Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Periklész […] a nép kedvét kereste, de mert nem volt annyi pénze és vagyona, mint Kimónnak [athéni hadvezérnek és politikusnak], aki pénzt osztogatott a szegényebbeknek […], ezért folyamodott az állami juttatások rendszeréhez. […] Törvényszéki napidíjakkal, s […] közsegélyekkel megnyerte magának a népet, és felhasználta az Areioszpagosz tanácsa ellen, amelynek ő maga nem volt tagja, mivel sorsolással sosem választották arkhónná [Athén formális vezetőjévé]. […] Kimónt, mint Spárta barátját és a nép ellenségét […] száműzette. Midőn a belső viszály megszűnt, Periklész kezébe ragadta az […] ügyeket. […] De Periklész magatartásában ekkor már igen nagy változás ment végbe; […] nem hajolt meg könnyen a tömeg kívánságai előtt, amelyek úgy változtak, mint a szél járása. Arisztokratikusan, sőt majdnem a királyi hatalom fensőbbségével kormányzott. Hatalmát azonban helyesen és tántoríthatatlanul használta a közjó érdekében.”
(Plutarkhosz ókori történetíró, Kr. u. 1–2. század)

a) Melyik intézmény tagjainak adott Periklész napidíjat a szöveges forrás idézett része
szerint? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

b) Milyen eszközt használt fel Periklész a szöveges forrás idézett része alapján, hogy
vetélytársát eltávolítsa a politikai életből? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

c) Melyik tisztség viselőjeként vált Periklész Athén vezetőjévé? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

d) Periklész korát a demokrácia időszakának szokás nevezni. Magyarázza meg röviden,
saját szavaival, milyen tekintetben mond ennek ellent a szöveges forrás második
bekezdése!

„(1.) A világ megteremtése után 4865, száműzetésünk után 1028 évvel történt. (2.) Mindazok a rémségek, melyekkel a Tóra könyvei [a héber Biblia Mózesnek tulajdonított részei] fenyegetnek, [most] beteljesednek rajtunk; minden, ami írva van, és ami nincs írva, bekövetkezett leányainkon és fiainkon, öregeinken és gyermekeinken, szolgálóinkon és szolgálóleányainkon. (3.) [A Rajna vidékén élő] nagyjaink és kicsinyeink mind keserű bajba kerültek. (4.) A bűnös Róma pápája felemelkedett, és felszólította mindazokat a népeket, […] akik Krisztusban hisznek: gyűljenek össze, és vonuljanak Jeruzsálem ellen, és hódítsák meg a várost. [ …] (5.) És akkor felkelt egy Gottfried nevű herceg, a Bouilloni [a keresztes seregek vezetője] […]. (6.) Sötét esküt fogadott, hogy bárhova is vándoroljon, az ő Istenének vérét megbosszulja Izraelen [értsd: a zsidó népen].”
(Salamon ben R. Simeon krónikája a 11. század végén megindított első keresztes hadjárat időszakáról)

Állapítsa meg, hogy az idézett forrás melyik mondatára igaz az állítás! Írja a mondat sorszámát az állítást követő kipontozott vonalra! Egy állításhoz egy sorszámot írjon! A mondat sorszáma a mondat előtt zárójelben olvasható. (Elemenként 1 pont.)

A mondat utal…

a) arra, hogy a keresztények által indított hadjárat eredeti célja egy fontos zarándokhely
elfoglalása volt.

b) a zsidóknak az ókorban átélt üldöztetésére.

c) a középkori antiszemitizmus vallási gyökereire (az antijudaizmusra).

