1. Római principátus
0/7 Pont
2. Középkori egyetemek
0/6 Pont
3. Luxemburgi Zsigmond
0/8 Pont
4. Felvilágosodás
0/6 Pont
5. XVIII. századi rendeletek
0/7 Pont
6. Ipari forradalom
0/8 Pont
7. Reformkori Magyarország
0/4 Pont
8. Sztálini gazdaságpolitika
0/3 Pont
9. Tanácsköztársaság
0/3 Pont
10. Németek kitelepítése
0/5 Pont
11. Európai integráció
0/8 Pont
12. Szociális piacgazdaság
0/4 Pont
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
a) Kit nevez a szöveg Augustus atyjának?  Csak a névvel válaszoljon! (1 pont) 
„Atyám gyilkosainak istentelen tettét törvényes ítélettel megtoroltam: száműzettem, majd mikor fegyverrel támadtak az állam ellen, nyílt csatában kétszer is legyőztem őket.” 



 
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
b) Az akasztófa játék segítségével nevezze meg, kik az említett polgárok! (1 pont)
„Körülbelül 500 000 római polgár tette le kezembe az esküt. Ezek közül szolgálati éveik leteltével coloniákba [római jogú település] telepítettem […] több, mint 300 000-et. Földet utaltam ki számukra.” 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
c) Milyen stratégiai célja volt Augustusnak az említett hadjárat során megszerzendő területtel? (1 pont)  
„A pannóniai törzseket, amelyeket az én principátusom előtt a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius Nero révén, aki akkor mostoha fiam és legatusom volt, legyőztem, a római nép hatalma alá vetettem” 



A kereskedelemi utak elfoglalása.
A természetes határ elérése.
Itália legyőzése.
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
d) Milyen jog illette meg Augustust a forrásban említetten kívül a tribunusi tisztség viselésével? (1 pont) 
„Törvényt hoztak, hogy személyem egyszer s mindenkorra szent és sérthetetlen legyen, és hogy életem fogytáig megillessen a tribunusi hatalom.” 



Visszavonulhatott bizonyos időre.
Vétó jog.
A senatust vagy népgyűlést megvesztegethette a végső döntésük előtt.
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
e) Ki volt az ellenfele az említett csatában? (1 pont)
„Önként fogadott hűséget egész Itália és engem jelölt ki annak a háborúnak vezéréül, amelyben Actium mellett győztem.” 



  
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
f) Mikor zajlott az ütközet? (1 pont) 



Évszám:   
A feladat a római principátushoz kapcsolódik. 
A következő forrásrészletek Augustus önéletrajzából származnak. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
g)Egészítse ki az állítást úgy, hogy a principátus uralmi rendszerének lényege derüljön ki belőle! (1 pont) 
„Ezután tekintély dolgában mindenkit felülmúltam, hatalmam viszont semmivel sem volt több, mint hivatalbeli társaimnak” 



A köztársasági formák fenntartásával gyakorolt   .
 A feladat a középkori egyetemekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a térképvázlat és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a leírás vonatkozik! (2 pont) 
Itt alapították Európa egyik legrégebbi és máig az egyik legnevesebb egyetemét. A várost átszelő folyótól délre eső negyed sokezer diáknak, köztük számos külföldinek adott otthont. A város püspökség és királyi udvar székhelye is volt, így az egyetemnek mind az egyházi, mind a világi hatalommal szemben meg kellett küzdenie önállóságáért. 



A város neve:   
 A feladat a középkori egyetemekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a térképvázlat és ismeretei segítségével!
Hogyan folytatódnak a megkezdett mondatok? Válassza ki a helyes folytatást! Feladatrészenként egy helyes megoldás van! (Elemenként 1 pont.) 
b) A XII–XIII. században több jelentős egyetemet is alapítottak …



azon a területen, ahol leginkább jellemző volt az antik kultúra továbbélése.
Európa arab uralom alatt álló részén.
azokon a területeken, ahol a korszakban keveredtek a nyugati és a keleti kereszténység kulturális hatásai.
azokon a területeken, ahol jelentős számú német anyanyelvű polgárság élt.
 A feladat a középkori egyetemekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a térképvázlat és ismeretei segítségével!
c) Az első közép-európai egyetemek … 


jellemzően a megerősödő városi polgárság kezdeményezésére jöttek létre.
létrejötte egybeesett a román stílus elterjedésének időszakával.
megalapítása jellemzően uralkodókhoz köthető.
létrejötte összefüggött az anyanyelvű írásbeliség elterjedésével.
 A feladat a középkori egyetemekkel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a térképvázlat és ismeretei segítségével!
d) Melyik állítás igaz a középkorban alapított pécsi egyetemre? Válassza ki a helyes állítást! (2 pont) 



