Fontos tudnivalók!
0/0 Pont
1. Ókorban született vallások
0/3 Pont
2. Oszmán hódítás
0/4 Pont
3. Középkori magyar kultúra
0/4 Pont
4. Kora újkori gyarmatosítás
0/4 Pont
5. Mária Terézia vámrendelete
0/0 Pont
6. Ipari forradalmak
0/6 Pont
7. Reformkor
0/4 Pont
8. Náci Németország
0/3 Pont
9. Két világháború közti magyar külpolitika
0/4 Pont
10. Magyarország a második világháború után
0/4 Pont
11. Európai Unió
0/4 Pont
12. Hazai romák helyzete
0/4 Pont
Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat az ókorban született vallásokkal kapcsolatos. 
 Melyik személyhez köthetők az alábbi idézetek? Válassza ki a felsorolásból! Írja a megfelelő személy nevét az idézetek alá! Két név kimarad. (Elemenként 1 pont.)
 Személyek: 
  
 Mózes, Dávid, Buddha, Jézus Krisztus, Noé 


a) „Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odajött hozzá a
kísértő és ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek legyenek
kenyérré«. De ő ezt válaszolta: »Írva van: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik«.” 
 
   
 
 b)  „Férfikorom elején, síró és jajveszékelő szüleim akarata ellenére, hajamat és
szakállamat lenyírva, sárga ruhát öltve, otthonomból az otthontalanságba távoztam.
Remete lettem, s az igaz üdvöt keresve, […] a páratlan, legmagasabb rendű
nyugalom ösvényét kutatva, egyik helyről a másikra vándoroltam […]. A
boldogságon és a szenvedésen túllépve, az egykori vidámság és bánat
megsemmisítése után elértem a szenvedés nélküli, boldogság nélküli, egykedvű és
tiszta emlékezést.” 
 
   
 
 c) „Hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez. És megjelenék
néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a
csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala, […] és szólítá őt
Isten a csipkebokorból, mondván: […] Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak
Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene.”
 
   
 
2. A feladat az oszmán hódításhoz kapcsolódik. 
 A térképvázlaton feltüntetett sorszámok az Oszmán Birodalom jelentős városait, illetve területeit jelölik. Rendelje ezeket a város / terület meghatározásaihoz! 
Írja a megfelelő sorszámot a meghatározásokhoz! Két sorszám kimarad! (Elemenként 1 pont.) 


a) Ennek a városnak az elfoglalása után vehette fel az oszmán
uralkodó a legfőbb muzulmán vallási vezető címét. 
 
 Terület vagy város
sorszáma a térképen:   
 
 b) Ez a város az iszlám harmadik szent helye, de egyben a
kereszténység és a zsidó vallás számára is alapvető jelentőségű. 
 
 Terület vagy város sorszáma a térképen:   
 
 c) Ennek a városnak az elfoglalásával szűnt meg a Kelet-római
Birodalom. 
 
 Terület vagy város sorszáma a térképen:    
 
 
d) Az Oszmán Birodalom román vazallus állama, amely
korábban magyar és lengyel hűbéres is volt. 
 
Terület vagy város sorszáma a térképen:    
3. A feladat a középkori Magyarország kultúrájával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a képek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)


a) Melyik képen látható I. (Szent) István király egyetlen, máig fennmaradt korabeli
ábrázolása? 

 A kép betűjele:   
 
 b) A D) betűjelű képen ábrázolt esemény helyszíne nem sokkal korábban vált királyi
székhellyé. Itt találkozott egymással 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó. 
 Nevezze meg ezt a települést!    
 
 c) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az E) betűjelű képen? 
 
   
 
 d) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az F) betűjelű képen? 
 
   
4. A feladat a kora újkori gyarmatosítás történetéhez kapcsolódik. 
 Az állítások egy-egy, a térképen is megnevezett gyarmatosító hatalomra igazak. 
 Írja a megfelelő gyarmatosító nevét az állítások mellé! (Elemenként 1 pont.)  


a) Gyarmatai magukban foglalják az általa meghódított azték és inka
birodalmak területét.
 
 Gyarmatosító
hatalom neve:   
 
b) Fő riválisával egy a XV. század végén kötött egyezmény határolta el
érdekszféráját. Az ekkor megállapított vonaltól keletre terülnek el
gyarmatai.
 
 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
c) Az amerikai kontinensen ázsiai terjeszkedése folytatásaként jött létre
gyarmata.

 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
 d) Gyarmatait részben üldözött protestáns kisebbségek népesítették be.
 
 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  

„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
a)