Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Bevezető
0
/
0
Pont
0
I. Csoportosítás
0
/
10
Pont
0
II. Az éj leple alatt
0
/
11
Pont
0
III. A nitrogén körforgása
0
/
10
Pont
0
IV. Magzati hemoglobin
0
/
7
Pont
0
V. Sziszüphoszi feladat
0
/
12
Pont
0
VI. Mirigyek és hormonok
0
/
10
Pont
0
VII. Mérgező történetek
0
/
11
Pont
0
VIII. A Fabry-kór
0
/
9
Pont
0
IX. A) Vízvesztés
0
/
20
Pont
0
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
0
/
20
Pont
A helyes válasz
Biológia érettségi 2021. május, emelt szint
Bevezető
Kedves érettségire készülők!
Az alábbi feladatsort gyakorlásra készítettük. A feladatsor alapja az Oktatási Hivatal honlapján fent lévő hivatalos érettségi feladatlap és megoldókulcs. Egyes feladatokat a technikai adottságok miatt átalakítottunk vagy egyszerűsítettünk. Az egyes feladatoknál a jó megoldás megadása után a Tovább gombra kattintva lehet továbblépni.
A mindenki számára közös feladatok (I–VIII.) helyes megoldásáért 80 pontot kaphat. Az utolsó feladat (IX.) két változatot (A és B) tartalmaz. Ezek közül csak az egyiket kell megoldania! Sikeres felkészülést kívánunk!
I. Csoportosítás
1. Válassza ki a halmazábrák közül azt, ahol helyesen van berajzolva a gombák halmaza (G)!
I. Csoportosítás
2-8. Kösse a fajokat felsoroló állítások sorszámait a megfelelő helyekre! (Először a pontra, majd a hozzá tartozó szövegdobozra kattintson!)
1
2
3
4
5
6
7
8. A madárfészekkosbor korhadékbontó orchidea.
7. A fenyőtinóru gomba a fenyőfajok gyökerével él szoros szimbiózisban.
3. Az erdeifenyő szélporozta fa, tűlevelei egész évben képesek a fotoszintézisre.
9. A szerves táptalajon tenyésző ecsetpenész fajokból értékes antibiotikumok nyerhetők.
6. A peronoszpóra a szőlő leveleit és termését is károsítja.
5. A lópióca az orvosi pióca ragadozó rokonfaja.
4. Az orvosi pióca vérszívó gyűrűsféreg.
2. Az aranka magjaiból sárgás, klorofill nélküli hajtások fejlődnek, a növény szívógyökereit gazdanövényének háncsrészébe mélyeszti.
I. Csoportosítás
10. A kemotróf fajok többsége egyúttal heterotróf is, a két fogalom azonban nem ugyanazt jelenti. Magyarázza meg jelentésük különbségét! (Egészítse ki a szöveget!)
A heterotrófok
használnak fel, a kemotrófok
energiát hasznosítanak.
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
1. Írja fel a fotoszintézis általános (egyszerűsített) egyenletét! (Írja be a megfelelő számokat és molekulákat a hiányzó helyekre!)
+
=
+
Melyik a mérésben szereplő keletkező gáz?
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
2. Mit állapíthatott meg a fejlődött gáz mennyisége alapján? (Válassza ki a helyes megoldásokat!)
Azt, hogy a növény állandó megvilágításban éjszaka nem fotoszintetizált, de nappal igen.
Azt, hogy a mesterséges megvilágítás hullámhossza nem megfelelő a fotoszintézishez.
Azt, hogy a növény mesterséges megvilágításban folyamatosan fotoszintetizál.
Azt, hogy a folyamatos megvilágítás valószínűleg károsította a fotoszintézishez szükséges enzimeket.
Azt, hogy a növény fotoszintézisét a fényen kívül más tényező is befolyásolja.
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
3. Hasonló jelenségek alapján jöttek rá, hogy a növényeknek az állatokhoz hasonlóan létezik belső órája, amely számos életfolyamatukat napi ciklusban (cirkadián) irányítja. „Nem túl régen vált ismertté, hogy a cirkadián órának a „magja” az a központi rész, amely létrehozza a 24 órás váltakozást, génekből és az általuk kódolt fehérjékből épül fel. Egy adott gén (óragén) kódol egy fehérjét (órafehérje), s mikor a gén kifejeződik, azaz a fehérje termelődik, akkor utána az adott fehérje áttételeken keresztül gátolja önmaga génjét. Ekkor, a fehérjeszint felfutása után következik a visszagátlás, ami a fehérjeszint csökkenéséhez vezet, s az egész kezdődik elölről – ez a szabályozás működtet minden sejtmagvas élőlényben található cirkadián órát.” (Farkas Csaba interjúja Kozma-Bognár Lászlóval)
Nevezze meg azt az általános szabályozási mechanizmust, amelyet a szövegrészlet említ, és amely az emberi hormonrendszer működésének szabályozásában is ismeretes!
Válasz:
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
4. Melyik mechanizmus alapján befolyásolhatja a növény belső órájának magja a fotoszintézis napi ciklusát? A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe!
A fotoszintézishez szükséges fehérjék szintézisének szabályozásával.
A replikáció szabályozásával.
Egyes RNS molekulák szintézisének szabályozása útján.
A citromsavciklus enzimfehérjéi szintézisének szabályozásával.
DNS-szintézis folyamatának szabályozása útján.
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
5. Válassza ki, az oxigénen kívül melyek azok a vegyületek, amelyeknek mennyisége a kísérleti berendezésben a vizsgált növény fotoszintézisének intenzitásától függ!
cukor
széndioxid
nitrogén-dioxid
víz
klorofill
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
6. Válassza ki azokat a jelenlegi kísérletben nem vizsgált független változókat, amelyek azonos méretű, fajú, állapotú növényben befolyásolják a fotoszintézis intenzitását!
fény erőssége
az oldat oxigén-koncentrációja
az oldat szervesanyagtartalma
oldat CO2-koncentrációja
növény távolsága a lámpától
a víz mennyisége
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
7. Válassz ki, melyik kísérlet alkalmas annak vizsgálatára, hogy a növény belső órájának ritmusa a genetikai tényezők miatt nem változtatható, vagy a külső környezet fényviszonyai szabják meg a génkifejeződést!