Megalapításának fő oka az volt, hogy a város már korábban jelentős reneszánsz központtá vált.
Vitéz János püspök alapította.
A középkorban alapított egyetem a mai napig folyamatosan működik.
I. (Nagy) Lajos alapította.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
Zsigmond külpolitikai tevékenységéhez köthető két fontos helyszín meghatározása szerepel a feladatban. Írja be a települések nevét és a térképen található betűjelét a megfelelő szövegdobozokba! Két betűjel kimarad. (4 pont)



a) Nemzetközi keresztény sereg veresége az
oszmánoktól. 
 Település neve: 
 
 Település
betűjele:   

b) A Zsigmond hatalma ellen is irányuló
eretnekmozgalom kiindulópontja. 
 Település neve:       
 
 Település
betűjele:   
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A következő források Zsigmond korának három súlyos konfliktusát, külpolitikai problémáját mutatják be. 
c) Fogalmazza meg a forrás és az akasztófa játék segítségével, mi volt Zsigmond az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzése! (1 pont)
 
 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
d) Egészítse ki a forrás segítségével, mi volt Zsigmond külpolitikai célkitűzése! (1 pont)
„Mi, Jan Žižka, Chval z Machovic, a táborita […] nép tisztjei és kormányzója Istent remélve, Isten kínszenvedésére figyelmeztetünk titeket mindeneket, a plženi szövetség lovagjait, alsóbb nemeseit, polgárait és parasztjait, hogy ne szegüljetek ellen többé az Úristennek és az ő szent parancsolatainak.” (Žižka levele a plženi szövetséghez)



  felkelés leverése.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
e) Válassza ki a forrás segítségével, mi volt Zsigmond külpolitikai célkitűzése! (1 pont)
„A törökök megölték Lázár szerb fejedelmet a 6897. (1389.) évben június havában. Bajazid vette át atyja, Murad szultánságát, hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette őket, hogy adót fizessenek, hadsereget küldjenek neki, s [háborúban] vele együtt vonuljanak ki, és Stefan deszpotát helyezte atyja trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett.” (Névtelen bolgár évkönyv)



Szerbia átengedése a törököknek.
A szerbektől jelentős pénzösszeget akart elvenni.
A török hódítás visszaszorítása.
A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
f) Mi volt Zsigmond legmagasabb méltósága élete során? (1 pont)



  
A feladat a felvilágosodás eszméivel kapcsolatos. 
Töltse ki az üresen hagyott részeit a feladatnak a források és ismeretei segítségével! Nevezze meg szakkifejezéssel a felvilágosodás eszmerendszerének azon alapelveit / alapvető gondolatait, amelyekhez a források közvetlenül kapcsolódnak! Írja az alapelvek mellé a hozzájuk tartozó források betűjelét! Minden alapelvhez két betűjel tartozik, egy betűjel csak egyszer szerepelhet. Egy forrás betűjele kimarad.  
A) „Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll. […] A végrehajtó hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti.” (Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya) 

B) „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat.” (Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)
 
C) „Nincs szabadság ott, ahol a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, mert tartani lehet attól, hogy az uralkodó vagy a tanács zsarnoki törvényeket hoz és azokat zsarnoki módon hajtja végre.” (Montesquieu) 
 
D) „A polgári társadalom célja […] az, hogy megszüntesse a természetes állapottal járó azon kellemetlenségeket, melyek az önbíráskodásból származnak. Olyan fennhatóságot akar teremteni, hol mindenki oltalmat talál a jogtalanságokkal szemben.” (Locke) 
 

E) „Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak […] Minden ember szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat.” (A francia Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilatkozata) 
 
F) „Az államforma alapjául és mintájául az atyai hatalom szolgált, azaz az emberi természet. […] Az állam alapítása nem más, mint mód keresése az egyesülésre, ez pedig legtökéletesebben mindenhol egy fő alatt hajtható végre.” (Bossuet) 
 
