2. A kádári diktatúra

Nézd meg a videórészletet és rakd időrendbe az eseményeket!

Tömeges menekülés megindulása Nyugatra

Néma tüntetés a forradalom eltiprása ellen

A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács megalakulása

Nagy Imrét és társait bíróság elé állítják

Kádár ígéretet tett arra, hogy a forradalomban résztvevőket nem büntetik meg

Kihirdették a statáriumot, megkezdődött a megtorlás

Nagy Imrét és társait a szovjetek elfogják és Romániába hurcolják

Megalakul a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

Hasonlítsd össze a két forrásrészletet!
Válaszd ki a helyes állításokat!

Kádár a népbíróságok felállításáról
Az Ideiglenes Intéző Bizottság jegyzőkönyvéből, 1957. április 2.

"Lehetetlen az egész ország politikai helyzetét elképzelni anélkül, hogy ebben a dologban ne teremtenénk megfelelő rendet …nézetem szerint nekünk a magyar nép számára, a magyar nép ellenségei számára is és a világnak is meg kell mondani, hogy büntetlenül nem lehet ellenforradalmat szervezni szocialista rendszerbe. … Meg kell csinálni a népbíróságot és ahol csak olyan horthystákkal találkozunk, akik vettek maguknak bátorságot és disznóságokat csináltak, körmenetben kell bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni."
(Megjelent: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. II.k. 357.l.)

A Kádár-kormány terrorjáról
Kéthly Anna levele Ravasz Károlynak, 1957 június 15.

"A minimum, amit szeretnénk, ha képviselne Mr. Ewatt az, hogy szűnjön meg a kivételes állapot, a szabadságharcosok felkutatása, a napról-napra ismétlődő halálos ítéletek. Az a véleményünk, hogy Magyarországon a forradalom rettenetes történelmi erőfeszítése rendkívüli módon kifárasztotta az embereket. ... Ha több eszük volna, és ha valami pokoli és nagyon indokolt félelem a néptől nem töltené el őket, akkor megengedhetnék maguknak azt, hogy nagylelkűek legyenek. Ezzel elérhetnék még azt is, hogy az elmenekült százezrek közül nagyon sokan visszatérnének, akiknek jelentős politikai szerepük nem volt."

(Megjelent: História/1-2. 63.l.)

A forrásokból arra lehet következtetni, hogy Kádár János vonakodott a megtorló intézkedések alkalmazásától.

Kádárék meg akarták félemlíteni az embereket, hogy megszűnjön az ellenállásuk.

Kádár János igyekezett megbocsátást tanúsítani a forradalmárokkal, hogy megnyerje magának az emberek támogatását.

Kéthly Anna szerint Kádárék kegyetlen magatartásának oka a félelem volt.

A források megerősítik, hogy Kádár a megtorlás politikáját alkalmazta a forradalom leverése után.

A szemtanúk visszaemlékezése a salgótarjáni sortűzre

Melyek a történtek azon részletei, amiket mind a két szemtanú visszaemlékezése megerősít?
Válaszd kia három helyes választ!

1956. december 8-án mintegy 4000-en gyűltek össze Salgótarjánban a megyei tanács előtt, két munkástanácsi vezető (Gál Lajos és Viczián Tamás) szabadon bocsátását követelve.
A tömeghez tartozó Ferencz István egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, amelyre tüzelni kezdtek a karhatalmisták, rendőrök, sőt a szovjet katonák és a helyszínen lévő tankok géppuskásai is. Az áldozatok teljes száma máig nem ismert.
Név szerint 46 áldozatot ismerünk: 33 férfi, 11 nő és 2 gyerek. A sebesültek száma a 150-et is meghaladhatta.

Sok volt a sebesült.

Az áldozatok civilek voltak.

Fegyveres harc alakult ki a tüntetők és a pufajkások között.

A tüntetők közül sok embert letartóztattak.

A pufajkások részt vettek a lövöldözésben.

Egy szemtanú visszaemlékezése értékes forrása lehet egy történelmi esemény feltárásának.
Mik egy ilyen visszaemlékezés jellemzői?

Válaszd ki a három helyes befejezését az alábbi állításnak!

Egy ilyen visszaemlékezés segítségével ...

megismerhető, hogy minként élte át valaki a történeteket.

el tudjuk dönteni az eseményekkel kapcsolatos történelmi vitákat.

pontosan megismerhető az esemény minden részlete.

megismerhetjük a történteket valakinek a szemszögéből.

érdekes részleteket derülhetneknek a történtekről.

Hangfelvétel Nagy Imre szavairól a halálos ítéletének a kimondása után. A kivégzést az ítéletet követő napon, 1958. június 16-án hajtották végre.

Hasonlítsd össze Kádár János két nyilatkozatát Nagy Imréről!
Válaszd ki az általad helyesnek tartott megállapításokat!

"Nekem, aki miniszter voltam Nagy Imre kormányában, teljes nyíltsággal meg kell mondanom, hogy személyes meggyőződésem szerint sem Nagy Imre, sem politikai csoportja nem akarta az ellenforradalmi rendszert tudatosan segíteni."
(Népszabadság, 1956. nov. 12., Kádár János beszéde)

"Mi leszámoltunk és leszámolunk a Rákosi-féle szektarianizmussal is, amely a tömegektől szakította el a pártot, leszámoltunk és leszámolunk a Nagy Imre-féle osztályárulással is, amely az összes dolgozóktól elszakította a pártot és az ellenforradalom prédájának dobta oda a népet."
(Népszabadság, 1957. febr. 5., Kádár János beszéde)

Az első nyilatkozattal szemben a második nyilatkozat Nagy Imrét bűnösnek tartja az októberi eseményekben játszott szerepéért.

Az első és a második nyilatkozat is úgy állítja be Nagy Imrét, mint aki bűnös szerepet játszott a kommunista rendszer megrendítésében.

1956 novemberében Kádár az események hatása alatta szigorúbban ítélte meg Nagy Imre felelősségét a kommunita rendszer megrendítésében, mint mint néhány hónappal később.

Kádár úgy tűnik, 1956 novemberében még számított Nagy Imre támogatására is, 1957 februárjában viszont már ellenségként kezelte.

A Kádár-rendszer helyzetének megszilárdítása érdekében a „korbács és kenyér”-politikáját folytatta.
Elrettentette az embereket az ellenállástól, ugyanakkor az életkörülményeik javításával igyekezett őket meg is nyerni magának.

Rendőri igazoltatás egy vonaton

Csoportosítsd az intézkedéseket aszerint, hogy a megfélemlítésre vagy a támogatás elnyerésére szolgáltak!

"korbács"

"kenyér"

Politikai rendőrség működtetése

A munkásőrség felállítása

A forradalomban résztvevők üldözése és elítélése

A kötelező katonai szolgálatot három évről két évre csökkentése

Az ipari munkások, a bányászok és a pedagógusok bérének megemelése

A kötelező terménybeszolgáltatás eltörlése

A szovjet cspatok magyarországi jelenlétének fenntartása

Részleges amnesztia (közkegyelem) adása az 56' miatt elítéltek számára

A kulturális lehetőségek (könyvek, színház, film) olcsón való elérhetősége

A politikailag ellenségesnek vagy veszélyesnek ítélt művek (könyvek, előadások, filmek) betiltása

A foglalkozás befejeződött.