A genetikailag azonos növényegyedeket több napon át mesterségesen éjszaka kell megvilágítani és nappal sötétben tartani, majd legalább 24 órán keresztül mérni a fotoszintézise intenzitását.
A genetikailag azonos növényegyedeket 24 órán át sötétben kell tartani, majd legalább 24 órán keresztül mérni a fotoszintézise intenzitását.
A genetikailag azonos növényegyedeket több napon át mesterségesen kell megvilágítani, majd legalább 24 órán keresztül mérni a fotoszintézise intenzitását.
II. Az éj leple alatt
A növények éjszaka nem végeznek fotoszintézist. Egy diák arra volt kíváncsi, hogy ennek oka kizárólag a fény hiánya-e, vagy létezik egy belső biológiai órájuk, amely a megvilágítástól függetlenül nappalra időzíti a fotoszintézist. A diák a fotoszintézis intenzitását akarta megmérni éjjel és nappal. A mérést állandó körülmények között, a napfény kizárásával, állandóan bekapcsolt mesterséges fényben, a vázlatrajzon bemutatott berendezés segítségével végezte. A főzőpohárban lévő víz felületét olajréteggel elzárta a levegőtől. A keletkező gáz térfogatát kétóránként mérte meg.
A kapott eredményeket a mérések átlagai alapján a grafikon ábrázolja.
8. A feladatban leírt kísérletben megmérték éjfél és reggel 6 óra között a főzőpohár vizében oldott oxigéngáz mennyiségét. Mit tapasztaltak? Adja meg a változás magyarázatát! (Egészítse ki a szöveget!)
Az oldott oxigéngáz mennyisége
, mert azt a növény
során felhasználta.
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
1. Azonosítsa a betűkel jelölt baktériumcsoportokat! Melyek a nitrifikáló baktériumok? (Válassza ki a 2 jó válasz betűjelét!)
A
C
E
B
D
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
2. Azonosítsa a betűkel jelölt baktériumcsoportokat! Melyek a denitrifikáló baktériumok? (Válassza ki az 1 jó válasz betűjelét!)
D
A
C
E
B
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
3. Azonosítsa a betűkel jelölt baktériumcsoportokat! Melyek a nitrógénkötő baktériumok? (Válassza ki az 1 jó válasz betűjelét!)
B
D
C
E
A
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
4. Azonosítsa a betűkel jelölt baktériumcsoportokat! Melyek a lebontó baktériumok? (Válassza ki az 1 jó válasz betűjelét!)
D
B
E
A
C
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
6. A fentiek közül mely baktériumcsoportokra jellemzők az alábbiak?
Működésük terméke a legoxidáltabb nitrogénvegyület.
Lebontó baktériumok
Nitrogénkötő baktériumok
Egyik sem
Denitrifikáló baktériumok
Nitrifikáló baktériumok
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
5. A fentiek közül mely baktériumcsoportokra jellemzők az alábbiak?
Szimbiózisban élnek a pillangósvirágú növényekkel.
Denitrifikáló baktériumok
Egyik sem
Lebontó baktériumok
Nitrogénkötő baktériumok
Nitrifikáló baktériumok
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
7. A fentiek közül mely baktériumcsoportokra jellemzők az alábbiak?
A szerves tápanyagokat emésztőűröcskéikben emésztik meg.
Nitrogénkötő baktériumok
Nitrifikáló baktériumok
Denitrifikáló baktériumok
Lebontó baktériumok
Egyik sem
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
8. A fentiek közül mely baktériumcsoportokra jellemzők az alábbiak?
Oxigénszegény talajban szaporodnak el nagyobb mennyiségben.
Denitrifikáló baktériumok
Egyik sem
Nitrogénkötő baktériumok
Nitrifikáló baktériumok
Lebontó baktériumok
III. A nitrogén körforgása
A nitrogén a szervetlen elemekre jellemző körforgásban van az ökoszisztéma élő és élettelen alkotói között, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. A téglalapok a nitrogénvegyületeket, a nagybetűk az ezek átalakításában részt vevő baktériumcsoportokat jelölik.
4. Az alábbi ábra két hasonló természeti adottságú legelő talajszelvényének nitráttartalmát ábrázolja 1–6 méter mélységben. Az egyik rétet (A) kaszálják, a kaszálás után a füvet összegyűjtik és elszállítják A másik rétet (B) legeltetik. Ettől eltekintve a két területet mindenben hasonló módon művelik.
Adjon magyarázatot a két terület (A és B) talajának eltérő nitráttartalmára! (Válassza ki a megfelelő magyarázatokat!)
A kaszált legelőn a növények által felvett nitrogén nem jut vissza a talajba.
A legeltetett réten a nitrogén az állatok ürülékével visszakerül a talajba.
A legeltetés csak a növények felső részét érinti, így a megmaradó növényi részek hatékonyabban tudnak nitrogént termelni, mint a lekaszált területen.
A kaszálás eredményeként a megmaradó növényzet anyagcseréje fokozódik és több nitrogént vesznek fel.
IV. Magzati hemoglobin
A vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelős molekula a hemoglobin, amely felnőtt emberben 2 alfa és 2 béta fehérje alegységből áll, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. Ezért a teljes hemoglobinmennyiség 50 százaléka alfa alegység, a másik fele pedig béta alegység. A magzat hemoglobinmolekulái abban különböznek a felnőttétől, hogy benne a béta alegység helyett gamma alegység van. A béta és gamma alegység elsődleges szerkezete eltérő, emiatt a magzati hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt hemoglobin. A háromféle hemoglobinalegység időben változó arányát a 2. ábra diagramja mutatja a magzati élet, az újszülött és csecsemőkor ideje alatt.