G) „Az emberek […] lemondtak természetes szabadságukról, alávetették magukat az uralkodók hatalmának; ezt nem azért tették, hogy olyan javakat szerezzenek, amelyeket amúgy is élvezhettek volna, hanem valamely pontosan meghatározható előnyért […]. Ez a pontosan meghatározható előny nem lehetett egyéb, mint az, hogy az emberek kölcsönösen védelmet biztosítsanak maguknak a más emberek részéről jövő sérelmek ellen.” (A francia Enciklopédia szócikke)


Alapelv / Alapvető gondolat: a) emberi és polgári jogok
 Hozzá kapcsolódó betűjel:           Hozzá kapcsolódó betűjel (abc sorrendben a 2.):   
 
Alapelv / Alapvető gondolat: b)   
 Hozzá kapcsolódó betűjel: G     Hozzá kapcsolódó betűjel:   
 
Alapelv / Alapvető gondolat: c)   
 Hozzá kapcsolódó betűjel: A     Hozzá kapcsolódó betűjel:   
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
a) Tegye időrendbe a rendeleteket betűjelük segítségével kiadásuk szerint! A legkorábbival kezdje! (1 pont)


B)
C)
A)
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt az adót, amelyről a B) jelű forrás aláhúzott része rendelkezik! (2 pont)



    
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
Döntse el az állításokról, hogy melyik forrásra igazak! Egy feladatban csak egy helyes megoldás van! (Elemenként 1 pont.) 
c) Lehetővé tette a parasztok szabad költözését



B) forrás
C) forrás
Egyik sem
A) forrás
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
d) Utasítást adott a jobbágyi terhek összeírására. 


Egyik sem
C) forrás
A) forrás
B) forrás
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
e) Általános tankötelezettséget rendelt el. 


B) forrás
A) forrás
Egyik sem
C) forrás
A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével!  
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.” 
 
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót] természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.” 
 
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” 
 
(Részletek uralkodói rendeletekből)
f) A rendelet kiadásának hátterében az állt, hogy az uralkodó véget akart vetni a földesurak saját kezelésében álló földterület növelésének.


B) forrás
C) forrás
Egyik sem
A) forrás
A feladat az ipari forradalmak demográfiai következményeivel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Állapítsa meg, hogy a felsorolt jelenségek közül melyek olvashatóak le a forrásokról! 
Írja a szövegdobozokba, a forrás betűjele mellé, a hozzá tartozó jelenség sorszámát! Minden szövegdobozba egyetlen sorszámot írjon! Két jelenség sorszáma kimarad. (Elemenként 1 pont)  
Jelenségek: 1. asszimiláció 2. társadalmi rétegek lakóhely szerinti elkülönülése 3. kivándorlás 4. természetes szaporodás 5. a középosztály kiszélesedése 6. városiasodás 



A forrás betűjele: A)  A jelenség sorszáma:    
 
A forrás betűjele: B)  A jelenség sorszáma:    
 
A forrás betűjele: C)  A jelenség sorszáma:    
 
A forrás betűjele: D)  A jelenség sorszáma:   
A feladat az ipari forradalmak demográfiai következményeivel kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) Nevezze meg azt az országot, amelyikre a leírás vonatkozik! A forrásokban szereplő országok közül válasszon! 



1. Viszonylag alacsony volt a születési és halálozási arány. A XIX. század végén az ország
minden tízedik lakosa a fővárosban élt.
   

2. Az iparosodásban élen járó ország lakosságának nagyjából fele városi lakos volt a XIX.
század közepén. A városi lakosoknak ekkor körülbelül harmada a fővárosban élt. 
 
 
3. A főváros a második császárság időszakában fejlődött a leggyorsabban. Az ország lakossága
az ipari forradalmak korának végén már csak kis mértékben növekedett. 
  
 
4. A korszakban létrejött államban hagyományosan magas volt a születések száma. Fővárosa
nem számított ipari központnak, ezért az itt élők aránya más európai fővárosokhoz viszonyítva
alacsony volt.
    
