Fontos tudnivalók:

Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér!
A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!

1. feladat
A feladat a görög hitvilággal kapcsolatos.
Állapítsa meg, hogy a térképvázlaton megjelölt helyek közül melyikre igazak az állítások! Írja a térképvázlaton látható sorszámokat az állítások után! Egy mezőbe egy sorszámot írjon. Két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)

a) Az ókori görög világ legfontosabb – Zeusz tiszteletére rendezett – sportversenye zajlott itt.

b) Ennek a városnak a bölcsesség és az igazságos háború istennője volt a
védelmezője.

c) Melyik állítások igazak a görög hitvilágra?

Minden isten természeti jelenséget testesített meg.

A görög mitológia szerint az összes isten és félisten lakhelye egy magashegység csúcsán volt.

A görög hitvilágot csak képi ábrázolásokból ismerjük.

A görögök az isteneiket emberalakúnak képzelték el, és emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket.

A közös hitvilág összekötő kapocs volt a görög városállamok között.

2. feladat
A feladat a középkor művészetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Melyik században készült a képeken látható alkotások mindegyike?

11. század

13. század

15. század

17. század

2. feladat
A feladat a középkor művészetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Melyek a jellemzői annak a stílusnak, amelyben a képeken látható alkotások készültek? Válassza ki a két helyes választ!

Az épületek homlokzata erősen díszített és mozgalmas volt, az alkotók előszeretettel alkalmaztak aszimmetrikus formákat.

A festészetben elterjedt a térbeliség ábrázolása.

A művészeteket a katolikus megújulás szolgálatába állították.

A világi előkelők rétege még nem rendelkezett elég anyagi erőforrással a művészetpártoláshoz, ezért az alkotások megrendelője szinte kizárólag az egyház volt.

. A művészek gyakran nyúltak vissza az antik kultúra hagyományaihoz.

2. feladat
A feladat a középkor művészetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) A képeken látható művészeti alkotások azonos stílusúak. Nevezze meg ezt a stílust!

3. feladat
A feladat I. Károly gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Mi magyarázza a pénzverő kamarák székhelyeinek elhelyezkedését?

A pénzverő kamarák székhelyei mind a nemesfémbányászat központjai voltak.

A pénzverő kamarák székhelyeit a bányavidékeken, továbbá a nagy kereskedelmi forgalommal érintett helyeken hozták létre.

A pénzverő kamarák székhelyeit az ország peremterületein alakították ki, mert védelmi szerepük is volt.

3. feladat
A feladat I. Károly gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Országunk főpapjainak és báróinak alaposan megfontolt tanácsával egyetértően kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre.” (I. Károly oklevele, 1327)

d) Válassza ki a forrás segítségével azt az állítást, amelyik megmagyarázza a bányászat fellendülését!

A tartományurak legyőzése után a földbirtokosok – a király haragjától rettegve – bejelentették a bányákat, annak ellenére, hogy a király elvette birtokukat.

A bányajövedelmek egyharmadának átengedésével az uralkodó érdekeltté tette a földbirtokosokat a bányák feltárásában.

A kereskedelem fellendülésének következtében a világi földbirtokosok számára kifizetődővé vált az, hogy kitermelhették az aranyat.

3. feladat
A feladat I. Károly gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Nevezze meg a meghatározásban körülírt fogalmat! I. Károly által szabályozott külkereskedelmi vám, az áruk értékének körülbelül 3%-át kellett befizetni.

3. feladat
A feladat I. Károly gazdasági reformjaival kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Nevezze meg azt a bányakincset, amelynek kitermelése az ország északkeleti részén (Kárpátalján) és Erdélyben volt elsősorban jellemző! A térképvázlaton jelölt bányakincsek közül válasszon!

4. A feladat az angol alkotmányos monarchiához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Hogyan válhatott valaki miniszterelnökké Nagy-Britanniában a forrásokban bemutatott korszakban?

Az uralkodó kinevezte a nép által közvetlenül megválasztott személyt.

A parlament kiválasztotta a választásokon legjobban szereplő négy jelölt közül.

