Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
Eredményes munkát kívánunk!

1. A feladat a keresztény valláshoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A) „Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. […] Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! […] Az Úr szózatot intézett Mózeshez és ezt mondta neki: Én vagyok Jahve, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Mindenható Isten néven jelentem meg […].”
(Részletek az Ószövetségből)

B) „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.”
(Az apostoli hitvallás)

a) Nevezze meg az A) és a B) források alapján a keresztény vallás istenképének egy alapvető jellemzőjét, amely megegyezik a zsidó vallás istenképével!

b) Nevezze meg az A) és a B) források alapján a keresztény vallás istenképének egy
alapvető jellemzőjét, amely eltér a zsidó vallás istenképétől!

C) „Két kivégzésre ítélt gonosztevőt is vittek vele. Amikor odaértek arra a helyre,
amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevőket is vele,
egyiküket jobbról, másikukat balról. […] Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta:
»Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is.« A másik rászólt:
»Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. Mi tetteink méltó
jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi rosszat.« Aztán hozzá fordult: »Jézus,
emlékezzél meg rólam országodban.« Ezt válaszolta neki: »Bizony mondom neked,
még ma velem leszel a paradicsomban.«” (Lukács evangéliuma)

c) A C) forrásból a keresztény vallás két alapvető, az emberi lélek sorsára vonatkozó tanítása is
kiolvasható. Nevezze meg ezeket!

és

2. A feladat középkori uradalmakhoz kapcsolódik.
Állapítsa meg a forrás és ismeretei segítségével, hogy az ábra melyik eleméhez kapcsolódnak az állítások! Írja a megfelelő elem sorszámát az állítások utáni négyzetbe! Egy sorszám csak egy helyen szerepel, két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)

a) A jobbágyok saját szerszámaikkal és állataikkal művelték meg, ám termése a földesurat
illette meg.

b) Az itt is legeltetett állatok trágyája hozzájárult a talaj termőképességének
helyreállításához.

c) A jobbágyok a használat jogát örökölték, cserébe a földesúrnak termény- és munkajáradékkal tartoztak.

d) Az uradalom lakói a korai középkorban még viszonylag szabadon, később már csak
korlátozott mértékben használhatták, mivel területe a népesség növekedésével csökkent.

3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Összegyűlt tehát […] az egyházi és világi rendből valamennyi főember, püspök, Magyarország egész nemessége, hogy a szent fejékkel, amelyet éppen most szerzett vissza, annak rendje-módja szerint megkoronázza a legragyogóbb tettekre született királyt. […] Szécsi Dénes esztergomi [érsek] a királyi jelvényekkel szokás szerint fölékesítette Corvinust [Mátyást]. [Mátyás a koronázás alkalmával] Vitéz János váradi püspököt, aki apjával és vele szemben is érdemeket szerzett, mindörökre megadományozta […] a széles és dúsgazdag [Bihar] megyével.”
(Antonio Bonfini történetíró)

B) „Magyarország főurai és főpapjai […] nagyobb részükben összeálltak [Mátyás ellen]. […] A szövetkezők feje a két János [Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök] volt. […] Hogy pedig az összeesküvés kezdeményezői miért éppen az atyai barátok voltak, arra néhány okot hoznak fel. […] Ugyanis a király a maga urává válván, kezdte magát függetleníteni a főurak útmutatásaitól.”
(Antonio Bonfini történetíró)

C) „Szinte Magyarország minden nemesi sokasága […], az ország főpapjainak, előkelőinek és főurainak tanácsa tehát arra az egységes elhatározásra jutott, […] hogy Mátyás gróf a királyi méltósággal felruházva uralkodjék Magyarországon. […] És mivel úgy gondolták, hogy Mátyás gróf gyermeki válla ily roppant nagy ország terheinek hordozására […] még nem képes, […] nagybátyját [Szilágyi Mihályt] megtették az ország és a megválasztott király kormányzójának.”
(Thuróczy János történetíró)

a) Tegye időrendbe a forrásokat a bennük szereplő események alapján! Írja a négyzetekbe a források betűjelét! A legkorábbival kezdje!

1. 2. 3.

b) Melyik forrás utal arra, hogy Mátyás tudatosan gyengítette a bárók és főpapok politikai
befolyását?

A forrás betűjele:

c) Nevezze meg, melyik politikai intézményre utal a C) forrás aláhúzott része!

4. A feladat az angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben a törvényhozó hatalmat, mint a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően [be]rendezett államokban […] a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve.”
(Locke)

B) „Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette.”
(II. József)

C) „Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. […] A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek. Ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani.”
(Montesquieu)

D) „A népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.”
(Montesquieu)

E) „Minthogy a törvény a közakarat hiteles megnyilvánulása, a főhatalom csak akkor cselekedhet, ha a nép összegyűl. […] Szükséges, hogy […] a nép meghatározott napokon a törvény értelmében összegyűl[jön].”
(Rousseau)

F) „A királyi hatalom először szent, másodszor atyai, harmadszor korlátlan.”
(Bossuet)

b) Nevezze meg azt a hatalmi ágat, amelyről nem szól az A) jelű forrás!

c) Nevezze meg, azt az intézményt, amely a végrehajtó hatalmat képviselte a XVIII. századi Angliában!

Fogalmazza meg saját szavaival a két szerző eltérő álláspontját a törvényhozás módjáról
a D) és az E) jelű források segítségével!

d) Montesquieu szerint: rendszerrel érvényesül.

e) Rousseau szerint: demokráciával érvényesül.

4. A feladat az angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Állapítsa meg, mely forrásrészletek fogalmaznak meg az angol alkotmányos monarchia rendszerével összhangban álló gondolatokat! Válassza ki a három forrásrészlet betűjelét!