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” 
 
„Boldog ország, hol egy nyelv, […] egy nemzet […] mindeneket rokonná tesznek! Minálunk sokféle nyelv, […] s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni, csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti.” 
(Részletek Wesselényi Miklós „Balítéletekről” című művéből, 1831)
d) A nacionalizmus mellett egy másik, a XIX. század első felében kibontakozó politikai eszme hatása is tükröződik a forrásrészletekben. Nevezze meg ezt az eszmét! (1 pont)



 
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” 
 
„Boldog ország, hol egy nyelv, […] egy nemzet […] mindeneket rokonná tesznek! Minálunk sokféle nyelv, […] s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni, csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti.” 
(Részletek Wesselényi Miklós „Balítéletekről” című művéből, 1831)
a) Döntse el a következő két állításról, hogy igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont)
Az első forrásrészlet alapján nem volt alkalmazható a reformkori Magyarországon a korabeli nyugat-európai államok többségében jellemző nemzetfogalom a jobbágyok jogfosztottsága miatt.



Igaz
Hamis
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” 
 
„Boldog ország, hol egy nyelv, […] egy nemzet […] mindeneket rokonná tesznek! Minálunk sokféle nyelv, […] s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni, csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti.” 
(Részletek Wesselényi Miklós „Balítéletekről” című művéből, 1831)
b) Döntse el a következő két állításról, hogy igaz vagy hamis! (Elemenként 1 pont)
A második forrásrészlet alapján nem volt alkalmazható a reformkori Magyarországon a korabeli nyugat-európai államok többségében jellemző nemzetfogalom az ország egynyelvűsége miatt. 



Igaz
Hamis
A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” 
 
„Boldog ország, hol egy nyelv, […] egy nemzet […] mindeneket rokonná tesznek! Minálunk sokféle nyelv, […] s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni, csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti.” 
(Részletek Wesselényi Miklós „Balítéletekről” című művéből, 1831)
c) Mi válhatna a nemzetet leginkább összetartó tényezővé Wesselényi szerint? Fogalmazza meg röviden a két forrásrészlet alapján az akasztófa játék segítségével! (1 pont) 



aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) A sztálini gazdaságpolitika mely alapvető intézkedésével magyarázható leginkább a teljes parasztság társadalmon belüli arányának változása? Nevezze meg egyetlen kifejezéssel! 



 
A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) A sztálini gazdaságpolitika mely alapvető intézkedésével magyarázható leginkább a parasztság belső rétegződésének átalakulása? Nevezze meg egyetlen szakkifejezéssel! 



 
A feladat a sztálini gazdaságpolitikával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) Magyarázza meg a korabeli szovjet gazdaságirányítási rendszer és a forrásban leírt jelenség közötti összefüggést! Egészítse ki a következő hiányos állítást úgy, hogy a feltett kérdésre igaz állítást kapjon! (1 pont)
„A Pravda 1936. november 12-i száma szerint a második negyedévben a jaroszlavi üzemben gyártott gépkocsi-alkatrészek közül 4 ezer volt selejt, a harmadik negyedévben pedig 27 270. […] 150 székből, amit egy bútorszövetkezet állított elő, 46 eltörik, amint ráül a vásárló. 2345 székből 1300 használhatatlan. […] Ezeknek az adatoknak óvatosságra kellene inteniük a lelkesedőket.” (Gide, francia író: Visszatérés a Szovjetunióból, 1937) 



A tervgazdálkodás csak    követelmények teljesítését írta elő,    nem. 
A feladat a Tanácsköztársaság történetéhez kapcsolódik. 
A Tanácsköztársaság idején készült plakátokat láthat, és a Mindenkihez című kiáltvány részleteit olvashatja. Rendelje a szövegrészleteket a hozzájuk leginkább illő képekhez! 
 Írja a szövegrészletek sorszámát a képek betűjele mellé! Egy szöveg kimarad. (Elemenként 1 pont.)

 
 
 
 
 
 
 
 
1. „A párizsi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja, a megszállás vonalait végleges politikai határnak tekinti.” 
 
2. „Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre.” 
 
3. „Hatalmas proletár hadsereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre juttatja.” 
 