A parlament kiválasztotta az uralkodó által kijelölt négy személy közül.

Az uralkodó kinevezte a többséget szerzett párt vezetőjét.

4. A feladat az angol alkotmányos monarchiához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Mi az oka annak, hogy a táblázatban bemutatott korszakban változott a parlamenti képviselők összlétszáma? Az ábra alapján fogalmazza meg a válaszát!

4. A feladat az angol alkotmányos monarchiához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Melyik évben került ki biztosan a miniszterelnök személye a whig pártból a parlamenti erőviszonyok figyelembevételével? A táblázatban szereplő évszámok közül válasszon!

4. A feladat az angol alkotmányos monarchiához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Melyik évben került ki biztosan a miniszterelnök személye a tory pártból a parlamenti erőviszonyok figyelembevételével? A táblázatban szereplő évszámok közül válasszon!

5. A feladat a magyarországi reformáció kulturális hatásaihoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Máshol a jó tudományok elpusztulnak, de a Te erényednek köszönhetően megmarad ez a veteményeskert, ahonnan Pannóniában újra terjeszteni lehet az élet hasznos ismereteit […]. A romlásnak indult tudományok támogatása kegyes és istenfélő szándékra vall, melytől [a)] a nehéz körülmények se tántorítsanak el. […] [b)] Remélem, hogy Isten támogatja terveidet, különösen, ha azon igyekszel, hogy [c)] a tisztább egyházat tanítsák. Nem kétséges ugyanis, hogy [ez a mostani] háború és a […] szolgaság bűneink és bálványimádásunk büntetése […]. [Dévai Bíró] Mátyást, a kiváló tudománnyal, bölcsességgel és kegyességgel rendelkező férfiút és Sylvester Jánost, e tudós férfiút, Nagyságod pártfogásába ajánlom.” (Melanchton német teológusnak, Luther munkatársának levele Nádasdy Tamás magyar főúrhoz, 1537)

B) „Végre elvégeztük az utolsó simítást is az egész Újtestamentumon [Újszövetségen] […]. Néhány évvel ezelőtt támadtak bennünket a többi nemzetek, hogy bár az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumuk, a magyaroknak nincsen. Ezután emiatt a keresztény nemzetek nemcsak, hogy nem gyalázhatnak, de még irigyelhetnek is bennünket pompás nyelvünkért […].” (Sylvester János levele Nádasdy Tamásnak, 1540)

d) Mi volt az a munka, aminek befejezéséről Sylvester János beszámolt megbízójának a
B) betűjelű forrásban idézett levelében? Fogalmazza meg röviden saját szavaival!

5. A feladat a magyarországi reformáció kulturális hatásaihoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Döntse el, mire utalnak a A) betűjelű forrás betűkkel jelzett, aláhúzott részei! Jelölje be a feladatrészenkénti egy helyes választ!

A törökök hadjáratai és hódításai folyamatos fenyegetést jelentettek.

Az ellenreformáció megindulása miatt Nádasdy ki volt téve az inkvizíció üldözésének.

A magyar főurak vagyona a kereskedelem hanyatlása miatt jelentősen csökkent.

5. A feladat a magyarországi reformáció kulturális hatásaihoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Nádasdy zarándokútra indult a Szentföldre.

Nádasdy egy iskola megalapítását tervezte.

Nádasdy arra készült, hogy kiűzze a törököket Magyarországról.

5. A feladat a magyarországi reformáció kulturális hatásaihoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A protestáns tanokat terjesszék

Új egyházakat alapítsanak.

Visszaállítsák a pápa tekintélyét.

6. A feladat az első világháború előtt kialakuló szövetségi rendszerekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
(komplex tesztfeladat)

A) „Manapság viszont úgy tekintünk rá, mint potenciális [lehetséges] ellenségre, aki háború esetén támogatná az egyetlen nagyhatalmat, akivel Nagy-Britannia komoly konfliktusba kerülhet – Németországot.” (Brit követi jelentés, 1910)

a) Melyik országra vonatkozik a forrás aláhúzott része? Jelölje be az egyetlen helyes választ!

