Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Periklész […] a nép kedvét kereste, de mert nem volt annyi pénze és vagyona, mint Kimónnak [athéni hadvezérnek és politikusnak], aki pénzt osztogatott a szegényebbeknek […], ezért folyamodott az állami juttatások rendszeréhez. […] Törvényszéki napidíjakkal, s […] közsegélyekkel megnyerte magának a népet, és felhasználta az Areioszpagosz tanácsa ellen, amelynek ő maga nem volt tagja, mivel sorsolással sosem választották arkhónná [Athén formális vezetőjévé]. […] Kimónt, mint Spárta barátját és a nép ellenségét […] száműzette. Midőn a belső viszály megszűnt, Periklész kezébe ragadta az […] ügyeket. […] De Periklész magatartásában ekkor már igen nagy változás ment végbe; […] nem hajolt meg könnyen a tömeg kívánságai előtt, amelyek úgy változtak, mint a szél járása. Arisztokratikusan, sőt majdnem a királyi hatalom fensőbbségével kormányzott. Hatalmát azonban helyesen és tántoríthatatlanul használta a közjó érdekében.”
(Plutarkhosz ókori történetíró, Kr. u. 1–2. század)

a) Melyik intézmény tagjainak adott Periklész napidíjat a szöveges forrás idézett része
szerint? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

b) Milyen eszközt használt fel Periklész a szöveges forrás idézett része alapján, hogy
vetélytársát eltávolítsa a politikai életből? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

c) Melyik tisztség viselőjeként vált Periklész Athén vezetőjévé? Az ábrán szereplő szakkifejezések közül válasszon!

d) Periklész korát a demokrácia időszakának szokás nevezni. Magyarázza meg röviden,
saját szavaival, milyen tekintetben mond ennek ellent a szöveges forrás második
bekezdése!

„(1.) A világ megteremtése után 4865, száműzetésünk után 1028 évvel történt. (2.) Mindazok a rémségek, melyekkel a Tóra könyvei [a héber Biblia Mózesnek tulajdonított részei] fenyegetnek, [most] beteljesednek rajtunk; minden, ami írva van, és ami nincs írva, bekövetkezett leányainkon és fiainkon, öregeinken és gyermekeinken, szolgálóinkon és szolgálóleányainkon. (3.) [A Rajna vidékén élő] nagyjaink és kicsinyeink mind keserű bajba kerültek. (4.) A bűnös Róma pápája felemelkedett, és felszólította mindazokat a népeket, […] akik Krisztusban hisznek: gyűljenek össze, és vonuljanak Jeruzsálem ellen, és hódítsák meg a várost. [ …] (5.) És akkor felkelt egy Gottfried nevű herceg, a Bouilloni [a keresztes seregek vezetője] […]. (6.) Sötét esküt fogadott, hogy bárhova is vándoroljon, az ő Istenének vérét megbosszulja Izraelen [értsd: a zsidó népen].”
(Salamon ben R. Simeon krónikája a 11. század végén megindított első keresztes hadjárat időszakáról)

Állapítsa meg, hogy az idézett forrás melyik mondatára igaz az állítás! Írja a mondat sorszámát az állítást követő kipontozott vonalra! Egy állításhoz egy sorszámot írjon! A mondat sorszáma a mondat előtt zárójelben olvasható. (Elemenként 1 pont.)

A mondat utal…

a) arra, hogy a keresztények által indított hadjárat eredeti célja egy fontos zarándokhely
elfoglalása volt.

b) a zsidóknak az ókorban átélt üldöztetésére.

c) a középkori antiszemitizmus vallási gyökereire (az antijudaizmusra).

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Királyi tekintélyünknél fogva bizonyos erődítésre alkalmas helyeket híveinknek juttatunk, hogy várépítésre lehetőségük és módjuk legyen. Ezek közül a Baranya vármegyében fekvő Szársomló hegyet […] Miklós dubnicai ispánnak […] adományoztuk.”
(Királyi oklevél)

B) „Befogadtuk a kunokat is országunkba, és sajnos most […] pogányokkal tiportatjuk le az egyház ellenségeit. Sőt a kereszténység érdekében elsőszülött fiúnkat kun leánnyal házasítottuk össze, hogy ezzel […] alkalmat teremtsünk őket keresztvíz alá édesgetni, mint azt már többükkel megtettük.”
(A király levele IV. Ince pápának)

a) Melyik magyar uralkodótól származnak az idézett források?
Nevezze meg!

b) Mi volt a közös célja az idézett forrásokban aláhúzással jelölt intézkedéseknek?

c) Milyen hátrányos következménnyel jártak az uralkodóra nézve az A) betűjelű
forrásban szereplőhöz hasonló intézkedések?

d) A Magyarországon letelepedett kunok életében bekövetkező mely változásra utal
a B) betűjelű forrás 2. mondata?

Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, melyik állítások igazak a manufaktúrára! Karikázza be a manufaktúrára vonatkozó négy állítás sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

„E háznak van egy tágas terme, / Kétszáz szövőszék áll benne. / Kétszáz férfi nem kevesebb, / Dolgozik rajta eleget. […] / Egy másik helyiségben pedig / Százan a gyapjút fésülik. A mellettük lévő kamrában / Kétszáz derék, szorgalmas lány van. […] / Ez a kétszáz szép ifjú lány / Csak gombolyít, de nem sző ám. / És fonás közben úgy dalol, / Mint csalogány a lomb alól.”
(Angol balladarészlet, 1597)