4. „Testvéri üdvözletét küldi Anglia, Franciaország, Olaszország és Amerika munkásságának, egyben pedig felszólítja őket, hogy ne tűrjék egy pillanatig sem kapitalista kormányaik gaz rablóhadjáratát a magyar tanácsköztársaság ellen.” 


a)   
 
b)   
 
c)   
A feladat a németek második világháború utáni kitelepítéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is - közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték. 
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. 
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott mentesség kiterjed a feleségre (özvegyre), a kiskorú gyermekekre (kiskorú árvákra), valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők) is. […] 
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.” 
(Rendelet a németek kitelepítéséről, 1945)
a) Az akasztófa játék segítségével fogalamazza meg, hogy mivel indokolja a rendelet a kitelepítést! (1 pont)


.

aábcdeéfghiíj
klmnoóöőpqrst
uúüűvwxyz

Próbálkozások száma:
10
A feladat a németek második világháború utáni kitelepítéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is - közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték. 
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. 
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott mentesség kiterjed a feleségre (özvegyre), a kiskorú gyermekekre (kiskorú árvákra), valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők) is. […] 
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.” 
(Rendelet a németek kitelepítéséről, 1945)
Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy a rendelet alapján kitelepíthették volna-e a kitalált személyeket? A megadott információk alapján döntsön! (Elemenként 1 pont.) 
b) Scheiber József, 32 éves, német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallotta magát, a Szociáldemokrata Párt tagja, besorozták a Waffen-SS-be.



Nem telepíthették volna ki.
Kitelepíthették volna.
A feladat a németek második világháború utáni kitelepítéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is - közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték. 
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. 
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott mentesség kiterjed a feleségre (özvegyre), a kiskorú gyermekekre (kiskorú árvákra), valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők) is. […] 
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.” 
(Rendelet a németek kitelepítéséről, 1945)
c) Krámer Pál, 68 éves, német anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát, vele élő fia, Péter viszont magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek. 


Kitelepíthették volna.
Nem telepíthették volna ki.
A feladat a németek második világháború utáni kitelepítéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is - közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték. 
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. 
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott mentesség kiterjed a feleségre (özvegyre), a kiskorú gyermekekre (kiskorú árvákra), valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők) is. […] 
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.” 
(Rendelet a németek kitelepítéséről, 1945)
d) Vermes Lajos, 46 éves, német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallotta magát, az Imrédy Béla által alapított Magyar Élet Pártjának tagja. 


Nem telepíthették volna ki.
Kitelepíthették volna.
A feladat a németek második világháború utáni kitelepítéséhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! 
„1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is - közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték. 
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek. 
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek. 
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott mentesség kiterjed a feleségre (özvegyre), a kiskorú gyermekekre (kiskorú árvákra), valamint a velük - már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők) is. […] 
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.” 
(Rendelet a németek kitelepítéséről, 1945)
e) Wirth Jakab, 27 éves, német anyanyelvűnek és magyar nemzetiségűnek vallotta magát, a Gestapo letartóztatta. Családnevüket az apja Vitaira magyarosította, ő viszont nagykorúsága elérésekor visszavette az eredeti nevet.  


Kitelepíthették volna.
Nem telepíthették volna ki.
 A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)  
C) Melyik államra vonatkozik az állítás? Válassza ki a felsoroltak közül a megfelelő állam nevét, és írja a megfelelő szövegdobozba! (Elemenként 1 pont)
Államok: Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Svédország 



e) A Közös Piac létrehozására reagálva megalapította az Európai Szabadkereskedelmi
Társulást. Később kérte felvételét a Közösségbe, amit Franciaország sokáig megakadályozott.
Felvétele óta is a nemzetállami önállóság védelmezője, a szorosabb integráció kritikusa. 
 Az állam neve:    
 
f) Felvételére elsősorban politikai okokból került sor, hiszen kifejezetten szegény országnak
számított. A felvételre akkor kerülhetett sor, amikor megszűnt a katonai diktatúra, és helyreállt
a demokratikus köztársaság. Felvételét befolyásolhatta a szocialista országokhoz való földrajzi
közelsége. 
 Az állam neve:    
 
g) Sokáig nemzetközi szerződésben kikötött örök semlegessége miatt sem kérte a felvételét. Az
ország gazdagsága miatt nettó befizető az EU költségvetésébe, keleti fekvése miatt pedig sokan
érkeztek ide a volt szocialista országokból. 
 Az állam neve:   
 
