Fontos tudnivalók
0/0 Pont
1. Keresztény vallás
0/4 Pont
2. Középkori uradalmak
0/4 Pont
3. Hunyadi Mátyás uralkodása
0/5 Pont
4. Angol alkotmányos monarchia (komplex tesztfeladat)
0/8 Pont
5. Magyarországi törökellenes harcok
0/4 Pont
6. XIX. századi politikai eszmék
0/6 Pont
7. Áprilisi törvények
0/4 Pont
8. A nácizmus története
0/4 Pont
9. Magyar gazdaság az 1920-as években
0/4 Pont
10. Környezetszennyezés
0/5 Pont
11. Csehszlovák-magyar lakosságcsere
0/3 Pont
12. Háztartások pénzügyei
0/3 Pont
Fontos tudnivalók!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. 
 Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat a keresztény valláshoz kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! 
A) „Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. […] Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! […] Az Úr szózatot intézett Mózeshez és ezt mondta neki: Én vagyok Jahve, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Mindenható Isten néven jelentem meg […].” 
(Részletek az Ószövetségből) 
 
 B) „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.” 
(Az apostoli hitvallás)
a) Nevezze meg az A) és a B) források alapján a keresztény vallás istenképének egy alapvető jellemzőjét, amely megegyezik a zsidó vallás istenképével! 



 
 
 b) Nevezze meg az A) és a B) források alapján a keresztény vallás istenképének egy
alapvető jellemzőjét, amely eltér a zsidó vallás istenképétől!

 
   
 
C) „Két kivégzésre ítélt gonosztevőt is vittek vele. Amikor odaértek arra a helyre,
amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevőket is vele,
egyiküket jobbról, másikukat balról. […] Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta:
»Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is.« A másik rászólt:
»Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. Mi tetteink méltó
jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi rosszat.« Aztán hozzá fordult: »Jézus,
emlékezzél meg rólam országodban.« Ezt válaszolta neki: »Bizony mondom neked,
még ma velem leszel a paradicsomban.«” (Lukács evangéliuma) 
 
 
 c) A C) forrásból a keresztény vallás két alapvető, az emberi lélek sorsára vonatkozó tanítása is
kiolvasható. Nevezze meg ezeket!

 
  és   
2. A feladat középkori uradalmakhoz kapcsolódik. 
Állapítsa meg a forrás és ismeretei segítségével, hogy az ábra melyik eleméhez kapcsolódnak az állítások! Írja a megfelelő elem sorszámát az állítások utáni négyzetbe! Egy sorszám csak egy helyen szerepel, két sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.) 


a) A jobbágyok saját szerszámaikkal és állataikkal művelték meg, ám termése a földesurat
illette meg. 
   
 
b) Az itt is legeltetett állatok trágyája hozzájárult a talaj termőképességének
helyreállításához. 
    

c) A jobbágyok a használat jogát örökölték, cserébe a földesúrnak termény- és munkajáradékkal tartoztak. 
   
 
d) Az uradalom lakói a korai középkorban még viszonylag szabadon, később már csak
korlátozott mértékben használhatták, mivel területe a népesség növekedésével csökkent. 
   
3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „Összegyűlt tehát […] az egyházi és világi rendből valamennyi főember, püspök, Magyarország egész nemessége, hogy a szent fejékkel, amelyet éppen most szerzett vissza, annak rendje-módja szerint megkoronázza a legragyogóbb tettekre született királyt. […] Szécsi Dénes esztergomi [érsek] a királyi jelvényekkel szokás szerint fölékesítette Corvinust [Mátyást]. [Mátyás a koronázás alkalmával] Vitéz János váradi püspököt, aki apjával és vele szemben is érdemeket szerzett, mindörökre megadományozta […] a széles és dúsgazdag [Bihar] megyével.” 
(Antonio Bonfini történetíró)
 
 B) „Magyarország főurai és főpapjai […] nagyobb részükben összeálltak [Mátyás ellen]. […] A szövetkezők feje a két János [Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök] volt. […] Hogy pedig az összeesküvés kezdeményezői miért éppen az atyai barátok voltak, arra néhány okot hoznak fel. […] Ugyanis a király a maga urává válván, kezdte magát függetleníteni a főurak útmutatásaitól.” 
(Antonio Bonfini történetíró) 
 
