Fontos tudnivalók!
0/0 Pont
1. Ókorban született vallások
0/3 Pont
2. Oszmán hódítás
0/4 Pont
3. Középkori magyar kultúra
0/4 Pont
4. Kora újkori gyarmatosítás
0/4 Pont
5. Mária Terézia vámrendelete
0/0 Pont
6. Ipari forradalmak
0/6 Pont
7. Reformkor
0/4 Pont
8. Náci Németország
0/3 Pont
9. Két világháború közti magyar külpolitika
0/4 Pont
10. Magyarország a második világháború után
0/4 Pont
11. Európai Unió
0/4 Pont
12. Hazai romák helyzete
0/4 Pont
Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat az ókorban született vallásokkal kapcsolatos. 
 Melyik személyhez köthetők az alábbi idézetek? Válassza ki a felsorolásból! Írja a megfelelő személy nevét az idézetek alá! Két név kimarad. (Elemenként 1 pont.)
 Személyek: 
  
 Mózes, Dávid, Buddha, Jézus Krisztus, Noé 


a) „Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odajött hozzá a
kísértő és ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek legyenek
kenyérré«. De ő ezt válaszolta: »Írva van: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik«.” 
 
   
 
 b)  „Férfikorom elején, síró és jajveszékelő szüleim akarata ellenére, hajamat és
szakállamat lenyírva, sárga ruhát öltve, otthonomból az otthontalanságba távoztam.
Remete lettem, s az igaz üdvöt keresve, […] a páratlan, legmagasabb rendű
nyugalom ösvényét kutatva, egyik helyről a másikra vándoroltam […]. A
boldogságon és a szenvedésen túllépve, az egykori vidámság és bánat
megsemmisítése után elértem a szenvedés nélküli, boldogság nélküli, egykedvű és
tiszta emlékezést.” 
 
   
 
 c) „Hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez. És megjelenék
néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a
csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala, […] és szólítá őt
Isten a csipkebokorból, mondván: […] Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak
Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene.”
 
   
 
2. A feladat az oszmán hódításhoz kapcsolódik. 
 A térképvázlaton feltüntetett sorszámok az Oszmán Birodalom jelentős városait, illetve területeit jelölik. Rendelje ezeket a város / terület meghatározásaihoz! 
Írja a megfelelő sorszámot a meghatározásokhoz! Két sorszám kimarad! (Elemenként 1 pont.) 


a) Ennek a városnak az elfoglalása után vehette fel az oszmán
uralkodó a legfőbb muzulmán vallási vezető címét. 
 
 Terület vagy város
sorszáma a térképen:   
 
 b) Ez a város az iszlám harmadik szent helye, de egyben a
kereszténység és a zsidó vallás számára is alapvető jelentőségű. 
 
 Terület vagy város sorszáma a térképen:   
 
 c) Ennek a városnak az elfoglalásával szűnt meg a Kelet-római
Birodalom. 
 
 Terület vagy város sorszáma a térképen:    
 
 
d) Az Oszmán Birodalom román vazallus állama, amely
korábban magyar és lengyel hűbéres is volt. 
 
Terület vagy város sorszáma a térképen:    
3. A feladat a középkori Magyarország kultúrájával kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a képek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)


a) Melyik képen látható I. (Szent) István király egyetlen, máig fennmaradt korabeli
ábrázolása? 

 A kép betűjele:   
 
 b) A D) betűjelű képen ábrázolt esemény helyszíne nem sokkal korábban vált királyi
székhellyé. Itt találkozott egymással 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó. 
 Nevezze meg ezt a települést!    
 
 c) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az E) betűjelű képen? 
 
   
 
 d) Jellemzően melyik művészeti stílus jegyei láthatóak az F) betűjelű képen? 
 
