Bevezető
0/0 Pont
1-9. feladat - Szövegértés
0/0 Pont
10. feladat - Szövegértés
0/0 Pont
Műértelmező szöveg alkotása
0/0 Pont
Reflektáló szöveg alkotása
0/0 Pont
Bevezető

Az alábbi feladatsor az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségire készülőknek készült. A digitális feladatok a Oktatási Hivatal oldalán szereplő feladatsor és megoldókulcs alapján készültek. A technikai korlátok miatt a feladatok elsősorban a szövegértés ellenőrzésére alkalmasak. 
 
A helyes válasz megadása után a Tovább gombra kattintva lehet a következő feladatra lépni. A szabad szavas feladatok esetén a rendszer nem tudja a választ ellenőrizni, bármilyen megoldást elfogad.
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
1. Márai Sándor költeménye már címével kapcsolatot teremt első magyar nyelvű szövegemlékünkkel.
a) Egészítse ki a megfelelő adatokkal a Halotti beszéd és könyörgés című nyelvemlékre vonatkozó kérdéseket! 



A nyelvemlék keletkezésének ideje (évszázad):   . század
A nyelvtörténeti korszak, amelyben a szöveg keletkezett:    kor 
A nyelvemléket tartalmazó kódex neve:   -kódex  
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
1. Márai Sándor költeménye már címével kapcsolatot teremt első magyar nyelvű szövegemlékünkkel.
b) Állapítsa meg, hogy a Halotti beszéd és könyörgés című nyelvemlékünk szövegrészletében milyen igeidőben állnak a kiemelt szavak!
„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüköt Ádámut, és odutta volá neki paradicsumut házoá. Es mend paradicsumben volou gyimilcsektűl mundá neki élnié. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mundoá neki, méret nüm eneik: isa, ki nopun emdül oz gyimilcstűl, halálnek haláláal holsz.” (Benkő Loránd olvasata) 



mundá:   
emdül:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
1. Márai Sándor költeménye már címével kapcsolatot teremt első magyar nyelvű szövegemlékünkkel.
c) Első magyar nyelvű szövegemlékünk nem csupán Márait ihlette meg. Az alábbi részlet a költő egyik kortársának lírai alkotásából származik. Nevezze meg a költemény szerzőjét!
„Látjátok feleim, egyszerre meghalt
 
 és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
 
 Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
 
 csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.”



A szerző teljes neve:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
2. A Márai-költeménnyel foglalkozó szakirodalom többször hangsúlyozza a mű szókészletének sokszínűségét.
a1) Értelmezze egy-egy szóval, kifejezéssel a költemény alábbi szavának jelentését! 
feleim



barátaim
felemás emberek
feleségeim
embertársaim
ellenségeim
felebarátaim
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
2. A Márai-költeménnyel foglalkozó szakirodalom többször hangsúlyozza a mű szókészletének sokszínűségét. a2) Értelmezze egy-egy szóval, kifejezéssel a költemény alábbi szavának jelentését! 
avitt (avítt)



elavult
ósdi
ősi
idejétmúlt
régi
tetszetős
új
kellemetlen
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
2. A Márai-költeménnyel foglalkozó szakirodalom többször hangsúlyozza a mű szókészletének sokszínűségét.
b) Állapítsa meg, hogy az alábbi összetett szavakban a szerves szóösszetételek mely típusai ismerhetők fel!  



szívverés:   
látnivaló:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
2. A Márai-költeménnyel foglalkozó szakirodalom többször hangsúlyozza a mű szókészletének sokszínűségét.
c) Állapítsa meg, hogy melyik nyelvváltozathoz (stílusréteghez) tartoznak a szövegből kiemelt alábbi szavak!  



radioaktív:   
zabos:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
3. Márai Halotti beszédét a mondatok változatos szerkezete és modalitása jellemzi.
a) Gondolja végig, milyen szerepük van a szöveg retorikai felépítésében a különféle modalitású mondatoknak! Válassza ki az igaz állításokat!