 C)
„Szinte Magyarország minden nemesi sokasága […], az ország főpapjainak, előkelőinek és főurainak tanácsa tehát arra az egységes elhatározásra jutott, […] hogy Mátyás gróf a királyi méltósággal felruházva uralkodjék Magyarországon. […] És mivel úgy gondolták, hogy Mátyás gróf gyermeki válla ily roppant nagy ország terheinek hordozására […] még nem képes, […] nagybátyját [Szilágyi Mihályt] megtették az ország és a megválasztott király kormányzójának.” 
(Thuróczy János történetíró) 
a) Tegye időrendbe a forrásokat a bennük szereplő események alapján! Írja a négyzetekbe a források betűjelét! A legkorábbival kezdje! 



1.       2.    3.
         
 
 
 b) Melyik forrás utal arra, hogy Mátyás tudatosan gyengítette a bárók és főpapok politikai
befolyását? 

 
A forrás betűjele:   
 
 
c) Nevezze meg, melyik politikai intézményre utal a C) forrás aláhúzott része!
   
 
4. A feladat az angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 

 
 A) „Mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben a törvényhozó hatalmat, mint a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően [be]rendezett államokban […] a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve.” 
(Locke) 
 
 B) „Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette.” 
(II. József) 
 
C) „Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. […] A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek. Ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani.” 
(Montesquieu) 
 
 D) „A népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.” 
(Montesquieu) 
 
E) „Minthogy a törvény a közakarat hiteles megnyilvánulása, a főhatalom csak akkor cselekedhet, ha a nép összegyűl. […] Szükséges, hogy […] a nép meghatározott napokon a törvény értelmében összegyűl[jön].” 
(Rousseau) 
 
F) „A királyi hatalom először szent, másodszor atyai, harmadszor korlátlan.” 
(Bossuet)
 
b) Nevezze meg azt a hatalmi ágat, amelyről nem szól az A) jelű forrás! 



   
 
c) Nevezze meg, azt az intézményt, amely a végrehajtó hatalmat képviselte a XVIII. századi Angliában!
 
 
 
 Fogalmazza meg saját szavaival a két szerző eltérő álláspontját a törvényhozás módjáról
a D) és az E) jelű források segítségével!
 
 
 d) Montesquieu szerint:    rendszerrel érvényesül. 
 
 e) Rousseau szerint:     demokráciával érvényesül. 
 
 
 
 
4. A feladat az angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 

 
 A) „Mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben a törvényhozó hatalmat, mint a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően [be]rendezett államokban […] a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve.” 
(Locke) 
 
 B) „Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette.” 
(II. József) 
 
C) „Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. […] A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek. Ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani.” 
(Montesquieu) 
 
 D) „A népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.” 
(Montesquieu) 
 
E) „Minthogy a törvény a közakarat hiteles megnyilvánulása, a főhatalom csak akkor cselekedhet, ha a nép összegyűl. […] Szükséges, hogy […] a nép meghatározott napokon a törvény értelmében összegyűl[jön].” 
(Rousseau) 
 
F) „A királyi hatalom először szent, másodszor atyai, harmadszor korlátlan.” 
(Bossuet)
 
a) Állapítsa meg, mely forrásrészletek fogalmaznak meg az angol alkotmányos monarchia rendszerével összhangban álló gondolatokat! Válassza ki a három forrásrészlet betűjelét! 



B
C
A
F
E
D
4. A feladat az angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiával kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) 
 Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 

 
 A) „Mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben a törvényhozó hatalmat, mint a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően [be]rendezett államokban […] a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve.” 
(Locke) 
 
 B) „Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette.” 
(II. József) 
 
C) „Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. […] A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek. Ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani.” 
(Montesquieu) 
 
 D) „A népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.” 
(Montesquieu) 
 
E) „Minthogy a törvény a közakarat hiteles megnyilvánulása, a főhatalom csak akkor cselekedhet, ha a nép összegyűl. […] Szükséges, hogy […] a nép meghatározott napokon a törvény értelmében összegyűl[jön].” 
(Rousseau) 
 
F) „A királyi hatalom először szent, másodszor atyai, harmadszor korlátlan.” 
(Bossuet)
 
f) Jelölje be a Jognyilatkozat idézett részletei közül azt az egyet, amely leginkább ellentmond az F) jelű forrás tartalmának! 