Spanyolország

Franciaország

Oroszország

Osztrák–Magyar Monarchia

B) „Franciaországgal sohasem leszünk békében, [a velünk szintén határos] Oroszország ellen pedig sohasem leszünk kénytelenek háborúzni, hacsak el nem rontják a helyzetet liberális képtelenségek vagy dinasztikus ostobaságok.” (Egy korabeli politikus mondása, 1870-es évek)

b) Melyik ország politikusa mondta az idézetet? Jelölje be az egyetlen helyes választ!

Nagy-Britannia

Osztrák–Magyar Monarchia

Németország

Olaszország

C) „Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja, […] az erről az eseményről kapott hírt követőleg […] [mindkét szerződő fél ellenük] mozgósítja egész rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat határaihoz. A rendelkezésre álló erők […] [egyik] részéről 1 300 000 főből, [másik] részéről 700–800 000 főből fognak állni.” (Egy szövetségi szerződésből, 1893)

c) Melyik két állam kötötte az idézett szerződést? Jelölje be a két helyes választ!

Oroszország

Osztrák-Magyar Monarchia

Franciaország

Németország

Oszmán Birodalom

Szövetségi rendszerek az első világháború előtt

(Az azonos mintázattal / árnyalattal jelölt megnevezett országok egy szövetségi rendszerhez tartoznak.)

d) Nevezze meg azt az államot, amely végül nem annak a szövetségnek a tagjaként vett részt a háborúban, amit a térkép jelöl! A térképen megnevezett államok közül válasszon!

e) Nevezze meg idegen eredetű szakkifejezéssel a csíkozással jelölt országok szövetségét!

7. A feladat a reformkorral kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Melyik társadalmi szervezetet népszerűsítette Petőfi Sándor idézett versében?

Védegylet

Magyar Tudományos Akadémia

Nemzeti Kaszinó

7. A feladat a reformkorral kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Nevezzen meg az apróhirdetés szövegéből egy olyan konkrét terméket, amely megfelel a versben körülírt céloknak!

c) Mely nehézségre utal a költő a célok megvalósításával kapcsolatban? Fogalmazza meg
saját szavaival!

„Egyes embernek szüksége van az erősb elleni oltalomra, s csak ép ezáltal lesz szabaddá, ép úgy a gyöngébb – azaz nemzetgazdasági szempontból szólva – fejletlenebb nemzetnek is oltalomra van az erősb ellen szükség.” (Kossuth Lajos írása,1842)

d) Nevezze meg azt a – nem megvalósult – gazdasági intézkedést, amelyet Kossuth az idézett forrásrészletben szorgalmazott a versben megfogalmazott cél elősegítésére!

8. A feladat Németország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat az 1930-as években készült ábrázolások és ismeretei segítségével! Írja be az üres helre annak a képnek a betűjelét, amelyikre az állítás vonatkozik! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy betűjel kétszer is szerepelhet. (Elemenként 1 pont.)

a) A faji felsőbbrendűség érzését erősíti azzal, hogy ellenségképet mutat.

b) Megmutatja, hogy a nácik hatalomra jutásában szerepe volt a nagy gazdasági
világválságnak.

c) A nemzet erejének hangsúlyozásával a nacionalista érzelmekre igyekszik
hatni.

d) Utal a hitleri politika által elért eredményekre.

9. A feladat a két világháború közötti magyar társadalommal kapcsolatos.
Döntse el, hogy a felsorolt válaszlehetőségek közül melyik a helyes a forrásokhoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont.)

