|
1. A mai fagylalt elődjének számító hideg
édességet több ezer éve készítettek először. Egyes feljegyzések szerint az ókori
kínaiak a mézzel édesített gyümölcsleveket hóval, jéggel hűtötték, és ezen hideg
édességeket szolgálták fel a kiváltságosoknak. Annyi bizonyos, hogy a római
császárok kedvelt csemegéi voltak a
hegyekből hozatott hóval kevert gyümölcs levek, melyek sűrűn folyó, hideg,
fagylaltszerű italkülönlegességet eredményeztek.
2. Az első igazi fagylaltkészítőnek a palermói származású Francesco Procopio del
Coltelli nevű úriembert tartjuk – hát persze, hogy egy olaszt! Az írások szerint
1672-ben készített először fagylaltot egy párizsi kávéházban. A franciáknak köszönhetjük, hogy a fagylaltoknak hamar jó hírét vitték szerte a világban. Más
források egy Audiger nevű szállodás és konyhamestert említenek, aki 1660-ban
„Rendes ház” című szakácskönyvében fagylaltreceptet is leírt. Ezt a könyvet
XIV. Lajosnak ajánlotta, akinek a konyháján hétpecsétes titokként őrizték a
fagylalt készítés receptjét. A király kertésze azonban kilopta a receptet, így nemsokára boldogboldogtalan hozzáférhetett. 1768-ban Párizsban már megjelent
egy kiskönyv különböző fagylaltreceptekkel és készítési eljárásokkal.
3. Magyarországon először 1753-ban jelenik meg a fagylalt egy Erdélyben, kéziratban összeállított szakácskönyvben: „Epervíz vagy ama jeges lév forma”. Így hangzik a leírása: az áttört eper levéhez „tölts osztán tisztált nádmézet, abban lévben,
hogy édes legyen és süsd meg a jégbe, akár mind addig, míg megfagy”. A fagyasztás módját leírja a „pisztártzi” (pisztácia) jeges eszközének elkészítésekor:
„mikor pedig bé akarod hűteni, hogy meg fadgyon, végy jeget, akár havat, a jeget
apróra törd és sóval elegyítsd öszve, és így a jég megtartja hidegségét, úgy az
a hó is, hogy el nem olvad egymástól.” (Ketter László közlése)
4. Kimondhatjuk tehát, hogy a magyar nyelven elsőként közölt két fagylaltíz az eperfagylalt és a pisztáciafagylalt volt! A XIX. század első harmadában már Pesten és
Budán is árusítottak fagylaltot.
5. Ezek azonban, láthatjuk a receptekből is, inkább a ma sörbetként, sorbettóként
ismert vizesjeges finomságokra hasonlítottak. A ma fagylaltként ismert édesség
akkor alakult ki, amikor először adtak tejet, tejszínt a jeges desszertekhez. A hagyomány szerint ez az áttörés Nápolyban következett be. A 18. században jelent
meg először ilyen jellegű fagylaltrecept egy szakácskönyvben.
6. A két világháború között Budapesten megtelepedett olasz fagylaltkészítők újszerű anyagokkal és technológiákkal keltek versenyre magyar kollégáik termékeivel. Az olasz fagylalt erős ízű, krémesen sima, harapható, de habos készítményként terjedt el az egész világon – hazánkban is.
7. A hűtési technológiák korszerűsödése, a fagylaltgyártó gépeken végrehajtott
folyamatos változtatások, az újfajta alapanyagok teszik lehetővé a mai kor ízlésének megfelelő, fenségesen finom fagylaltok elkészítését. A 80as évek elején jelentek meg nálunk a régi, külön fémfedővel rendelkező (bödönszerű) tégelyek
helyett a vitrines hűtőpultok, melyekben a változatos színű és ízű fagylaltok
fagylalttégelyekben helyezkednek el, és gusztusosan díszítve kelletik magukat
– arra csábítva a vevőket, hogy egyszerre ne csak egy ízt kóstoljanak meg.
__________________________________
8. FAGYLALT KÉSZÍTÉSE HÁZILAG
A fagylaltgépben készített fagylalt krémesebb állagú, mert a gépi keverés közben több levegő kerül az anyagba, ezért a
kézzel készített fagylaltot kétszer verjük
fel, hogy megelőzzük az apró jégkristályok képződését.
A fagylaltot legjobb a készítés után pár
órával tálalni, mivel az ízek ezalatt összeérnek, és a fagylalt megfelelően megszilárdul. A sörbet elkészítés után azonnal
tálalható. A fagylaltot akár egy hónapig
is tárolhatjuk a mélyhűtőben, de a sörbetet és a joghurt alapú fagylaltot 2-3 héten
belül fogyasszuk el! Tárolhatjuk üveg vagy műanyag edényben, tetejét fóliával
vagy fedővel takarjuk le! A házi fagylalt
sűrűbb, jobban megfagy, mint a készen
kapható, ezért tálalás előtt félegy órával
vegyük ki a mélyhűtőből, és hagyjuk,
hogy lágyuljon. Forró vízbe mártott késsel vagy kanállal könnyen porciózható
előbb is.
Vaníliafagylalt
– 165 g cukor
– 4 cm vaníliarúd, hosszában kettéhasítva
– 600 ml tejszín
Keverjük össze a vaníliarudakat a cukorral és a
tejszín felével. Folytonos kevergetés közben melegítsük addig, amíg a cukor felolvad. Vegyük
le a tűzről, adjuk hozzá a maradék tejszínt, és
szedjük ki a vaníliarudakat. Öntsük egy formába, fedjük le, és tegyük mélyhűtőbe, amíg megszilárdul. Vegyük ki, vágjuk nagyobb darabokra, keverjük ki mixerrel, míg krémes nem lesz.
Öntsük újra formába, és tegyük ismét a mélyhűtőbe, aztán ismételjük újra a mixelést. Újra
tegyük mélyhűtőbe, ezúttal utoljára, amíg megszilárdul. Gyümölccsel, tejszínhabbal, csokoládé vagy karamellöntettel tálaljuk.
Epersörbet
– 500 g eper
– 60 ml citromlé
– 60 ml víz
– 55 g cukor
Robotgéppel keverjük össze a hozzávalókat, míg
sima nem lesz. Öntsük át egy fémedénybe, és
fedjük le. Tegyük a mélyhűtőbe 15 percre vagy
amíg megszilárdul. Kanállal adagoljuk fagylaltkehelybe, díszítsük néhány szem friss eperrel. |