„Hogy a parlamenti választások szabadok.”
„Hogy a bitorolt hatalom, ti. [tudniillik] a törvényeknek ideiglenesen hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen.”
„Hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.”
5. A feladat a törökellenes küzdelmekhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

a) Mit jelent a „végház” szó a versben? Egy szakkifejezéssel válaszoljon! 



 
 
 b) Melyik – már török kézen lévő – két magyar vár volt az 1552-es hadjáratok kiindulópontja?
 
    és   
5. A feladat a törökellenes küzdelmekhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

c) Jelölje be azt az állítást, amelyik kifejezi az 1552-es török hadjárat célját! 



Bécs elfoglalása
Erdély és a Magyar Királyság szétválasztása
Erdély önállóságának felszámolása
6. A feladat a XIX. század politikai eszméihez kapcsolódik. 
Állapítsa meg a források és ismeretei segítségével, hogy az idézetekben – a felsoroltak közül – melyik két-két politikai eszme gondolatvilága jelenik meg! Írja a megfelelő eszmék sorszámát a források utánnégyzetekbe! Mindegyik idézetben két eszme jelenik meg. Egy eszme kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
1. konzervativizmus, 2. liberalizmus, 3. nacionalizmus, 4. szocializmus 



a) „Olaszok testvérisége, akik szövetkezésben egyesülten gondolataikat és
tevékenységüket a nagy célnak szenteleik, hogy felélesszék Itáliát, mint szabad és
egyenlő emberek nemzetét, amely egységes, független és államilag önálló.” 
(Mazzini:
Az Ifjú Itália elvei, 1832)
 
    és    
 
 b) „Аhelyett végre, hogy diadalosan kiviláglanék, mennyire hirtelenkedett a kormány
[…]; ahelyett, hogy megmutatná a magyar […], miképp a sajtószabadsággal, az
emberiség ezen lehető legnagyobb kincsével […] bölcsen tudna élni, […] – ahelyett mi
világlik ki? Hogy a kormány féltékenysége [félelme] nem volt tán oly igen ok nélküli,
midőn bizonyos felhevülési árnak [értsd: forradalmi gondolatoknak] gátat vetni
óhajtott.” 
(Széchenyi István: A Kelet népe, 1841)

  és    
 
 
 c) „Nem vagyok sem reakciós, sem abszolutista, […] de az írott alkotmányainkhoz
tartom magamat, […] ezek nekem elegendőek, de ezekben semmi nincs afféle
parlamentarizmusról, amiről az előttem szóló beszélt. […]
Aki mégis megszegi [a békét], az meggyőződhet róla, hogy az a harcias hazaszeretet,
ami 1813-ban az akkoriban kicsi, gyenge és erejétől megfosztott Poroszország egész
lakosságát a zászlók alá szólította, ma már az egész német nemzet kincse.” 
 (Bismarck
beszédeiből, 1881 és 1888) 
 
 1.  és    
 
 
7. A feladat az 1848-as áprilisi törvényekkel kapcsolatos. 
 Döntse el a források és ismeretei segítségével, mely forrásrészletek feleltethetők meg leginkább a felsorolt céloknak! Írja a megfelelő részletek betűjeleit a négyzetekbe! Egy betűjel kétszer is szerepel, egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A) „Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium [kormány] által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak.” 
 
B) „[A kormánynak] kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket felhasználva […] az Erdélyben […] összegyűlendő országgyűléssel [érintkezésbe lépjen]; mindenesetre pedig úgy, [hogy] az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye.” 
 
C) „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.” 
 
D) „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.” 
(Részletek az áprilisi törvényekből, 1848)


a) polgári társadalom megteremtése:     és   
 
b) polgári alkotmányos rendszer létrehozása:   
 
c) kötelező örökváltság bevezetése:   
8. A feladat a nácizmus történetéhez kapcsolódik. 
 Válassza ki a források és ismeretei segítségével az állítások közül azt, amelyik megmagyarázza a képen látható jelenséget! Jelölje be a megfelelő állítást! (Elemenként 1 pont.) 