A hemoglobin alfa, béta és gamma alegységeit külön gének kódolják. A különböző alegységek mennyisége attól függ, hogy melyik gén mikor nyilvánul meg (kapcsol be).
1. Nevezze meg azt az időszakos szervet, amelyben a magzati és az anyai vér egyaránt áramlik (anélkül, hogy keverednének)!
Válasz:
IV. Magzati hemoglobin
A vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelős molekula a hemoglobin, amely felnőtt emberben 2 alfa és 2 béta fehérje alegységből áll, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. Ezért a teljes hemoglobinmennyiség 50 százaléka alfa alegység, a másik fele pedig béta alegység. A magzat hemoglobinmolekulái abban különböznek a felnőttétől, hogy benne a béta alegység helyett gamma alegység van. A béta és gamma alegység elsődleges szerkezete eltérő, emiatt a magzati hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt hemoglobin. A háromféle hemoglobinalegység időben változó arányát a 2. ábra diagramja mutatja a magzati élet, az újszülött és csecsemőkor ideje alatt.
A hemoglobin alfa, béta és gamma alegységeit külön gének kódolják. A különböző alegységek mennyisége attól függ, hogy melyik gén mikor nyilvánul meg (kapcsol be).
2. A magzati hemoglobinnak nagyobb az affinitása (kötődési képessége) az oxigénhez, mint a felnőtt (anyai) hemoglobinnak. Írja le az anya és a magzat hajszálerei között zajló oxigénátadás irányát és írja le annak jelentőségét, biológiai funkcióját! (Egészítse ki a szöveget!)
A
hemoglobin átveszi az oxigént az
hemoglobintól, a magzat így "
" .
IV. Magzati hemoglobin
A vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelős molekula a hemoglobin, amely felnőtt emberben 2 alfa és 2 béta fehérje alegységből áll, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. Ezért a teljes hemoglobinmennyiség 50 százaléka alfa alegység, a másik fele pedig béta alegység. A magzat hemoglobinmolekulái abban különböznek a felnőttétől, hogy benne a béta alegység helyett gamma alegység van. A béta és gamma alegység elsődleges szerkezete eltérő, emiatt a magzati hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt hemoglobin. A háromféle hemoglobinalegység időben változó arányát a 2. ábra diagramja mutatja a magzati élet, az újszülött és csecsemőkor ideje alatt.
A hemoglobin alfa, béta és gamma alegységeit külön gének kódolják. A különböző alegységek mennyisége attól függ, hogy melyik gén mikor nyilvánul meg (kapcsol be).
3. A diagram alapján adja meg, hogy a születés időpontjában melyik alegységtípus hány százalékot tesz ki! (Csak számjegyeket írjon!)
alfa:
%
béta:
%
gamma:
%
IV. Magzati hemoglobin
A vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelős molekula a hemoglobin, amely felnőtt emberben 2 alfa és 2 béta fehérje alegységből áll, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. Ezért a teljes hemoglobinmennyiség 50 százaléka alfa alegység, a másik fele pedig béta alegység. A magzat hemoglobinmolekulái abban különböznek a felnőttétől, hogy benne a béta alegység helyett gamma alegység van. A béta és gamma alegység elsődleges szerkezete eltérő, emiatt a magzati hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt hemoglobin. A háromféle hemoglobinalegység időben változó arányát a 2. ábra diagramja mutatja a magzati élet, az újszülött és csecsemőkor ideje alatt.
A hemoglobin alfa, béta és gamma alegységeit külön gének kódolják. A különböző alegységek mennyisége attól függ, hogy melyik gén mikor nyilvánul meg (kapcsol be).
4. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a gamma alegység génjének megnyilvánulása a 25. héten módosul? (Válassza ki a 2 jó választ!)
A 25. héttől…
a gamma alegység génje alapján a béta alegység termelődése kezdődik meg.
a gamma alegység génjéről az átíródó mRNS mennyisége csökken.
a gamma alegység génje alapján elkészült mRNS molekula lebontása gyorsul.
a gamma alegység génje alapján elkészült tRNS molekula lebontása gyorsul.
a gamma alegységről mRNS-t szintetizáló enzim működése gátlás alá kerül.
IV. Magzati hemoglobin
A vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelős molekula a hemoglobin, amely felnőtt emberben 2 alfa és 2 béta fehérje alegységből áll, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. Ezért a teljes hemoglobinmennyiség 50 százaléka alfa alegység, a másik fele pedig béta alegység. A magzat hemoglobinmolekulái abban különböznek a felnőttétől, hogy benne a béta alegység helyett gamma alegység van. A béta és gamma alegység elsődleges szerkezete eltérő, emiatt a magzati hemoglobin erősebben köti az oxigént, mint a felnőtt hemoglobin. A háromféle hemoglobinalegység időben változó arányát a 2. ábra diagramja mutatja a magzati élet, az újszülött és csecsemőkor ideje alatt.
A hemoglobin alfa, béta és gamma alegységeit külön gének kódolják. A különböző alegységek mennyisége attól függ, hogy melyik gén mikor nyilvánul meg (kapcsol be).
5. Mi a magyarázata annak, hogy a hemoglobin alegységek nem minden szerv sejtjeiben jönnek létre? (Válassza ki a 2 jó választ!)
Az alegységek génjei az egyedfejlődés során megváltoznak (differenciálódnak).
A leolvasás folyamata csak bizonyos szervekben indul meg az alegységek génjeiről.
Az alegységek génjei csak bizonyos szervekben vannak jelen.
Az alegységek génjei csak bizonyos szervekben működnek.