számos óhajtó mondata a jövőbe vetett hitet sugallja
a mű retorikai felépítésében meghatározó szerepük van a kérdéseknek
a felkiáltó mondatok sokasága optimizmust sugall
a kérdések és a válaszként megfogalmazott megállapítások, kijelentések határozzák meg a költemény egészének logikai felépítését
a grammatikai forma és a mondatok modalitása párbeszédre utal
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
3. Márai Halotti beszédét a mondatok változatos szerkezete és modalitása jellemzi. 
b) Mi a szerepe a versben a három pontnak (…), illetve a gondolatjelnek (–)? Válassza ki az igaz állításokat!



a három pont nyitva hagyja a gondolatot, továbbgondolásra késztet, a kimondatlant jelöli
a gondolatjel a vers szövegében megjelenő párbeszédet vezeti be
a nárom pont szünetet is jelölhet, várakozást, feszültséget kelt; a töredékesség jelzése
a három pont (…), illetve a gondolatjel (–) az elhallgatás (ellipszis) retorikai-stilisztikai alakzatának tipográfiai kifejezője
a három pont a kihagyott, nem idézett szövegrészek jelzésére szolgál
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
4. A Márai-mű egyik jellegzetes stílussajátossága az intertextualitás, ami egyrészt utalások formájában, másrészt konkrét szövegeknek a főszövegbe történő beemelésével jelenik meg. Állapítsa meg, hogy az alábbi sor mely szerzővel hozható kapcsolatba!
a) Még felkiáltasz: „Az nem lehet, hogy oly szent akarat...”



Arany János: Naturam furca expellas
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
Kölcsey Ferenc: Hymnus
Vörösmarty Mihály: Szózat
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
4. A Márai-mű egyik jellegzetes stílussajátossága az intertextualitás, ami egyrészt utalások formájában, másrészt konkrét szövegeknek a főszövegbe történő beemelésével jelenik meg. Állapítsa meg, hogy az alábbi sor mely szerzővel hozható kapcsolatba!
b) Tűrd, hogy az Isten tűri ezt, s a vad tajtékos ég!



József Attila
Babits Mihály
Ady Endre
Radnőti Miklós
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
4. A Márai-mű egyik jellegzetes stílussajátossága az intertextualitás, ami egyrészt utalások formájában, másrészt konkrét szövegeknek a főszövegbe történő beemelésével jelenik meg. Állapítsa meg, hogy az alábbi sor mely szerzővel hozható kapcsolatba!
c) És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet, 



Arany János
Petőfi Sándor
Berzsenyi Dániel
Kölcsey Ferenc
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
4. A Márai-mű egyik jellegzetes stílussajátossága az intertextualitás, ami egyrészt utalások formájában, másrészt konkrét szövegeknek a főszövegbe történő beemelésével jelenik meg. Állapítsa meg, hogy az alábbi sor mely szerzővel hozható kapcsolatba!
d) Még hallod a hörgő panaszt: „Testvért testvér elad…” Egy hang aléltan közbeszól: „Ne szóljon ajakad…” Egy másik nyög: „Nehogy, ki távol sír e nemzeten…” Még egy hörög: „Megutálni is kénytelen legyen.” 

 (A műben a leghosszabban citált szerző Petőfivel egy ideig, Arannyal egész életében baráti viszonyt ápolt. A Márai által evokált, 1850-ben keletkezett költeménye miatt vizsgálati fogságba került.) 



Gyulai Pál
Vörösmarty Mihály
Tompa Mihály
Czakó Zsigmond
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
5. a) Az angol romantikus költőt, P. B. Shelleyt Márai név szerint is említi. Mi az alább idézett művének címe (Tóth Árpád fordításában), és mi a versformája (rímképlete)? 
Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart,
vagy felhő, szárnyaid közt lengeni,
vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard,
 
szabad, majdnem miként Te s adsz neki
erőt, erős úr! - vagy ha csak kora
kamaszidőmnek térne gyermeki
 
víg lelke vissza, óh, ég vándora!
Midőn társad valék s hivém: elér
a lélek s túlröpül - óh, tán soha
 
nem zengne jajszóm, mely most esdve kér:
ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt,
mert tövisekre buktam, s hull a vér, 



A mű címe:   
A versforma (rímképlet):   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
5. b) „Bartók vad szelleme?” − Márai melyik kortársa idézi meg Bartókot a zeneszerző halálának 10. évfordulóján, 1955-ben? Híres ódájának kezdő sorai:
„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az, ami nekünk vigasz!”