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Királyi tekintélyünknél fogva bizonyos erődítésre alkalmas helyeket híveinknek juttatunk, hogy várépítésre lehetőségük és módjuk legyen. Ezek közül a Baranya vármegyében fekvő Szársomló hegyet […] Miklós dubnicai ispánnak […] adományoztuk.”
(Királyi oklevél)

B) „Befogadtuk a kunokat is országunkba, és sajnos most […] pogányokkal tiportatjuk le az egyház ellenségeit. Sőt a kereszténység érdekében elsőszülött fiúnkat kun leánnyal házasítottuk össze, hogy ezzel […] alkalmat teremtsünk őket keresztvíz alá édesgetni, mint azt már többükkel megtettük.”
(A király levele IV. Ince pápának)

a) Melyik magyar uralkodótól származnak az idézett források?
Nevezze meg!

b) Mi volt a közös célja az idézett forrásokban aláhúzással jelölt intézkedéseknek?

c) Milyen hátrányos következménnyel jártak az uralkodóra nézve az A) betűjelű
forrásban szereplőhöz hasonló intézkedések?

d) A Magyarországon letelepedett kunok életében bekövetkező mely változásra utal
a B) betűjelű forrás 2. mondata?

Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, melyik állítások igazak a manufaktúrára! Karikázza be a manufaktúrára vonatkozó négy állítás sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

„E háznak van egy tágas terme, / Kétszáz szövőszék áll benne. / Kétszáz férfi nem kevesebb, / Dolgozik rajta eleget. […] / Egy másik helyiségben pedig / Százan a gyapjút fésülik. A mellettük lévő kamrában / Kétszáz derék, szorgalmas lány van. […] / Ez a kétszáz szép ifjú lány / Csak gombolyít, de nem sző ám. / És fonás közben úgy dalol, / Mint csalogány a lomb alól.”
(Angol balladarészlet, 1597)

Szabályzatokkal korlátozták a versenyt.

Nem korlátozták a munkaerő és a munkaeszközök számát.

A szigorú előírások miatt a termék minden esetben kiváló minőségű volt.

Nagy mennyiségű termék előállítására is képesek voltak.

Jellemző volt, hogy a város életében közfeladatokat is elláttak

Működtetői többnyire tőkés vállalkozók voltak.

Ebben az üzemtípusban jellemzően alacsony képzettségű, betanított munkások dolgoztak.

Az iparos mesterek képzésével is foglalkoztak.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Rendelje a forrásrészletekhez a térkép sorszámokkal jelölt helyszínei közül a hozzájuk illőt! Írja a megfelelő sorszámot a források utáni pontozott vonalra! Három sorszám kimarad.

A) „Dobó annak ellenére, hogy könnyebben megsebesült, övéit buzdítja, s a harcban
kifáradtaknak vödrökben és kupákban bort ad. […] Szigorúan elrendelte, hogy az
asszonyok a felnyomuló ellenség nyakára köveket és szikladarabokat dobáljanak,
olvasztott szurkot és forró vizet öntsenek. […] Az ellenség arra kényszerült, hogy a
harccal alább hagyjon, s miután közülük sokan estek el, lassanként visszavonuljon.”
(Istvánffy Miklós művéből, 16–17. század fordulója)

Helyszín sorszáma a térképen:

B) „Jelentik, hogy az ellenség kivonul a csatára, most össze kell csapni, s a győzelem
felől nem kell kételkedni. Erre a jelentésre a király sem meg nem ijedve, sem nem
habozva parancsot ad, hogy az üdvözítő Krisztus nevét hívják segítségül, emeljék fel
a zászlókat, fújják meg a trombitákat, s a dobokat üssék meg. És kéri sisakját, melyet
amidőn fejére tettek, arca nagyon elsápadt, úgyhogy azok, akik jelen voltak, ezt mint
a leendő baj előjelét tekintették.”(Brodarics István művéből, 16. század)

Helyszín sorszáma a térképen:

C) „A janicsárok sorfala között vezették őket a táborba, Szolimán [Szulejmán] sátrába.
[…] [A pasák] a főurakat hosszú ideig, egészen késő délutánig tartó lakomával,
iddogálással és szándékosan keresett beszéddel visszatartották. Ezalatt a város
megtekintésének ürügyével a lovas és gyalogos csapatokat […] a városba küldték. […]
Így valamennyi kaput, utcát és keresztutat gyorsan csellel elfoglaltak.” (Istvánffy
Miklós művéből, 16–17. század fordulója)