Az átírás folyamata csak bizonyos szervekben indul meg az alegységek génjeiről.
V. Sziszüphoszi feladat
A mítosz szerint Sziszüphosznak, Thesszália királyának bűnéért egy sziklát kell felgörgetnie egy dombra. A dombtető közelében azonban Sziszüphosznak mindig elfogy az ereje, a szikla pedig minden alkalommal visszazuhan eredeti helyére.
Boyan Donev képe Sziszüphoszt ábrázolja, miközben éppen a dombon gördíti fel a sziklát. A számok négy jellemző működésű izomcsoportot jelölnek. A következő lépés során, a képen behajlítva ábrázolt jobb lábát fogja kinyújtani. A 2. ábra a számmal jelölt izmok kapcsolatait mutatja.
1. Az alábbi sorok közül melyek tartalmazzák helyesen a következő lépés során bekövetkező változásokat? (Jelölje meg a 2 helyes megoldást!)
E
C
A
D
F
B
V. Sziszüphoszi feladat
A mítosz szerint Sziszüphosznak, Thesszália királyának bűnéért egy sziklát kell felgörgetnie egy dombra. A dombtető közelében azonban Sziszüphosznak mindig elfogy az ereje, a szikla pedig minden alkalommal visszazuhan eredeti helyére.
Boyan Donev képe Sziszüphoszt ábrázolja, miközben éppen a dombon gördíti fel a sziklát. A számok négy jellemző működésű izomcsoportot jelölnek. A következő lépés során, a képen behajlítva ábrázolt jobb lábát fogja kinyújtani. A 2. ábra a számmal jelölt izmok kapcsolatait mutatja.
2-6. Az izmok – Sziszüphosz által rendszeresen megtapasztalt – kifáradásának hátterében a mai tudományos eredmények szerint számos különböző tényező áll. Ezek közül a legfontosabbak:
- a szénhidrátraktárak kimerülése és az ebből fakadó energiahiány;
- az izomrost pH-jának csökkenése;
- a sejten kívüli tér K+
-tartalmának megemelkedése;
- az izomrost plazmájában levő Ca2+-mennyiségnek, vagy egyes molekulák Ca2+-érzékenységének megváltozása.
Az alábbi hiányos táblázat a fáradtságot okozó tünetek hátterében húzódó ok-okozati kapcsolatokat foglalja össze.
Párosítsa a táblázat hiányzó celláinak szövegét az azok helyére utaló betűjelzéssel!
5. az izomrost plazmájában levő Ca2+-mennyiség megváltozása:
D
3. a nyugalmi potenciál értéke csökken / hipopolarizáció:
C
4. intenzív erjedés:
B
2. a sejten kívüli tér K+-tartalmának megemelkedése:
E
6. intenzív biológiai oxidáció:
A
V. Sziszüphoszi feladat
A mítosz szerint Sziszüphosznak, Thesszália királyának bűnéért egy sziklát kell felgörgetnie egy dombra. A dombtető közelében azonban Sziszüphosznak mindig elfogy az ereje, a szikla pedig minden alkalommal visszazuhan eredeti helyére.
Boyan Donev képe Sziszüphoszt ábrázolja, miközben éppen a dombon gördíti fel a sziklát. A számok négy jellemző működésű izomcsoportot jelölnek. A következő lépés során, a képen behajlítva ábrázolt jobb lábát fogja kinyújtani. A 2. ábra a számmal jelölt izmok kapcsolatait mutatja.
7. Fáradtságunk enyhítésére velünk is előfordul, hogy nyújtózkodunk egyet. Bizonyára Sziszüphosz is így tett, amikor látta a követ visszagurulni a dombról. Milyen magatartásformának tekinthető az embernél a nyújtózkodásnak ez a célja? (Jelölje meg az 1 jó választ!)
Komfortmozgás
Feltétlen reflex
Bevésődés
Feltételes reflex
Taxis
V. Sziszüphoszi feladat
A mítosz szerint Sziszüphosznak, Thesszália királyának bűnéért egy sziklát kell felgörgetnie egy dombra. A dombtető közelében azonban Sziszüphosznak mindig elfogy az ereje, a szikla pedig minden alkalommal visszazuhan eredeti helyére.
Boyan Donev képe Sziszüphoszt ábrázolja, miközben éppen a dombon gördíti fel a sziklát. A számok négy jellemző működésű izomcsoportot jelölnek. A következő lépés során, a képen behajlítva ábrázolt jobb lábát fogja kinyújtani. A 2. ábra a számmal jelölt izmok kapcsolatait mutatja.
8. Tegyük fel, hogy a nyújtózkodás során Sziszüphosz lábujjhegyre is emelkedik. Eközben lábfeje a 3. ábrán látható módon emeli a testét a talajfelszín fölé. Adja meg a 3. ábrán A-val és B-vel jelölt csontok nevét!
A:
B:
V. Sziszüphoszi feladat
A mítosz szerint Sziszüphosznak, Thesszália királyának bűnéért egy sziklát kell felgörgetnie egy dombra. A dombtető közelében azonban Sziszüphosznak mindig elfogy az ereje, a szikla pedig minden alkalommal visszazuhan eredeti helyére.
Boyan Donev képe Sziszüphoszt ábrázolja, miközben éppen a dombon gördíti fel a sziklát. A számok négy jellemző működésű izomcsoportot jelölnek. A következő lépés során, a képen behajlítva ábrázolt jobb lábát fogja kinyújtani. A 2. ábra a számmal jelölt izmok kapcsolatait mutatja.