D) „A szegedi nagyállomás külső vágányain is […] álltak a vagonsorok. Nem volt annyi lakás, hogy elhelyezzék a családokat; évekig éltek, születtek és meghaltak az emberek a vagonokban. […] Nyáron a nyitott ajtónál főztek, télen a főzéssel egyben fűtöttek is.”
(Zsiray Károly visszaemlékezése az első világháború utáni időszakra, 1986)

d) Kiknek a helyzetét írja le Zsiray Károly az idézett forrásrészletben?

a hadseregbe besorozott katonák

nyári idénymunkát végző szegényparasztok

az elcsatolt területekről Magyarországra menekült magyarok

. kitelepítésre ítélt svábok

C) „A felső csoport a maga kúriáján és a maga földjén élő földbirtokos. Ezek […] egyenes utódai az ősöknek e tájon fajta, méltóság, életforma és sokszor maradiság szerint. A második [csoport] a hatósági dzsentri, már eltávolodott az ősök létalapjától, de az ősök életmódjának külszínét és méltóságát a kölcsönvett állami hatalom képviselőjeként még valahogy meg tudja tartani.”
(Szabó Zoltán író, 1938)

c) Melyik réteghez tartozott a Szabó Zoltán által bemutatott mindkét társadalmi csoport?

polgárság

nagybirtokos előkelők

úri középosztály

birtokos parasztság

B) „A magyarságot nem valami különös isteni átok, vagy sorsharag sújtja, ne menjünk ilyen messzire. A magyarságot egy rettenetesen egészségtelen földbirtok-megoszlás sújtja. E nép sorsa, […] nem bosszús istenek kezében van, hanem alig ezernyi nagybirtokos kezében. Ez a nép nem ősi átok […] miatt öli magát és vet gátat szaporodásának, hanem azért, mert nincs mire szaporodjék. […] A pusztulást nem fogja megakadályozni, ha a valóban lelkiismeretlen és bűnös bábákat kipusztítjuk. A fogamzást akadályozó szerek fokozottabb üldözése sem fogja megállítani.”
(Illyés Gyula író, költő, 1933)

b) Mi az, amit megoldásnak látott volna Illyés Gyula a parasztság problémáira az idézett forrás szerint?

az egészségügy fejlesztése

a társadalombiztosítás kiterjesztése

emancipáció

földreform

A) „A[z első világ]háború végén már szinte két Magyarország állott egymással szemben. Az egyik oldalon a történelmi örökségét védő nemesi, nemzeti rendszer, […] a másik oldalon pedig egy új képződmény: a polgári társadalom […]. [Az ellenforradalmi] konszolidáció […] a háború előtti rendszer restaurálásában [öltött testet]. A történelmi osztályok újra erőre kaptak, és fokozatosan magukhoz ragadták a vezetést […]. Ilyen előkészítés után a kapitalizmussal és a polgársággal való kiegyezés is megtörténhetett.”
(Erdei Ferenc szociológus, író, politikus, 1943)

a) Milyen típusú társadalomként írja le Erdei Ferenc a két világháború közötti magyar társadalmat?

feudális társadalom

rendi társadalom

polgári társadalom

torlódó társadalom

10. A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik.
Állapítsa meg, hogy az Európai Unió mely intézményeire vonatkoznak a forrásrészletek! Írja a megfelelő intézmény nevét a forrásrészlet alatt található mezőbe!
A felsoroltakból válasszon! Egy intézmény kimarad. (Elemenként 1 pont.)

Intézmények: Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Központi Bank, Európai Parlament, Európai Tanács

A) „Egy hét múlva, május 26-án, vasárnap 8 millió 11 ezer választópolgár dönthet
arról, kik foglalhatják el az [a)]-ban/-ben a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.”
(Sajtóhír, 2019)

a)

B) „Az [b)] megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri fel a tagállamok[at] […],
hogy tegyenek javaslatot az [b)] országukból érkező tagjára. A biztosjelöltek
meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor.” (Sajtóhír, 2019)

b)

C) „A tagországok állam- és kormányfői vasárnap este rendkívüli csúcstalálkozót
tartanak Brüsszelben, egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői
tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.” (Sajtóhír, 2019)

c)

D) „Megerősítette szándékát a gazdaságösztönző célú laza monetáris politika folytatására az [d)] kormányzótanácsa a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.” (Sajtóhír,
2019)

d)

11. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik.
Válassza ki a forrásrészletekhez kapcsolódó állítások közül a két-két helyeset! (Elemenként 1 pont.)