   
4. A feladat a kora újkori gyarmatosítás történetéhez kapcsolódik. 
 Az állítások egy-egy, a térképen is megnevezett gyarmatosító hatalomra igazak. 
 Írja a megfelelő gyarmatosító nevét az állítások mellé! (Elemenként 1 pont.)  


a) Gyarmatai magukban foglalják az általa meghódított azték és inka
birodalmak területét.
 
 Gyarmatosító
hatalom neve:   
 
b) Fő riválisával egy a XV. század végén kötött egyezmény határolta el
érdekszféráját. Az ekkor megállapított vonaltól keletre terülnek el
gyarmatai.
 
 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
c) Az amerikai kontinensen ázsiai terjeszkedése folytatásaként jött létre
gyarmata.

 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
 d) Gyarmatait részben üldözött protestáns kisebbségek népesítették be.
 
 Gyarmatosító hatalom neve:   
 
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  

„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
a)



Mária Terézia eltörölte a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
Mária Terézia fenntartotta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
Mária Terézia létrehozta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
b)



A harmincadvám megfizetése alól a magyar nemesek rendi kiváltságaikra hivatkozva teljes körű mentességet kaptak.
A harmincadvám megfizetése alól a szabad királyi városok polgárai a városi kiváltságlevelekben foglaltaknak megfelelően mentességet kaptak.
A harmincadvám megfizetése alól egyik társadalmi réteg tagjai sem kaptak teljes körű mentességet.
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
c)



A vámrendelet következtében visszaesett a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
A vámtételek arra ösztönözték a magyarokat, hogy a mezőgazdasági termékeket a birodalmon kívül értékesítsék.
A vámtételeket úgy határozták meg, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban a birodalmon belül értékesítsék.
5. A feladat a XVIII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Jelölje be a helyes állítást! (Feladatrészenként egyet!) (Elemenként 1 pont.)  
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből) 
d)



A vámrendelet elősegítette a magyar ipar fejlődését.
A vámrendelet következtében az örökös tartományokból kedvező feltételekkel lehetett iparcikkeket Magyarországra hozni.
A vámrendelet arra ösztönözte a kereskedőket, hogy a birodalmon kívülről hozzanak iparcikkeket Magyarországra.
6. A feladat az ipari forradalmakhoz kapcsolódik. 
 Fogalmazza meg egy-egy szóval / kifejezéssel a képpárok és ismeretei segítségével az első és a második ipari forradalom közti főbb különbségeket a megadott három kérdéskörben! Töltse ki a az üres téglalapokat! (Elemenként 1 pont.)  


a) Fejlesztők, feltalálók 
- Az első ipari forradalom
idején:   
- A második ipari
forradalom idején:    

 b) Az erőgépek 
 - Az első ipari forradalom idején:    
 - A második ipari forradalom idején:    
 
 c) A kezdeti húzóágazatok 
 - Az első ipari forradalom idején:   
 - A második ipari forradalom idején:   
7. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Ő császári és királyi felsége […] a könyvvizsgálat tárgyában […] a hírlapok mikénti vizsgálatára nézve […] a következő szabályokat méltóztatott megállapítani: […] XII. [Vigyázni kell] nehogy a hírlapokban vizsgálati engedély nélkül bármi is közöltessék. XV. A nyilvános lapokban megengedhető […] cikkek tárgyául szolgálhatnak pedig különösen: […] b) minden kegyelmes királyi válaszok avagy leiratok; c) az üzenetek és felterjesztések, nem ugyan kezdeti javaslataikban, hanem melyek iránt már az egyik vagy másik vagy illetőleg mind két tábla is megegyezett; d) az egyének által tett nyilvános indítványok és előterjesztések; e) azon fővédokoknak, melyek valamely tárgy felett mindkét részről felhordattak, kivonatos előadása, de anélkül, hogy akár a beszélő személyek, akár az általok képviselt törvényhatóságok név szerint kimutattatnának.” 
 (V. Ferdinánd utasítása a „könyvvizsgálat” tárgyában, 1846) 


a) Nevezze meg szakkifejezéssel az utasítás által előírt „könyvvizsgálatot”! 
 