9. Számítsa ki, hogy a 80 kg-ot nyomó Sziszüphosz egyik vádlijában mekkora erő ébred abban a pillanatban, amikor talpa felemelkedik a földről! (Ekkor az erővonalak a vízszintes talpra merőlegesen hatnak.) A 3. ábrán a T betű a lábujjhegyre álláskor a talp leghátsó alátámasztási pontját jelöli, U Sziszüphosz lábujjhegyét, B a bokán áthaladó szaggatott vonal a Sziszüphoszra ható gravitációs erő hatásvonalát jelöli, a V pedig a vádli erőhatásának vonalát. A T, U és B esetében tekintsen el az egyéb szövetek jelenlététől. A 3. ábra bal oldalán látható számadatok centiméterben megadott távolságok. Számításának eredményét két tizedesjegy pontossággal adja meg!
A feladat megoldása során felhasználható további információk:
- Mindkét lábát azonos mértékben terheli.
- Mind egykarú, mind kétkarú emelők esetében, egyensúlyban a forgatónyomatékok egyenlők.
- A forgatónyomaték az erő és az annak hatásvonalára vonatkozó erőkar szorzata.
- Sziszüphosz súlyát az m∙g képlet alapján számíthatja ki.
- A nehézségi gyorsulás értéke: 9,81 m/s2
A vádliban ébredő erő (F) értéke: F =
N
VI. Mirigyek és hormonok
Az ábra a férfi és női szervezet néhány belső elválasztású mirigyét, illetve hormontermelő szervét mutatja. A szervek neve több helyen hiányzik.
1. Nevezze meg a kimaradt szerveket!
A:
B:
C:
VI. Mirigyek és hormonok
Az ábra a férfi és női szervezet néhány belső elválasztású mirigyét, illetve hormontermelő szervét mutatja. A szervek neve több helyen hiányzik.
2. Kösse össze az alábbi állításokat a megfelelő szervekkel! (Nem minden szerv funkcióját jellemeztük. Egy adott szervhez több állítás is tartozhat.) (Először a szerv neve melletti pontra, majd a szövegdobozra kattinson!)
1
2
3
4
5
6
7
8
Idegsejtjei a szűrletből a vízvisszaszívást fokozó hatású hormont termelnek.
A vér kalciumion-szintjét csökkentő hormont termel.
Egyik hormonja serkenti a glükóz belépését a sejtekbe és a glikogén felépítését a májban.
Simaizom-összehúzódást kiváltó hormont termel.
A tesztoszteron termelését közvetlenül serkentő hormont juttat a vérbe.
Egyik hormonja jódtartalmú.
VI. Mirigyek és hormonok
Az ábra a férfi és női szervezet néhány belső elválasztású mirigyét, illetve hormontermelő szervét mutatja. A szervek neve több helyen hiányzik.
3. A mirigyek hormonjaik révén egymás működését is befolyásolják. Döntse el a képen szereplő hatásokról, hogy serkentőek vagy gátlóak! (A rajz alapján húzza a megfelelő betűjeleket a megfelelő hatáshoz!)
serkentő
gátló
A
B
C
D
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
1. A méreganyag a posztszinaptikus (szinapszis utáni) sejt polaritását (a külső és belső tér közti potenciálkülönbséget) csökkenti. (Válassza ki a helyes megoldást!)
A beléndek-mérgezésre jellemző.
Mindkettőre jellemző.
Egyikre sem jellemző.
A bürökmérgezésre jellemző.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
2. A méreganyag izomsejtekhez is kötődik. (Válassza ki a helyes megoldást!)
A beléndek-mérgezésre jellemző.
A bürökmérgezésre jellemző.
Mindkettőre jellemző.
Egyikre sem jellemző.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
3. A mérgezés a légzőizmok tartós görcsbe rándulása miatt lesz halálos. (Válassza ki a helyes megoldást!)
Mindkettőre jellemző.
A bürökmérgezésre jellemző.
Egyikre sem jellemző.
A beléndek-mérgezésre jellemző.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
4. A mérgezés egyik tünete lehet a pupilla kitágulása. (Válassza ki a helyes megoldást!)
A beléndek-mérgezésre jellemző.
A bürökmérgezésre jellemző.
Egyikre sem jellemző.
Mindkettőre jellemző.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
5. Fokozott nyáltermeléssel, emésztőnedv-elválasztással járó mérgezés. (Válassza ki a helyes megoldást!)
A beléndek-mérgezésre jellemző.
Egyikre sem jellemző.
Mindkettőre jellemző.
A bürökmérgezésre jellemző.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
6. Bűnügyi regényekben, így a „a krimi királynőjének”, Agatha Christie regényeiben gyakran olvashatunk gyűszűvirág-kivonat okozta mérgezésről. A növény hatóanyaga a digitoxin, ami a szívizomsejtekben blokkolja a K+/Na+-pumpát, ami felboruló ionegyensúlyt, a szív lassulását, majd a személy halálát okozza.
Az alábbiak közül mi jellemzi a digitálisz-mérgezést? (Válassza ki a két helyes megoldást!)
A halált a szívizomsejtek energiaraktárainak kimerülése okozza.
A méreganyag meggátolja a szívizomsejtek nyugalmi potenciáljának változását.
Ez a méreg egy aktív transzportfolyamatot gátol.
A mérgezéshez hasonló tünetek a beléndek-mérgezés során is jelentkeznek.
A szívizomsejten belüli térben nő a Na+, és csökken a K+ koncentrációja.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
7. Az adott sejttípusokra célzottan ható toxinok mellett vannak olyanok is, amelyek az ember majdnem minden élő sejtjében kifejtik a hatásukat. Ilyen például a hírhedt cián (kálium-cianid) is, ami egyéb hatásai között a mitokondriumok elektrontranszportláncát blokkolja.
Mely sejtekre NEM hat a leírt módon a cián? (Válassza ki a két helyes megoldást!)
A vastagbél Coli-baktériumaira.
A kenguru májsejtjére.
A csimpánz vérlemezkéire.
A csigák idegsejtjeire.