Helyszín sorszáma a térképen:

D) „Egyszersmind a kapu sarkába dobálták pajzsaikat, mellvértjüket, sisakjaikat,
páncéljukat, s hogy minél gyorsabbak legyenek, s hogy minél könnyebben
kaphassanak sebeket – mert úgy határoztak, hogy inkább szépen halnak meg, mint
rútul élnek –, kardhüvelyüket is eldobva, egy szál ruhában, mezítelen karddal
megelégedve, készültek fel az utolsó küzdelmükre. […] Zrínyi […] elsőnek megy a
csatába, és utána a katonák. […] A harc azonban a mieink számára egyenlőtlen volt;
[…] a megszámlálhatatlan barbár […] könnyen legyőzte őket.” (Istvánffy Miklós
művéből, 16–17. század fordulója)

Helyszín sorszáma a térképen:

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Állítsa időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! Írja a források betűjelét egymás alá a megfelelő sorrendben! Kezdje a legkorábbival!

A) „Dobó annak ellenére, hogy könnyebben megsebesült, övéit buzdítja, s a harcban kifáradtaknak vödrökben és kupákban bort ad. […] Szigorúan elrendelte, hogy az asszonyok a felnyomuló ellenség nyakára köveket és szikladarabokat dobáljanak, olvasztott szurkot és forró vizet öntsenek. […] Az ellenség arra kényszerült, hogy a harccal alább hagyjon, s miután közülük sokan estek el, lassanként visszavonuljon.”
(Istvánffy Miklós művéből, 16–17. század fordulója)

B) „Jelentik, hogy az ellenség kivonul a csatára, most össze kell csapni, s a győzelem felől nem kell kételkedni. Erre a jelentésre a király sem meg nem ijedve, sem nem habozva parancsot ad, hogy az üdvözítő Krisztus nevét hívják segítségül, emeljék fel a zászlókat, fújják meg a trombitákat, s a dobokat üssék meg. És kéri sisakját, melyet amidőn fejére tettek, arca nagyon elsápadt, úgyhogy azok, akik jelen voltak, ezt mint a leendő baj előjelét tekintették.”
(Brodarics István művéből, 16. század)

C) „A janicsárok sorfala között vezették őket a táborba, Szolimán [Szulejmán] sátrába. […] [A pasák] a főurakat hosszú ideig, egészen késő délutánig tartó lakomával, iddogálással és szándékosan keresett beszéddel visszatartották. Ezalatt a város megtekintésének ürügyével a lovas és gyalogos csapatokat […] a városba küldték. […] Így valamennyi kaput, utcát és keresztutat gyorsan csellel elfoglaltak.”
(Istvánffy Miklós művéből, 16–17. század fordulója)

D) „Egyszersmind a kapu sarkába dobálták pajzsaikat, mellvértjüket, sisakjaikat, páncéljukat, s hogy minél gyorsabbak legyenek, s hogy minél könnyebben kaphassanak sebeket – mert úgy határoztak, hogy inkább szépen halnak meg, mint rútul élnek –, kardhüvelyüket is eldobva, egy szál ruhában, mezítelen karddal megelégedve, készültek fel az utolsó küzdelmükre. […] Zrínyi […] elsőnek megy a csatába, és utána a katonák. […] A harc azonban a mieink számára egyenlőtlen volt; […] a megszámlálhatatlan barbár […] könnyen legyőzte őket.”
(Istvánffy Miklós művéből, 16–17. század fordulója)

c) Nevezze meg a B) betűjelű forrásban szereplő királyt!

Válassza ki a képekhez kapcsolódó állítások helyes befejezését! Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

a) A futószalag bevezetésének következtében…

csökkent a munkanélküliség, mert a felgyorsult munkatempóhoz több munkásra volt szükség.

megkezdődött az autók tömeggyártása, így a költségek leszorításával a középosztály számára elérhető termékké vált.

növekedett a termékek ára, mert a technológiai újítás nagyon drága volt, és csak a legnagyobb gyárak tudták megvenni.