A munkanélküliség leküzdésére és a katonai nevelés céljából állították fel a Munkafrontot.
A politikai ellenfeleket és a zsidókat munkaszolgálatra hívták be büntetésképpen.
A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt a nácik ellen szövetséget kötött, és létrehozta a Munkafrontot.
8. A feladat a nácizmus történetéhez kapcsolódik. 
 Válassza ki a források és ismeretei segítségével az állítások közül azt, amelyik megmagyarázza a képen látható jelenséget! Jelölje be a megfelelő állítást! (Elemenként 1 pont.) 


A Hitlerjugend a műszaki tudományok iránt érdeklődő gyerekek önkéntes szervezeteinek egyike volt.
A Hitlerjugend a náci diktatúra kötelező ifjúsági szervezeteként népszerű programokat is szervezett.
A Hitlerjugend a náci pártvezetés gyermekeinek szűk körű szervezeteként luxusprogramokat kínált.
8. A feladat a nácizmus történetéhez kapcsolódik. 
 Válassza ki a források és ismeretei segítségével az állítások közül azt, amelyik megmagyarázza a képen látható jelenséget! Jelölje be a megfelelő állítást! (Elemenként 1 pont.) 


A zsidók elleni bojkott elsődleges célja a németországi munkahelyek védelme volt.
A náci aktivisták tevékenységét a rendőrség egészen 1939-ig gyakran akadályozta.
A zsidó kereskedőktől való vásárlás elutasítása volt az egyik első lépés a zsidók teljes jogfosztását eredményező folyamatban.
8. A feladat a nácizmus történetéhez kapcsolódik. 
 Válassza ki a források és ismeretei segítségével az állítások közül azt, amelyik megmagyarázza a képen látható jelenséget! Jelölje be a megfelelő állítást! (Elemenként 1 pont.) 


A nácik a munkásosztály tömeges üdültetése céljából modern üdülőkomplexumokat építtettek.
A nácik kisajátították a részben zsidó elit üdülőit, és a pártvezetés tagjai között osztották ki azokat.
A nácik a meghódított Krím félszigetet szánták új üdülőparadicsomnak.
9. A feladat a magyar gazdaság első világháború utáni helyzetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a Magyarország külkereskedelmére vonatkozó adatok és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
a) Melyik árucsoport forgalmában következett be a legnagyobb arányú növekedés 1913 és 1925 között? A táblázatban szereplő árucsoportok közül válasszon!



 
 
 
 
 b) Mi volt a fő gazdasági oka a nyersanyagkivitel arányváltozásának? Magyarázza meg
röviden!

 
  A trianoni békében jelentős    területeket csatoltak el. 
 
9. A feladat a magyar gazdaság első világháború utáni helyzetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a Magyarország külkereskedelmére vonatkozó adatok és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
c) Melyik – az alábbi állítások közül –, amelyik igaz, és következménye kiolvasható a táblázatból? Jelölje be az egyetlen helyes választ! 



A gazdaság szerkezeti változásai miatt nőtt a szolgáltatások jelentősége.
A nyersanyaghiány miatt a gépgyárak többségében leállt a termelés.
A területi viszonyok változása miatt az 1920-as évek elejére erősödött a magyar gazdaság agrárjellege.
A válság miatt az 1920-as évek elején visszaesett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása Magyarországon.
9. A feladat a magyar gazdaság első világháború utáni helyzetével kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a Magyarország külkereskedelmére vonatkozó adatok és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
d) Miért vált nehezebbé az 1920-as évek elejére a magyar áruk kivitele?