Az emberi simaizmokra.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
8. Közvetlenül melyik anyagcserefolyamatot blokkolja a cianid az érintett sejtekben? (Válassza ki a helyes megoldást!)
A szénhidrátok hidrolízisét.
A Calvin-ciklust (a szénhidrát-redukció sötét szakaszát).
Az erjedést.
A glikolízist.
A végső (terminális) oxidációt.
VII. Mérgező történetek
A történelem során gyakran előfordult, hogy hatalmon lévő vagy hatalomra törő személyek különféle mérgekkel szabadultak meg ellenségeiktől.
Szókratészt
istentelenség vádjával ítélték el. Platón feljegyzései szerint halálos ítéletként bürök főzetével telt poharat kellett kiinnia. E növény méreganyaga a koniin, ami az ideg-izom szinapszisokat teszi működésképtelenné, azáltal, hogy az acetilkolin nevű, serkentő ingerületátvivő anyag receptorához kötődik, és azt tartósan aktiválja.
Claudius
római császárt is növényi nedvvel mérgezték meg. A beléndekben hioszciamin és atropin található. Ezek a vegyületek a paraszimpatikus idegrendszerben, valamint az idegsejtek és a végrehajtó sejtek közti serkentő szinapszisokban működő receptorokat teszik működésképtelenné (gátolják).
A fenti információk alapján hasonlítsa össze a két mérgezést!
9. A cianidmérgezés egyik tipikus tünete a tejsav felhalmozódása a vérben.
Magyarázza meg a kapcsolatot a cianid hatásmechanizmusa és a tejsav felszaporodása között! (Válassza ki a helyes állítást!)
A cianid fokozza a laktát-dehirogenáz enzim működését, ennek eredményeként szaporodik fel a tejsav.
A cianid mérgezés következtében az izomszövetek erei összehúzódnak, ezáltal az izmok nem jutnak elegendő oxigénhez, ez okozza a tejsav felszaporodását.
A biológiai oxidáció hiányában megnő a tejsavas erjedés intenzitása.
A glikolízis folyamatának gátlásán keresztül fokozza a tejsav szintet a cianidmérgezés.
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
1. Írja be a peptidáz által átalakított szubsztrát (kiindulási anyag) és a reakció során keletkező termékek betűjelét a felsoroltak közül!
Szubzstrát:
Termékek:
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
2. Írja be a „C” szubsztrátot átalakító enzim nevét és a termékek betűjeleit!
Enzim:
Termékek:
és
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
A Fabry-kór ritka öröklődő betegség, amit egy enzim, az alfa-galaktozidáz hibája okoz. A Fabry-kóros betegekben az enzim hibája miatt a szénhidrátokból és zsírsavakból felépülő glikolipidek felhalmozódnak a sejtek lizoszómájában, ami vese-, máj-, agykárosodáshoz vezet. A betegség kezelése enzimpótlással történik, a hiányzó enzimet vénás infúzióban kapják meg a betegek. Az enzim előállítása biotechnológiai úton, CHO (Chinese hamster ovary, azaz kínai hörcsög petefészek) sejtkultúrában történik. A sejtkultúrákban található sejtek az élő szervezeten kívül képesek megfelelő tápanyagellátás mellett életben maradni és osztódni. A CHO-sejtekbe az ember alfa-galaktozidáz génjének bejuttatása géntechnológiai módszerrel, úgynevezett vektorral történik. A vektorok olyan DNS-molekulák vagy azt tartalmazó testek, amelyek a sejtekben képesek önállóan másolódni, és előállítani a rájuk jellemző, illetve velük bejuttatott génterméket.
Válassza ki a genetikai módosításnál használt vektorokat!
peptid
protozoa
kromofág
vírus
bakteriofág
zoofág
plazmid
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
4. A genetikai módosítások nem mennek végbe 100%-os hatékonysággal, a próbálkozások nagy része sikertelen. A kísérletben részt vevő sejtek közül ki kell válogatni azokat, amelyekbe beépült az alfa-galaktozidáz génje. A szelektálást az teszi lehetővé, hogy a kísérletben használt CHO-sejtek mutánsok: nem képesek timint előállítani, mert a timin előállításáért felelős génjük működésképtelen. Az alfa-galaktozidázt génjét tartalmazó vektorban viszont megtalálható ez a gén. A szelektálás során a CHO-sejteket új, a korábbitól eltérő összetételű tápoldatba helyezik.
Mi jellemző a mutáns CHO-sejtek tápoldatára, és miben tér el ettől a szelektálásnál használt oldatok összetétele? (Válassza ki a helyes állításokat!)
A CHO-sejtek tápoldata timintartalmú
A szelektálásra használt tápoldatban azok a sejtek maradnak meg, amelyekbe megfelelően beépült a vektor és így képessé váltak a timin előállítására
A timinkoncentrációval szabályozható a genetikai módosítás sikeressége
A szeletálásra használt tápoldat timint tartalmaz, ezzel válogathatóak ki azok a sejtek, amelyek tartalmazzák az alfa-galaktozidáz enzim génjét
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
5. Mekkora az esélye annak, hogy a III/4. jelű fiú beteg lesz? Válaszát százalékos formában adja meg!
(Csak számjegyeket írjon!)
A válasz:
%
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
5. A Fabry-kór recesszíven, az X kromoszómához kapcsoltan öröklődik. Az ábra a Fabry-kór öröklődését mutatja egy családban. A feketével színezés a betegséget jelöli.
Adja meg a I/1 személy genotípusát! Válassza ki a helyes genotípus betűjelét!
E
C
A
B
D
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
7. Nőkben az X kromoszóma egyik tagja véletlenszerűen inaktiválódik, a diploid sejtjeik magjában az úgynevezett ivari kromatinrög, vagy Barr-test formájában figyelhető meg. Az idő előrehaladtával a II/2 nőnél is megfigyelhetők a Fabry-kór tünetei, de a család beteg férfi tagjaihoz képest jóval enyhébb formában. (Egészítse ki a szöveget a hiányzó szavakkal!)