Válassza ki a képekhez kapcsolódó állítások helyes befejezését! Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

b) Az olajkitermelés…

az Egyesült Államokban a monopóliumellenes törvények miatt kizárólag kisebb családi vállalkozások keretében folyt.

a viszonylag egyszerű technológiának köszönhetően gyorsan terjedt Amerikában és Oroszországban is.

a vasútépítések miatt vált jelentőssé, mert az olaj volt a gőzmozdonyok fűtőanyaga.

Válassza ki a képekhez kapcsolódó állítások helyes befejezését! Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

c) A repülőgép elterjedését…

feltalálása után még akadályozta, hogy a korabeli motorok nem tudtak nagy tömegű fémszerkezeteket a levegőbe emelni.

a korszakban megkönnyítette, hogy alkalmasabb volt a személy- és teherszállításra, mint a léghajó.

az első világháborúban a hatalmas bombázó flották építése gyorsította fel.

Válassza ki a képekhez kapcsolódó állítások helyes befejezését! Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

d) A Maxim géppuska feltalálása…

megkönnyítette a gyarmatosítást, különösen Afrikában.

biztosította a központi hatalmak fölényét az első világháborúban.

bizonyította, hogy a fejlődés centruma már nem Anglia volt.

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Magyarul, angolul, németül és még az isten tudja hányféle nyelven kiabálnak egyszerre feléjük, hogy egyenként, libasorban vonuljanak föl a vizsgálóterembe. És az egyszerű emberek, akik soha szántóföldnél, kis falvaknál egyebet nem láttak, megrémülve, reszketve erednek útnak. Megriadva, meghunyászkodva, zavartan, idegenül tántorog előre itt a magyar [ember], akit barna képpel, erős karral, künn a mezőn dicsérni szeretnek odahaza, s akinek ide kellett jönni, mert élni akar. A sodronyrács között, miután átestek az orvosi vizsgálaton, mint az állatok érnek a bevándorlási tisztviselő asztalához.”
(Újságcikk, 1909)

a) Kikről szól az idézett újságcikk?

A fiumei kikötőben hajóra szálló, kivándorlásra készülő emberekről.

Amerikai farmokon dolgozó magyarokról.

Amerikába megérkező kivándorlókról.

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez az idézett újságcikkben szereplő emberek tartoztak!

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) A kivándorlás mely jellemző okára utal az idézett újságcikk?

A háborús helyzetre.

A politikai elnyomásra.

A nyomorra.

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) 1899 és 1913 között összesen 1 390 525 ember vándorolt ki Magyarországról, ennek 28,8 százaléka volt magyar nemzetiségű. Hogyan hatott ez Magyarország lakosságának etnikai összetételére?

A magyarok az országos arányukhoz képest kisebb arányban voltak jelen a kivándorlók között, ami hozzájárult arányuk növekedéséhez Magyarországon.

Az egyre növekvő számú kivándorló folyamatosan csökkentette a magyar nemzetiségűek arányát Magyarországon.

A kivándorlás nem befolyásolta az ország lakosságának etnikai összetételét.

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

a) Nevezze meg azt a nagyhatalmat, amelyikre az állítás vonatkozik!

Jelentős népessége ellenére viszonylag kis haderőt (a lakosság kevesebb mint 5 százalékát kitevő hadsereget) mozgósított a nagyhatalmak közül.

A legnagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkezett 1914-ben az európai nagyhatalmak
közül, háborús vereségét mégis gazdasági kimerülése idézte elő.

Az egyik legnagyobb létszámú haderőt mozgósította, háborús kiadásai azonban csak
egyetlen másik hatalom kiadásait haladták meg.

b) Nevezze meg azt a szövetségi rendszert, amelyikre igaz a következő állítás!