    
 
 b) Nevezze meg azt az alapvető szabadságjogot, amelyet megsértettek az utasítás
rendelkezései! 

 
    
 
 
 c) Melyik politikai intézmény működésének nyilvánosságát korlátozta az utasítás
XV. pontja?
 
   
 
 
 d) Melyik évben került sor a reformkori „könyvvizsgálat” teljes eltörlésére?
   
8. A feladat a náci Németország történetéhez kapcsolódik. 
 Támassza alá érvekkel az igaz állításokat a képek, a meghatározások és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)  
Meghatározások: 
 
 Birodalmi Munkaszolgálat: A sorkatonai szolgálat előtt teljesítendő kötelező féléves munkaszolgálat. 
 Német Munkafront: A munkavállalók és a munkaadók egységszervezete.  


a) Állítás: A munkaszolgálat a világgazdasági válság leküzdésének egyik eszköze volt. 
 Érv:   megélhetését így biztosították. 
 
 b) Állítás: A Munkafront megalakítása megszüntette a dolgozói érdekvédelmet. 
 Érv:   megszüntetésével  járt. 
 
 
 c) Állítás: A Munkafront és a munkaszolgálat a társadalom militarizálását szolgálta. 
 Érv:    viseltek. 
9. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások! Jelölje be a helyes befejezést! Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes megoldás kikövetkeztethető. (Elemenként 1 pont.) 
A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” 
 (Gömbös Gyula, 1932) 
 
 B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” 
 (Mussolini, 1933)
 
  C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” 
 (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
 
  D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” 
 (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)
a) Olaszország a Duna-medencét saját befolyási övezetének tekintette, (B forrás)



és szemben állt Jugoszláviával.
és a húszas évektől szorosan együttműködött a náci Németországgal.
és Ausztriával szemben területi követelésekkel lépett fel.
9. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások! Jelölje be a helyes befejezést! Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes megoldás kikövetkeztethető. (Elemenként 1 pont.) 
A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” 
 (Gömbös Gyula, 1932) 
 
 B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” 
 (Mussolini, 1933)
 
  C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” 
 (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
 
  D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” 
 (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)
b) Gömbös külpolitikája (A és C forrás)



gyökeres szakítást jelentett Bethlen irányvonalával.
mintául szolgált Bethlen István számára.
egyszerre próbálta folytatni Bethlen politikáját és épített ki új kapcsolatot egy felemelkedő nagyhatalommal.
9. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások! Jelölje be a helyes befejezést! Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes megoldás kikövetkeztethető. (Elemenként 1 pont.) 
A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” 
 (Gömbös Gyula, 1932) 
 
 B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” 
 (Mussolini, 1933)
 
  C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” 
 (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
 
  D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” 
 (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)
c) Gömbös Hitlerhez való közeledését (C forrás) 



Mussolini nyomásgyakorlásával lehet magyarázni.
részben a közös antiszemita meggyőződéssel magyarázta.
kizárólag az motiválta, hogy a magyar ipar termékeinek piacot találjon.
9. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások! Jelölje be a helyes befejezést! Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes megoldás kikövetkeztethető. (Elemenként 1 pont.) 
A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” 
 (Gömbös Gyula, 1932) 
 
 B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” 
 (Mussolini, 1933)
 
  C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” 
 (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
 