A II/2
nőnél az
véletlenszerű inaktiválódása miatt a
betegséget okozó mutáció a sejtek kb.
van jelen, így a betegség a
nőknél enyhébb.
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
8. A Fabry-kórt okozó mutáns allél gyakorisága Magyarországon 8·10
-6
. Ha a populációt ideálisnak tekintjük, adja meg, hogy mekkora a betegek gyakorisága férfiak és nők között Magyarországon!
A Fabry-kóros betegek gyakorisága a férfiak között:
q=
* 10^
VIII. A Fabry-kór
A lizoszóma enzimjeit az általuk elbontott kötések típusa alapján nevezzük el, a kötés neve után az „áz” végződést írjuk. Az első két feladat a lizoszóma enzimjeire vonatkozik, és az alábbi vegyületek betűjelei közül választhat:
9. A Fabry-kórt okozó mutáns allél gyakorisága Magyarországon 8·10
-6
. Ha a populációt ideálisnak tekintjük, adja meg, hogy mekkora a betegek gyakorisága férfiak és nők között Magyarországon!
A Fabry-kóros betegek gyakorisága a nők között:
q
2
=
· 10^
IX. A) Vízvesztés
Fokozott vízvesztés
A vizelet mennyisége, illetve összetétele többféle hormonális eredetű betegség miatt is eltérhet a normálistól. A jól ismert cukorbetegségen (diabetes mellitus) kívül ilyen többek között az Addison-kór és a diabetes insipidus. Az Addison-kórt elsősorban az aldoszteron termelődésének hiánya okozza, a diabetes insipidus kialakulása pedig annak következménye, hogy a vazopresszin (ADH) nem, vagy erősen csökkent mértékben termelődik. Mindhárom betegségre jellemző a normálishoz képest erősen megnövekedett mennyiségű vizelet ürítése. Mindhárom oka lehet az, hogy a szervezet saját sejtjeinek egy részét pusztítja el.
1. Nevezze meg, melyik mirigy, illetve szervrészlet rendellenes működésével magyarázhatók ezek a betegségek!
a) cukorbetegség:
b) Addison-kór:
c) diabetes insipidus:
IX. A) Vízvesztés
Fokozott vízvesztés
A vizelet mennyisége, illetve összetétele többféle hormonális eredetű betegség miatt is eltérhet a normálistól. A jól ismert cukorbetegségen (diabetes mellitus) kívül ilyen többek között az Addison-kór és a diabetes insipidus. Az Addison-kórt elsősorban az aldoszteron termelődésének hiánya okozza, a diabetes insipidus kialakulása pedig annak következménye, hogy a vazopresszin (ADH) nem, vagy erősen csökkent mértékben termelődik. Mindhárom betegségre jellemző a normálishoz képest erősen megnövekedett mennyiségű vizelet ürítése. Mindhárom oka lehet az, hogy a szervezet saját sejtjeinek egy részét pusztítja el.
2-8. Hasonlítsa össze a bevezetőben említett három betegséget! Írja az állítások mellé a megfelelő betűjelet!
A) A cukorbetegségre jellemző
B) Az Addison-kórra jellemző
C) A diabetes insipidusra jellemző
D) Mindháromra jellemző
E) Egyikre sem jellemző
2. A hiányzó hormont egészséges emberben idegsejtek termelik.
3. A vérnyomás csökkenésével is együtt járhat.
4. A betegséget okozó hibás működésű szerv külső és belső elválasztású mirigy is.
5. A beteg vizelete az egészségeshez képest nagyobb koncentrációban tartalmaz
glükózt.
6. A betegséget okozó szerv hormonjai a só- és cukoranyagcserére is hatnak.
7. A betegség oka lehet autoimmun folyamat.
8. A nefron vízvisszaszívásának fokozódásával jár együtt.
IX. A) Vízvesztés
Fokozott vízvesztés
A vizelet mennyisége, illetve összetétele többféle hormonális eredetű betegség miatt is eltérhet a normálistól. A jól ismert cukorbetegségen (diabetes mellitus) kívül ilyen többek között az Addison-kór és a diabetes insipidus. Az Addison-kórt elsősorban az aldoszteron termelődésének hiánya okozza, a diabetes insipidus kialakulása pedig annak következménye, hogy a vazopresszin (ADH) nem, vagy erősen csökkent mértékben termelődik. Mindhárom betegségre jellemző a normálishoz képest erősen megnövekedett mennyiségű vizelet ürítése. Mindhárom oka lehet az, hogy a szervezet saját sejtjeinek egy részét pusztítja el.
A víz távozása a szervezetből – esszé
Írjon fogalmazást arról, milyen folyamatok eredményeképpen távozik víz a testünkből! Esszéjében az alábbiakra térjen ki!
1. A szűrlet fogalma, keletkezésének magyarázata (a nyomáskülönbség oka) és helye a nefronban. (3 pont)
2. A vízvisszaszívást biztosító fizikai-kémiai transzportmechanizmus. Mely anyagok koncentrációkülönbsége biztosítja az ehhez szükséges hajtóerőt? (3 pont)
3. A vizelet útja a veséktől a külvilágig. (1 pont)
4. A vizelet napi térfogatának növekedését, illetve csökkenését okozó élettani helyzetek egészséges emberben. (1-1 példa) (2 pont)
5. Két példa olyan egészséges folyamatra, amely a vizeletürítésen kívül jelentősebb mennyiségű vizet távolít el a szervezetünkből. (1 pont)
(Ezt a feladattípust nem javítja automatikusan a rendszer, bármilyen beírt választ elfogad.)
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
1. A vizsgálat sikerének számos feltétele van. Az alábbiak közül válassza ki azokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a módszer megbízható eredményt adjon!