A szövetségi rendszert létrehozó nagyhatalmak 1914-ben összességében több nemzeti
jövedelemmel és nagyobb népességgel rendelkeztek, mint a másik szövetségi rendszer
nagyhatalmai.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „A maguk »birodalmában« minden az ő akaratuk szerint történik. […] Csápjai[k] messze elérnek, s ha történetesen város vagy falu kerül a csápok közé, ott az ő befolyásuk az egyetlen úr. […] Hatalmi tudatukat élik ki ebben, s a feudális légkört biztosítják. A népes város, a megyei székhely közepén óriási vadaskertet tartanak fenn, libériás szolgákkal, hogy a várost minden percben figyelmeztessék másodrendűségére.”
(Féja Géza író, újságíró, 1937)

B) „[Ez a réteg] már eltávolodott az ősök létalapjától, de az ősök életmódjának külszínét és méltóságát a kölcsönvett állami hatalom képviselőjeként még valahogy meg tudja tartani. […] E réteg élete szerint hivatalnok. Magatartása szerint úr, tehát nemes. Szemléletük, modoruk […] a múlt emlékeiből és nem a jelen eredményeiből táplálkozik.”
(Szabó Zoltán író, 1938)

a) Mely társadalmi rétegekről szólnak a források?

A társadalmi rétegek közül három egyikben sem jelenik meg.

A) forrás

B) forrás

Egyikben sem jelennek meg

dzsentri

birtokos paraszt

köznemes

nagybirtokos

tőkés vállalkozó

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Válassza ki azt a két állítást, amelyik az idézett forrásrészletek alapján mindkét társadalmi rétegre igaz!

Társadalmi rangjuk külsőségekben is megnyilvánult.

Megélhetésüket a földbirtok és annak bevételei biztosították.

Őseik nemesi kiváltságokkal rendelkeztek.

A korszakban jellemző volt erre a rétegre az elszegényedés.

Állapítsa meg, melyik országra vonatkoznak a táblázatban szereplő leírások a térképen megnevezett országok közül! (Elemenként 1 pont.)

Soknemzetiségű, szövetségi állam. Az 1991–1999 között tartó
háború során esett szét.

1989–90-ben befolyási övezete jelentősen összeszűkült, sőt 1991
tavaszán már saját területéből is kiváltak függetlenedő államok.

Az első világháború után létrejött, kezdetben centralizált, később
két állam által alkotott szövetségi köztársaság, amely 1993-ban
szűnt meg.

1989 őszén ünnepelte negyvenéves fennállását. Pár hét múlva
egyesült az egyik szomszédos országgal.

Válassza ki azt a kifejezést, amelyet a lexikonszócikkek, illetve jogszabályok meghatároznak! (Elemenként 1 pont.)

a) „Valamely közösség önrendelkezési joga, minden idegen törvényhozói hatalomtól való függetlensége. […] Fő területei: – az egyes államok önállósága valamely szövetségi államon belül – a községek önigazgatása a tartományokon, megyéken belül – a vallási közösségek önigazgatása.” (Lexikonszócikk)

asszimiláció

integráció

autonómia

Válassza ki azt a kifejezést, amelyet a lexikonszócikkek, illetve jogszabályok meghatároznak! (Elemenként 1 pont.)

b) „Minden olyan román állampolgárokból álló közösség, amely a modern román állam megalakulása óta Románia területén él, a többségi lakosságnál kisebb létszámú, saját etnikai önazonossággal rendelkezik, amelyet kultúrája, nyelve vagy vallása fejez ki, és ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni, és fejleszteni akarja.” (Romániai törvény, 2005)

politikai nemzet

nemzetállam

nemzetiség

Válassza ki azt a kifejezést, amelyet a lexikonszócikkek, illetve jogszabályok meghatároznak! (Elemenként 1 pont.)

c) „Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő [hátrányos] megkülönböztetés.” (Európai Unió Alapjogi chartája, 2007)

asszimiláció tilalma

diszkrimináció tilalma

szegregáció tilalma

Írja be a befektetéseknek megfelelő befektetési kategória sorszámát!

a) államkötvény vásárlása

b) termőföld vásárlása

c) részvény vásárlása

d) befektetési arany vásárlása

A foglalkozás befejeződött.