A) „Egyébként az nem baj, ha a vita eredményeként néhány dolgot módosítana az országgyűlés, mert egyébként az elfogadás túlságosan kincstári jellegű. Azt gondolom, hogy egyenesen kívánatos volna, hogy két-három szónok javasoljon valami előre megbeszélt kisebb módosítást, mégpedig a további felemelés irányába. Talán a te embereid kihalásznak valamit, amit tényleg meg is lehet csinálni. Vagy ha nem felemelést, akkor valami kisebb kiegészítést. A Szovjetunióban ezt így csinálják.”
(Gerő Ernő Vas Zoltánnak, az Országos Tervhivatal elnökének, 1949)

A szövegből kiderül, hogy a parlamenti vitáknak komoly súlya volt.

A szövegben megjelenik a szovjet minták követése.

A szövegben megjelenik a személyi kultusz.

A szövegből kiderül, hogy a rendszer vezetőinek nem volt többsége az országgyűlésben.

A szövegben leírt helyzet arra utal, hogy nem volt ellenzék az országgyűlésben.

11. A feladat a Rákosi-korszakhoz kapcsolódik.
Válassza ki a forrásrészletekhez kapcsolódó állítások közül a két-két helyeset! (Elemenként 1 pont.)

B) „Mire gondolt az elvtárs, amikor meghallotta, hogy Rákosi Mátyás a minisztertanács elnöke? Sándor János a Ganz Vagon lakatosa, még mindig az élmény hatása alatt, nehezen, akadozva tud csak válaszolni erre a kérdésre: »Régóta várunk erre, most tudom igazán, jó kezekben van hazánk irányítása… Alig várom, hogy az üzemben lehessek és elmondhassam a nagy hírt elvtársaimnak.« Salamon Józsefné a Sortex [textilipari vállalat] dolgozója, Varga Józsefné a Lóden [textilipari vállalat] sztahanovista [élmunkás] csomózója lopva egy-egy könnycseppet törülnek le szemükről: »Csak néztem Rákosi elvtársat és csak tapsoltam. Azt szerettem volna, ha minél tovább tart ez a pillanat!«”
(Szabad Nép, 1952)

A szövegben megjelenik a személyi kultusz.

A megszólaltatottak munkahelye jelzi, hogy a korszakban a könnyűipar fejlesztése volt a legfőbb gazdasági cél.

A szöveg a politikai propaganda mellett gazdasági propagandára is utal.

A szövegben található utalás a fokozódó osztályharcra.

A szövegből következik, hogy Rákosi ekkor vette át a párt és az ország irányítását

12. A feladat a szociális ellátórendszerekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

d) Nevezze meg szakkifejezéssel a körülírt fogalmat!
A biztosított – vagy nevében az állam – által fizetett összeg, amely a biztosítottat feljogosítja az egészségügyi ellátások igénybevételére.

12. A feladat a szociális ellátórendszerekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

b) Egy amerikai turistát Pécsett életveszélyes fejsérüléssel kórházba visznek a mentők.

Az Egészségbiztosítási Alap

A központi költségvetés

A beteg

12. A feladat a szociális ellátórendszerekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

c) Egy budapesti lakos ránctalanító injekciókezelést kap.

Az Egészségbiztosítási Alap

A központi költségvetés

A beteg

12. A feladat a szociális ellátórendszerekhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„142. §. […] (2) Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül […] kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére […] a kötelező védőoltást, […] a mentést, […] sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat. […] (3) […] az e törvényben foglalt ellátásokat és feladatokat a központi költségvetésben kell biztosítani […]. (4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló […] törvényben meghatározott egészségbiztosítási ellátások* fedezete. […] (6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete […] a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által […] meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.” (Az 1997. évi törvény az egészségügyről)
* A betegség megelőzését szolgáló vizsgálatok, háziorvosi ellátás, fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás.

Ki vagy mi fedezi a következő ellátások költségeit? Válassza ki a megfelelőt!

a) Egy szabályosan foglalkoztatott debreceni kőművesnek betömik a fogát.

A központi költségvetés

A beteg

Az Egészségbiztosítási Alap

A foglalkozás befejeződött.