A költő teljes neve:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
5. c) „Rippli színe?” − Rippl-Rónai József célként fogalmazta meg: „Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik.” Néhányat bemutatunk a legismertebb portréiból. Kik szerepelnek a képeken? (Először a pontra, majd a hozzá tartozó névre kattintson!)

1
2
3
4
Karinthy Frigyes
Babits Mihály
Szabó Lőrinc
Móricz Zsigmond
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
6. a) Az ellentét alakzata végigkíséri Márai költeményét. A mű alábbi két sorában több szövegkiadásban a tipográfiai megjelenés is hangsúlyozza az itt és ott határozókban rejlő ellentétet. Értelmezze a kiemelt szavak szövegbeli jelentését! 
„Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztályidegen,
 Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak szám egy képleten,”



ott az otthoni, magyarországi állapotokra vonatkozik: az egyén társadalomból való kirekesztettségére utal Márai
itt a nyugati emigrációra, a szülőföld elhagyását követően választott új otthonra utal: ahol az egyes ember statisztikai adattá degradálódik
itt és ott mindkét társadalmi berendezkedés az egyéniség eltűnését, embertelen semmivé válását eredményezi
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
6.b. Az alábbiakban példákat mutatunk be egy alakzatra, mely Márai művében meghatározó szerepű. Olvassa el figyelmesen a pédákat és nevezze meg az alakzatot!
- Tűrd, hogy már nem vagy… / Tűrd, hogy már nem vagy…. /Tűrd, hogy az Isten tűri…;
- És Jenő nem adta vissza… / És már nincs, akinek… / És elszáradnak idegeink…. ;
- Még szólnak…. / Még felkiáltasz… / Még azt hiszed / Még hallod ;
- Egy hang / Egy másik / Még egy;
- Mi volt egy név? Mi ezer év?; 
- … már él a kis sakál / Már sarjad a vadkaktusz is… 



Az alakzat neve:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
7. Márai a következőket írja a költészethez való viszonyáról: „Nem vagyok ’költő’, hiányzik az igézetemből, a tudatomból az a sűrítő energia, ami a költészet; (…) De írtam néha ritmusos sorokat és a sorvégen néha csörrent egyet a ’barbár ékszer’, a rím.”
Nevezze meg az alábbi sorban előforduló verslábakat! 
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon 



trocheus
jambus
spondeus
daktilus
pirrichius
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
8. Nevezze meg az alábbi, a „halál” tematikáját, motívumát címükben is hordozó művek szerzőit, és adja meg az alkotások műfaját! 

1
2
3
4
5
6
7
8
Ady Endre
elégia
Arany János
ballada
kisregény
Tolsztoj
novella
Csehov
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
9. a) Márai Sándor egyik „stílusbravúrnak” tekintett regényében megidézi egy kortársának jellegzetes írói világát. 
„…merengve emelte fel álmos pillantású szemét az étlapból. − Ragut? − kérdezte komolyan, és messzire nézett. − Nem bánom. De vigyázz, hogy sűrű legyen, és csirkemájat is adjatok a zöldborsóhoz és a galuskához. A pincér oly boldogan sietett el a rendeléssel, mintha a többi már nem is érdekelné. S Szindbád, amíg kényelmesen elhelyezkedett az asztalnál, szétbontotta térdein a szájkendőt, keze ügyébe állította a sót és paprikát, zsebkésével lenyeste egy kenyérvég héját, a várakozás és készülődés e pillanataiban úgy érezte, mintha a szomorúság és szorongás érzése kissé enyhülne szívében. […] …mikor lehajtotta az első pohár sört, melyet a csapos időközben csakugyan remekbe készített ki − hanzlinak nyoma sem volt a sárga italban, s a hab ujjnyi vastagon, keményen és megülepedetten telepedett meg a sörital felszínén −, eszébe jutott, hogy a szálloda emeleti szobáiban csizmahúzó is akad az éjjeliszekrényekben. Ez az emlék, a jó ég tudja, miért, megvigasztalta és felderítette. − Nincs még veszve minden − gondolta bizakodva. Főtt marhahúst rendelt, s engesztelt lélekkel ebédelni kezdett.” 