A jelölést a rovar nem érzékelheti.
A két mintavétel egyedszámának meg kell egyeznie.
A csapdáknak pontosan ugyanott kell lenniük.
A két csapdázás között eltelő időnek van alsó és felső korlátja is.
Az alkalmazott jelölés nem befolyásolhatja a rovar táplálkozását.
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
2. Egy jelölés-visszafogásos kísérletben az első csapdázás alkalmával a rovarfajnak 120 egyedét sikerült elfogni. A jelölést követően szabadon eresztették azokat, majd néhány nap elteltével ismét kihelyezték a csapdákat. A visszafogott 150 egyed közül 6 példány volt jelölt.
A fenti adatok alapján becsülje meg a rovarfaj populációjának méretét! (Csak számjegyekez írjon!)
A populáció becsült mérete:
egyed
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
3-6. Az ábrán egy nagyobb terület három életközösségének (A, B és C) rang-abundancia görbéjét látja. Hasonlítsa ezeket össze, és a megfelelő görbe betűjelének megadásával válaszoljon!
3. A három közül a legfajgazdagabb életközösség.
4. A szukcesszió korai stádiumában levő közösség.
5. Természetvédelmi szempontból a legértékesebb, sok ritka fajt tartalmazó
közösség.
6. Ebben a közösségben nem fordulnak elő igen ritka, 0,1%-nál kisebb
tömegességű fajok.
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
7. Magyarázza el, hogyan lehetséges, hogy a D2 terület fajgazdagsága meghaladja a kontroll területét, a diverzitásuk mégis közel azonos! (Egészítse ki a szöveget!)
A
területen egyenletesebb volt a fajszámok megoszlása, a
közösségben néhány
és számos
faj élt.
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
8. Az alábbi állítások közül válassza ki azokat, amelyek a fenti grafikonok alapján helytállók!
A kísérlet tapasztalati igazolják, hogy a szukcesszióval nő a fajkombinációk száma egy területen.
Zavarástól függetlenül igaz, hogy minél nagyobb a mintavételi egység területe, annál többféle fajkombinációt lehet vele kimutatni.
A kis mértékű zavarás miatt új fajok települhettek be a társulásba.
A D2 terület fajkombinációinak alakulását magyarázhatja a tény, hogy a zavarás során betelepülő fajok miatt ez eredeti társulás fajai kisebb területre szorultak vissza.
Az intenzívebb zavarás hatására eltűntek az eredeti társulás fajai.
IX. B) A változatosság gyönyörködtet
A sokféleség megfigyelése
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme és vizsgálata az 1991-es Riói Egyezmény óta a konzervációbiológia központi kérdése. Egy-egy terület fajszámának és az egyes fajok egyedszámainak becslése mind egy-egy időpontban, mind hosszabb távon vizsgálva is fontos feladat.
Egy állatfaj tömegességének becslésére szolgál például a jelölés-visszafogás módszere. Egy területen élő rovarfaj esetében például csapdákkal adott időtartam (pl. egy nap) alatt befogott egyedeket megjelölik, majd elengedik. Ezt követően ismét csapdákat helyeznek ki, és az újonnan befogott állatok között megszámolják a jelölt egyedeket és ebből következtetnek a populáció méretére. A becslés alapja az a feltevés, hogy a jelölt egyedek aránya a teljes populációhoz képest az első mérés (csapdázás) és a második mérés során azonos.
Ha egy terület minden vizsgált fajának egyedszámát megállapították a kutatók, akkor a diverzitás megbecsüléséhez ezeket összevetik. Ennek egy jellemző módja az ún. rang-abundancia (tömegesség) görbék elkészítése. Ekkor a fajok egyedszámának arányát a teljes életközösségben („tömegesség”) ábrázolják a fajok gyakorisági sorrendjében (ez a „rang”, a gyakoribb faj a magasabb „rangú”). (1. ábra)
A terület sokféleségét és az ott élő fajok eloszlását sok körülmény, például a rendszeres zavarás is befolyásolja. Egy hazai vizsgálatsorozatban nyílt sziklagyepek jellemzőit vizsgálták kutatók különböző mértékű zavarás mellett. Az első grafikonon a fajszám, a másodikon a diverzitás értékét látja kisebb (D1) és intenzívebb (D2) zavarás esetén az érintetlen, kontroll területhez (K) képest. A harmadik grafikonon azt látja, hogy különböző mintavételi négyzetek alkalmazása mellett hány különböző fajkombinációt találtak a kutatók a területen. A fajkombináció egy kiválasztott területegységen belül található fajok listája. Ha két kiválasztott terület fajlistája akárcsak 1 fajjal is eltér egymástól, akkor a két terület fajkombinációja különböző. (2. ábra)
A biodiverzitás szintjei - esszé
Mutassa be, milyen szinteken értelmezhető a biodiverzitás és mi a megőrzésének jelentősége! Esszéjében az alábbi szempontokat érintse:
1. Magyarázza meg, hogy a populációk szintjén értelmezett (faj-egyed) biodiverzitás értékének megadásához mit kell figyelembe venni! Nevezze meg az életközösség egy olyan tulajdonságát, mely összefügghet a biodiverzitás értékével, és magyarázza a kapcsolatot! (3 pont)
2. Magyarázza meg, hogy a genetikai diverzitás értelmezéséhez mit kell figyelembe venni! Értelmezze, hogy ennek az alkalmazkodás folyamatában mi a jelentősége! Értelmezze a sodródás fogalmát és következményét ebből a szempontból! (5 pont)
3. Magyarázza meg, hogy a biodiverzitás védelme mi okból jelent mást, többet, mint az egyes fajok védelme! (2 pont)
(Ezt a feladatot a rendszer nem javítja automatikusan, minden beírt választ elfogad.)
A foglalkozás befejeződött.
0