A közös    megszűnése és a    létrejötte miatt
10. A feladat a környezetszennyezés problémaköréhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Bizonyosan elhibázott lépés volt, amikor Geoff [a példázat angol főszereplője, egy átlagember] spanyol paradicsom helyett angolt választott: a szén-dioxid-kibocsátást, amit az okozott, hogy a paradicsomot közúton szállították Spanyolországból Angliába, többször ellensúlyozza az a tény, hogy Spanyolország napos ország, míg Angliában a paradicsomtermesztéshez fűtött üvegházakra van szükség. […] Geoff igen elégedett volt magával, amikor saját műanyag szatyrával indult a szupermarketbe, de a szatyor szén-dioxid-kibocsátása csak egy ezreléke annak az ételnek, amit beleteszünk. Márpedig ez aligha ellentételezi azt a kilengést, hogy autóval ment a boltba, ami egy mérföldön több mint 150 gramm kibocsátást is eredményezhet […]. És akkor lehet, hogy még alá is becsültük ezt a számot, mert azt feltételeztük, hogy az úton nem akadt el semmilyen dugóban, […] márpedig ebben az esetben […] azzal, hogy más autókat lelassít, több kibocsátást fog okozni, mint amennyit közvetlenül maga bocsát ki.” 
(Tim Harford közgazdász példázata) 
a) Nevezzen meg egy világméretű környezeti problémát, amelyet a szövegben említett légszennyezés (szén-dioxid-kibocsátás) okoz! 



 
 
 
 b) Mely emberi tevékenységek során keletkezik szén-dioxid-kibocsátás? Nevezzen meg kettőt a szöveg alapján
 
    és    
10. A feladat a környezetszennyezés problémaköréhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Bizonyosan elhibázott lépés volt, amikor Geoff [a példázat angol főszereplője, egy átlagember] spanyol paradicsom helyett angolt választott: a szén-dioxid-kibocsátást, amit az okozott, hogy a paradicsomot közúton szállították Spanyolországból Angliába, többször ellensúlyozza az a tény, hogy Spanyolország napos ország, míg Angliában a paradicsomtermesztéshez fűtött üvegházakra van szükség. […] Geoff igen elégedett volt magával, amikor saját műanyag szatyrával indult a szupermarketbe, de a szatyor szén-dioxid-kibocsátása csak egy ezreléke annak az ételnek, amit beleteszünk. Márpedig ez aligha ellentételezi azt a kilengést, hogy autóval ment a boltba, ami egy mérföldön több mint 150 gramm kibocsátást is eredményezhet […]. És akkor lehet, hogy még alá is becsültük ezt a számot, mert azt feltételeztük, hogy az úton nem akadt el semmilyen dugóban, […] márpedig ebben az esetben […] azzal, hogy más autókat lelassít, több kibocsátást fog okozni, mint amennyit közvetlenül maga bocsát ki.” 
(Tim Harford közgazdász példázata) 
c) Melyik állítás felel meg a példázat első bekezdése tartalmának? Jelölje be a megfelelő állítást!



Az éghajlati viszonyokhoz képest nem ideális növénytermesztés növelheti a szén-dioxidkibocsátást.
A fűtött üvegházak szén-dioxid-kibocsátását többszörösen ellensúlyozza a közúti szállítás kibocsátása
A szállítás és közlekedés szén-dioxid-kibocsátása nagyon nagy, ezért érdemes helyben előállított élelmiszert vásárolni.
10. A feladat a környezetszennyezés problémaköréhez kapcsolódik. 
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Bizonyosan elhibázott lépés volt, amikor Geoff [a példázat angol főszereplője, egy átlagember] spanyol paradicsom helyett angolt választott: a szén-dioxid-kibocsátást, amit az okozott, hogy a paradicsomot közúton szállították Spanyolországból Angliába, többször ellensúlyozza az a tény, hogy Spanyolország napos ország, míg Angliában a paradicsomtermesztéshez fűtött üvegházakra van szükség. […] Geoff igen elégedett volt magával, amikor saját műanyag szatyrával indult a szupermarketbe, de a szatyor szén-dioxid-kibocsátása csak egy ezreléke annak az ételnek, amit beleteszünk. Márpedig ez aligha ellentételezi azt a kilengést, hogy autóval ment a boltba, ami egy mérföldön több mint 150 gramm kibocsátást is eredményezhet […]. És akkor lehet, hogy még alá is becsültük ezt a számot, mert azt feltételeztük, hogy az úton nem akadt el semmilyen dugóban, […] márpedig ebben az esetben […] azzal, hogy más autókat lelassít, több kibocsátást fog okozni, mint amennyit közvetlenül maga bocsát ki.” 
(Tim Harford közgazdász példázata) 
d) Mitől függ, hogy azonos útszakaszon ugyanaz a gépkocsi mennyi szén-dioxidot bocsát ki? Fogalmazzon meg – saját szavaival – egy tényezőt a szöveg alapján!