A megidézett szerző teljes neve:   
Olvassa el figyelmesen az alábbi verset!
9. b) Márai egyik legolvasottabb alkotása, ajánlásának tanúsága szerint, Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius és Montaigne tanításainak hatására született meg. A műben az író 202 számozott, tematikus címmel ellátott kisesszét fogalmaz meg, a régi „herbáriumok” tárgykörének bölcseletivé tágításával. 
„Szeretné elmondani egy ember, hogyan kell lakni, enni, inni, aludni, betegnek lenni és egészségesnek maradni, szeretni és unatkozni, készülni a halálra és megbékélni az élettel. … Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot, s nem röstelli, ha téved a részletekben. Mert ember.” (I. Arról, hogy mi célja e könyvnek) 



A mű címe:   
10. A következő részlet Márai Sándor San Gennaro vére című művéből való. A regény az olaszországi Posillipóban játszódik; az alábbi szövegben a rendőrkapitányság két alkalmazottjának párbeszéde olvasható. A regényrészlet ugyanahhoz az emberi, történelmi szituációhoz kapcsolódik, amelyhez Halotti beszéd című költeménye is. Az epikus részletet is figyelembe véve mutassa be azt az élményt, tapasztalatot, ami meghatározza a Márai-költemény központi mondanivalóját! Válaszát összefüggő, 4-5 mondatos szövegben fogalmazza meg! (Ezt a feladatot a rendszer nem tudja automatikusan javítani!)
„Ezek az emberek, akik mostanában a vasfüggöny mögül jönnek, mind ragaszkodnak az ékezethez. Bagnoliban, a hivatalokban, ahol kiállítják az okmányaikat, kiabálni kezdenek, hogy adják vissza nekik az ékezetet. Úgy látszik, ezekben az országokban az ékezet fontos. Mindenféle jel és ékezet van a nevükön, az irataikban, a magánhangzókon, sőt a mássalhangzókon is van ékezet. Vagy olyasféle jel, mint az ékezet. Külön ékezetük van a magyaroknak, aztán a románoknak, a cseheknek és a lengyeleknek. Ehhez ragaszkodnak. Láttam Bagnoliban egy cseh ügyvédet, aki izgatottan járt fel és alá a folyosón, mikor megkapta a vízumot, vissza akart menni az amerikai konzulhoz, mert a névre nem tették fel az ékezetet. Azt hitte, ez fontos. Úgy látszik, már nincsen semmijük, s egy napon feleszmélnek, hogy ékezet nélkül nem egészen azok a világban, mint voltak régebben, amikor még ékezetük volt. Ezért cipelik magukkal görcsösen, földrészeken át, a régi, rozoga írógépeiket, amelyeken vannak még ékezetes betűk. – Lehet – mondta röviden a vicequestor. – Az ékezet a személyiségüket jelenti. Félnek elveszteni valamit a személyiségükből.” (Márai Sándor: San Gennaro vére. Budapest, Helikon, 2014.) 
MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEG ALKOTÁSA
Értelmezze a költeményt! Fogalmazza meg, milyen szerepet játszik a természeti jelenség, az élmény és a felidézés az alkotásban! Elemezze a szövegformálás eszközeit és a poétikai megoldások (képek, alakzatok) szerepét! Fogalmazása 400-800 szó terjedelmű legyen!  (Ezt a feladatot a rendszer nem tudja automatikusan javítani!)

REFLEKTÁLÓ SZÖVEG ALKOTÁSA
 Fejtse ki véleményét a mese-műfajnak az értő olvasást, illetve az olvasóvá válást segítő lehetőségéről! Térjen ki a mesehősök és a más műfajú alkotásokban ábrázolt szereplők között felvethető kapcsolatra: fejleszti-e Ön szerint a meseolvasás az árnyalt érzelmi viszonyok, bonyolult konfliktusok, erkölcsi kérdésfelvetések megértését? Hivatkozzon legalább 3-4 irodalmi alkotásra, és reflektáljon a fenti tanulmányrészletre is! Megoldása 150-450 szó terjedelmű legyen! (Ezt a feladatot a rendszer nem tudja automatikusan javítani!) 

A foglalkozás befejeződött.

0