h) A legtöbb országot érintett bővítési körben vették fel ezt az országot. Lakossága több, mint
a másik ugyanakkor felvett kilenc országé összesen. A tagság segíthet végleg lezárni a
Németországgal fennállt történelmi ellentétet. Kifejezetten mobilis munkavállalói miatt a
szabad munkavállalást a régi tagállamok részben korlátozták. 
 Az állam neve:   
 A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)  
A) Hol írták alá az alábbi szerződést? Válassza ki a megfelelő helyszínt! (1 pont)
A) „Őfelsége a Belgák Királya, a Németországi Szövetségi Köztársaság Elnöke, a Francia Köztársaság Elnöke, az Olasz Köztársaság Elnöke, Ő Királyi Fensége a Luxemburgi Nagyhercegnő, Őfelsége Hollandia Királynője […] úgy határoztak, hogy létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget.” 



Maastricht
Róma
Helsinki
 A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)  
A) Mikor írták alá az alábbi szerződést? Válassza ki a megfelelő évszámot! (1 pont)
A) „Őfelsége a Belgák Királya, a Németországi Szövetségi Köztársaság Elnöke, a Francia Köztársaság Elnöke, az Olasz Köztársaság Elnöke, Ő Királyi Fensége a Luxemburgi Nagyhercegnő, Őfelsége Hollandia Királynője […] úgy határoztak, hogy létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget.” 



1975
1992
1957
 A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)  
B) Hol írták alá az alábbi szerződést? Válassza ki a megfelelő helyszínt! (1 pont)
B) „Őfelsége a Belgák Királya, Őfelsége Dánia Királynője, a Németországi Szövetségi Köztársaság Elnöke, a Görög Köztársaság Elnöke, Őfelsége Spanyolország Királya, a Francia Köztársaság Elnöke, Írország Elnöke, az Olasz Köztársaság Elnöke, Ő Királyi Fensége a Luxemburgi Nagyherceg, Őfelsége Hollandia Királynője, a Portugál Köztársaság Elnöke, Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Királynője […] úgy határoztak, hogy létrehozzák az Európai Uniót”



Maastricht
Helsinki
Róma
 A feladat az európai integráció történetéhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)  
B) Mikor írták alá az alábbi szerződést? Válassza ki a megfelelő évszámot! (1 pont)
B) „Őfelsége a Belgák Királya, Őfelsége Dánia Királynője, a Németországi Szövetségi Köztársaság Elnöke, a Görög Köztársaság Elnöke, Őfelsége Spanyolország Királya, a Francia Köztársaság Elnöke, Írország Elnöke, az Olasz Köztársaság Elnöke, Ő Királyi Fensége a Luxemburgi Nagyherceg, Őfelsége Hollandia Királynője, a Portugál Köztársaság Elnöke, Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Királynője […] úgy határoztak, hogy létrehozzák az Európai Uniót”



1992
1957
1975
A feladat a szociális piacgazdasághoz kapcsolódik. 
Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy a felsorolt tevékenységek az állam melyik gazdasági funkciójához sorolhatók! Írja a tevékenységek sorszámát a megfelelő szövegdobozba! (Elemenként 1 pont.) 
„A kormányzati szektor funkciói: […] Közgazdasági szempontból beszélünk allokációs, redisztribúciós és stabilizációs funkcióról. […] Allokáció alatt azt értjük, amikor az állam különböző kollektív javakat biztosít polgárainak. E jószágkört a piac nem, vagy nem hatékonyan képes biztosítani. […] Redisztribúciónak nevezzük azt az állami funkciót, amikor a kormányzat háztartások, generációk, vállalatok, közigazgatási egységek, vagy éppen földrajzi területek között valósít meg jövedelemátcsoportosítást. […] A stabilizáció a kormányzat azon tevékenysége, amely a gazdaság működésére jellemző […] egyensúlytalanságok kezelését [mérséklését] szolgálja.” (Vígvári András: A pénzügyek alapjai, 2013)
1. kórházépítés 2. importvámok szabályozása 3. ösztöndíjak kifizetése 4. közvilágítás finanszírozása  


Allokáció:      
 
Redisztribúció:   
 
Stabilizáció:    
A foglalkozás befejeződött.

0