  D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” 
 (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)
d) Az osztrák-magyar diplomáciai viszonyt (D forrás) 



az Osztrák-Magyar Monarchia helyreállításának közös törekvése jellemezte.
a közös ellenfél, Németország erősödése tette barátivá.
megterhelte Gömbös kapcsolatfelvétele Németországgal.
10. A feladat Magyarország második világháború utáni történetéhez kapcsolódik. 
 Döntse el, melyik évhez köthetőek a források! A felsorolt évszámok közül válasszon! Írja az évszámot a megfelelő betűjel melletti mezőbe! Két évszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
 Évszámok: 1945, 1952, 1956, 1958, 1976, 1989 
 
 a) „Hirtelen rettenetes dördülés rázott meg bennünket: az Akadémia utca orosz nehézfegyverei tüzet nyitottak […] Az Akadémia utcából a tűz a Parlament és a Rákóczi-szobor közti térségre, illetve a Parlament árkádjai felé irányult, és szüntelenül folyt. […] Az állandó erős dörrenések keltette szívdobogás mellett borzalmasan nehezedett ránk az a szörnyűség, hogy ágyúkkal lövik a fegyvertelen tüntetőket.” 
 (Hanák Péter visszaemlékezése) 
 
 b) „Kegyeleti szertartásra gyűltünk össze. Nem hivatalos aktusra, hanem a hozzátartozók, a barátok, a család utolsó búcsújára. És íme, most itt gyászol a család: százezrek ezen a téren, és milliók szerte az országban. […] A gyász és a visszaemlékezés szívszorító perceiben a társadalom kész a megbékélésre, mert így kívánja az ország érdeke, és mert ezzel fejezi ki tiszteletét Nagy Imre és mártírtársai előtt.” 
 (Vásárhelyi Miklós beszéde)
 


a) A forráshoz köthető
évszám:   
b) A forráshoz köthető évszám:   
c) A forráshoz köthető évszám:    
d) A forráshoz köthető évszám:   
11. A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
 Döntse el, hogy az Európai Unió melyik intézményére vonatkoznak az idézetek! Jelölje be a megfelelő idézetek betűjelét!(Elemenként 1 pont.)
a) „Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.” 
b) „Tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.” 
c) „A tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.” 
d) „Tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. […] Tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől.” 
 (Az Európai Unióról szóló szerződésből)
Melyik idézet vonatkozik az Európai Bizottságra?



d) idézet
a) idézet
b) idézet
c) idézet
11. A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
 Döntse el, hogy az Európai Unió melyik intézményére vonatkoznak az idézetek! Jelölje be a megfelelő idézetek betűjelét!(Elemenként 1 pont.)
a) „Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.” 
b) „Tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.” 
c) „A tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.” 
d) „Tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. […] Tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől.” 
 (Az Európai Unióról szóló szerződésből)
Melyik idézet vonatkozik az Európai Parlamentre?



c) idézet
d) idézet
b) idézet
a) idézet
11. A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. 
 Döntse el, hogy az Európai Unió melyik intézményére vonatkoznak az idézetek! Jelölje be a megfelelő idézetek betűjelét!(Elemenként 1 pont.)
a) „Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.” 
b) „Tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.” 
c) „A tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.” 
d) „Tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. […] Tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől.” 
 (Az Európai Unióról szóló szerződésből)
Melyik idézet vonatkozik az Európai Unió Tanácsa (Tanács)-ra?



b) idézet
a) idézet
c) idézet
d) idézet
12. A feladat a hazai romák helyzetével kapcsolatos. 
 Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! 
a) A válaszadók többsége elfogadna cigány munkatársat.



Igaz
Hamis
12. A feladat a hazai romák helyzetével kapcsolatos. 
 Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! 
b) Többen fogadnának el cigány családtagot, mint szomszédot. 



Hamis
Igaz
12. A feladat a hazai romák helyzetével kapcsolatos. 
 Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! 
c) A cigányság az egyetlen vizsgált csoport, amelyet többen utasítanának el szomszédként, mint ahányan elfogadnák. 



Igaz
Hamis
12. A feladat a hazai romák helyzetével kapcsolatos. 
 Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! 
d) A diagram adatai megerősítik a feltételezést, hogy a cigányság sokszor diszkrimináció áldozata.  



Igaz
Hamis
A foglalkozás befejeződött.

0