája Maurice Denis art déco-rózsájával

Az art déco az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak. Franciaországból indult el világhódító útjára az 1920-as években. Az 1930-as években legnagyobb hatása már az Amerikai Egyesült Államokban volt, de egész Európában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is szerephez jutott. (forrás: Art déco)

A Kubista Ház homlokzati terve, Raymond Duchamp-Christian Villon (1912)

Balra: Képeslap az 1925-ös párizsi világkiállításról

Jobbra: A Lafayette áruház pavilonja az 1925-ös párizsi világkiállításon

Wilhelm Conrad Röntgen, Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök

A róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője. 1901-ben elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

Sir Alexander Fleming, skót bakteriológus és immunológus

Felfedezte az antibakteriális lizozim enzimet, valamint 1928-ban az első antibiotikumot, a penicillint. 1945-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat.

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

A magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, és 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő volt.
Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el.

Az Amerikai Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát jelző Dow Jones Index [DJIA] 1929. október 14. és november 13. között

Az 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön" kezdődő tőzsdei összeomlás október 29-én érte el mélypontját: a „fekete kedden" 16 millió részvény cserélt gazdát az árfolyamok 40 százalékos zuhanása mellett. A krízis hat napján a befektetők 50 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el. A betétesek – fizetésképtelenségtől tartva – megrohanták a bankokat is, amelyek ezért valóban fizetésképtelenek lettek, és tönkrementek.
(Forrás: A fekete csütörtök újra lesújt? Mi történt 1929-ben?)

Balra: Embertömeg a New York-i tőzsde előtt 1929-ben

Jobbra: A Brooklyn Eagle hírlap 1929. október 24-i címlapja

Az American Union Bank ügyfelei sorban állnak a bank előtt, hogy megszüntessék számlájukat

1929 és 1933 között az USA 25 ezer bankjából közel 11 ezer ment csődbe.

A gazdasági világválság

A világgazdasági válság okai és folyamata

A gazdasági világválság következményei az Egyesült Államokban és Európában

Balra: Egy 7 gyermekes kaliforniai családanya a válság után

Jobbra: Munkanélküliek menete Torontóban

Iskolai étkezési programban részt vevő gyermek

Herbert Clark Hoover, az Egyesült Államok elnöke 1929–1933 között

A válság kirobbanása miatt sokan Herbert Hoover elnököt hibáztatták, ezért a nyomornegyedeket Hoover-városnak, az ingyenkonyhák ételeit pedig Hoover-pörköltnek nevezték.

Munkakereső férfi
A táblán olvasható felirat: 3 szakmám van, 3 nyelvet beszélek, 3 évig harcoltam, 3 gyerekem van. Nincs munkám 3 hónapja, de csak 1 munkát akarok.

Jobbra: A munkások egymást licitálták alul, hogy alkalmazzák őket

A világgazdasági válság karikatúrákon

New Deal, Pálfy Gyula előadása

Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke 1933–1945 között

A New Deal legfontosabb elemei

A történészek a New Dealt két szakaszra, egy elsőre (1933–34) és egy másodikra (1935–39) osztják. Az első szakaszban a gazdaság talpra állítására, a másodikban a szociális intézkedésekre került sor.

Jobbra: Ezt a „kék sast” tehették termékeikre a cégek, amelyek betartották a New Deal törvényeit.

Roosevelt aláírja a Tennessee Valley Authority létrehozását deklaráló dokumentumot

A TVA alapvető feladatai közé tartozott mind a vízi erőművek, árvízvédelemre, az egyéb erőművek vízellátására, illetve kisebb mértékben öntözésre használható víztározók építése, a megtermelt villamosenergiát elosztó hálózat kiépítése és üzemeltetése, a vízkivétel szabályozása, új mezőgazdasági eljárások kifejlesztése és elterjesztése, ezzel párhuzamosan bizonyos jóléti intézkedések (pl. lakhatási viszonyok javítása) meghozása az illetékességi területén.
A TVA regionális hatáskörű szervezet, és a mai napig létezik.

A Douglas-gát, mely az 1940-es években rekordidő alatt épült fel

Az egyik legnagyobb vállalkozás a Tennessee folyó völgyének rendezése volt, szabályozták a folyót és völgyét, számos duzzasztót és erőművet építettek.

Balra: John Maynard Keynes brit matematikus és közgazdász

A tőle eredő gazdasági szemlélet a keynesianizmus, mely többek között fontosnak tartja az állam beavatkozását a gazdaságba.

Jobbra: Az egyes országok központi költségvetés kiadásai a GDP százalékában, 1926–1938 között

A foglalkozás befejeződött.