Attól függ, hogy milyen   . 
11. A feladat a lakosságcsere folyamatához kapcsolódik.
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„A csehszlovák kormánynak indokolt esetekben jogában áll, hogy az előző bekezdésben megjelölt személyek áttelepülését ellenezze. […] a Különbizottságnak, tagjainak és személyzetének jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel érintkezzék […] 
 A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették.” 
(Részletek a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményből, 1946. február) 
b) Melyik félnek állt jogában a másik országában szabadon tevékenykedni a lakosságcserével kapcsolatban?  



egyik sem
mindkettő
csehszlovák
magyar
11. A feladat a lakosságcsere folyamatához kapcsolódik.
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„A csehszlovák kormánynak indokolt esetekben jogában áll, hogy az előző bekezdésben megjelölt személyek áttelepülését ellenezze. […] a Különbizottságnak, tagjainak és személyzetének jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel érintkezzék […] 
 A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették.” 
(Részletek a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményből, 1946. február) 
c) Melyik félnek állt jogában az egyes személyek áttelepülésének ellenzése? 



mindkettő
csehszlovák
egyik sem
magyar
11. A feladat a lakosságcsere folyamatához kapcsolódik.
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„A csehszlovák kormánynak indokolt esetekben jogában áll, hogy az előző bekezdésben megjelölt személyek áttelepülését ellenezze. […] a Különbizottságnak, tagjainak és személyzetének jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel érintkezzék […] 
 A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették.” 
(Részletek a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményből, 1946. február) 
Válaszoljon a kérdésekre a forrás alapján! Jelölje be a helyes választ!
 a) Melyik állam polgárait érintette a lakosságcsere?



mindkettőét
Magyarország
Csehszlovákia
egyikét sem
11. A feladat a lakosságcsere folyamatához kapcsolódik.
 Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„A csehszlovák kormánynak indokolt esetekben jogában áll, hogy az előző bekezdésben megjelölt személyek áttelepülését ellenezze. […] a Különbizottságnak, tagjainak és személyzetének jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel érintkezzék […] 
 A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették.” 
(Részletek a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményből, 1946. február) 
d) Melyik elvre hivatkozva fosztották meg 1945-ben a Csehszlovákiában élő németeket és magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól?



  elvét alkalmazták velük szemben. 
12. A feladat a háztartások pénzügyeivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a diagram segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Jelölje be azt az állítást, amelyik a diagramról leolvasható adatot tartalmaz! 



2010-ben a banki hitellel rendelkező háztartások átlagosan jövedelmük több mint ötödét fordították törlesztésre
2015-ben a teljes népesség nagyjából 15 százaléka rendelkezett banki hitellel.
2015-ben a legmagasabb jövedelmű háztartások körében nagyjából kétszer akkora volt a banki hitellel rendelkezők aránya, mint a legalacsonyabb jövedelműek körében.
2010-hez képest 2015-re csökkent a háztartások átlagos jövedelme.
12. A feladat a háztartások pénzügyeivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a diagram segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) Válassza ki a két – vastag betűs, dőlttel szedett és perjellel elválasztott – kifejezés közül azt, amelyikkel igaz az állítás! Jelölje be a helyes kifejezést! 
Jellemzően minél alacsonyabb volt egy háztartás jövedelme, a jövedelemnek annál kisebb / nagyobb hányadát fordította hiteltörlesztésre. 



nagyobb
kisebb
12. A feladat a háztartások pénzügyeivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a diagram segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) A felsoroltak közül melyik lehetett oka a diagramról leolvasható változásnak? Jelölje be a helyes választ!  



A kedvezőbb feltételeknek köszönhetően egyre többen vettek fel hitelt.
A lakosság egyre inkább eladósodott.
A háztartások jövedelmük egyre nagyobb részét tudták alapvető szükségleti cikkek beszerzésére költeni.
2015-ben az adósok többsége a devizaalapú és devizahiteleket már rögzített árfolyamon törlesztette.
A foglalkozás befejeződött.

0