Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Fontos tudnivalók!
0
/
0
Pont
0
1. Kereszténység születése
0
/
5
Pont
0
2. Iszlám
0
/
3
Pont
0
3. Árpád-kor
0
/
4
Pont
0
4. Kapitalista gazdaság kora újkori kibontakozása
0
/
4
Pont
0
5. Rákóczi-szabadságharc okai
0
/
4
Pont
0
6. Első világháború előtti szövetségi rendszerek
0
/
4
Pont
0
7. Dualizmus kori gazdaság (komplex tesztfeladat)
0
/
6
Pont
0
8. Első világháború
0
/
3
Pont
0
9. Magyarország a két világháború között
0
/
4
Pont
0
10. ENSZ
0
/
4
Pont
0
11. 1956-os forradalom
0
/
0
Pont
0
12. Jelenkori Magyarország
0
/
4
Pont
A helyes válasz
Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!
• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
1. A feladat a kereszténység születéséhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket: »[…] Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!«”
B)
„Amikor beért …[
b)
]…-ba/be, az egész város izgalomba jött. »Ki ez?« – kérdezgették. »Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből« – felelte a nép. Jézus bement a templomba [Salamon templomába], és kiűzte onnan, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait felforgatta.”
C)
„[…] Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: »Vegyétek és egyétek, ez az én testem!« Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: »Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.«”
D)
„Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: »Te vagy a zsidók királya?« »Te mondod« – felelte Jézus. A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. Erre Pilátus [a helytartó] így szólt hozzá: »Nem hallod, mi mindennel vádolnak?« De ő egyetlen vádjukra sem felelt.”
(Részletek Máté evangéliumából)
a) Jézus melyik erkölcsi tanítása jelenik meg az A) betűjelű forrásrészletben? Fogalmazza meg röviden, saját szavaival!
Az
tilalma.
b) Melyik város neve hiányzik a B) betűjelű forrásból? Nevezze meg!
c) Melyik állam uralkodóját képviselte a D) betűjelű forrásban szereplő helytartó?
1. A feladat a kereszténység születéséhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket: »[…] Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!«”
B)
„Amikor beért …[
b)
]…-ba/be, az egész város izgalomba jött. »Ki ez?« – kérdezgették. »Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből« – felelte a nép. Jézus bement a templomba [Salamon templomába], és kiűzte onnan, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait felforgatta.”
C)
„[…] Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: »Vegyétek és egyétek, ez az én testem!« Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: »Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.«”
D)
„Közben Jézust a helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: »Te vagy a zsidók királya?« »Te mondod« – felelte Jézus. A főpapok és vének vádjaira azonban nem felelt semmit. Erre Pilátus [a helytartó] így szólt hozzá: »Nem hallod, mi mindennel vádolnak?« De ő egyetlen vádjukra sem felelt.”
(Részletek Máté evangéliumából)
d) Melyik forrásrészletekben leírt jeleneteket ábrázolják a következő festmények? Írja a képek alá a megfelelő forrásrészletek betűjelét!
Egy képhez csak egy betűjelet írjon! Két betűjel kimarad.
Az 1. festményhez kapcsolódó forrás betűjele:
A 2. festményhez kapcsolódó forrás betűjele:
2. A feladat az iszlám valláshoz kapcsolódik.
Rendelje a képeket a hozzájuk kapcsolódó állításokhoz! Írja a képek sorszámát az állítás utáni mezőbe!
Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.
)
a) A Korán szövege Mohamed – Allahtól származó – szóbeli
tanításának lejegyzésével alakult ki.
Az a) állításhoz kapcsolódó kép sorszáma:
.
b) Mohamed Medinából visszatérve kiegyezett a mekkai
kereskedőkkel, kijelölve a kötelező zarándoklat helyszínét.
A b) állításhoz kapcsolódó kép sorszáma:
.
c) Mohamed után az iszlám legfőbb vezetői a kalifák voltak.
Az c) állításhoz kapcsolódó kép sorszáma:
.
3. A feladat az Árpád-kori magyar történelemmel kapcsolatos.
Állapítsa meg, mely településeket, illetve területeket írnak körül a meghatározások! Írja a megfelelő település vagy terület sorszámát a meghatározások utáni mezőbe!
Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Három sorszám kimarad. (Elemenként 1 pont.)
a)
Az ország központjától távol elhelyezkedő terület, amelynek vezetőjét,
saját rokonát, koronázása után győzte le István király. A területen ezután
püspökséget szerveztek.
.
b)
Az Árpád-házi királyok egyik fontos központja, koronázó és temetkező
városa, ugyanakkor az Árpád-korban itt nem létesült püspökség.
.
c)
Fontos egyházi központ, az itt található kolostort Géza fejedelem
alapította, alapító oklevelét Szent István adta ki.
.
d)
Az Árpád-házi uralkodók egyik fontos központja, a hagyomány szerint
Szent István szülővárosa. Egyúttal a magyar egyházszervezet központja.
.
4. A feladat a kapitalista gazdaság kora újkori kibontakozásához kapcsolódik.
Válassza ki a forrásokhoz kapcsolódó állítás befejezései közül a tartalmilag helyeset!
Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
A)
„[A földbirtokos] erőszakkal elvette és elrabolta az Ön alattvalóitól azokat a legelőket, amelyeket használtak. Ezeket bekerítette, és nemrégiben ezekhez sövényekkel más földeket is hozzávett.” (Panaszos levél az angol királyhoz, XVII. század)
a)
Az angol földbirtokos azért kerített be a legelőket, hogy...
a háromnyomásos gazdálkodást bevezetve azt is bevesse takarmánynövényekkel.
azokon juhokat tenyészthessen, melyek gyapja iránt nőtt a kereslet.
azokat a majorsághoz csatolva növelhesse a jobbágyi robottal végzett gabonatermesztést.
4. A feladat a kapitalista gazdaság kora újkori kibontakozásához kapcsolódik.
Válassza ki a forrásokhoz kapcsolódó állítás befejezései közül a tartalmilag helyeset!
Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
B)
„E háznak van egy tágas terme,
Kétszáz szövőszék áll benne,
Kétszáz férfi, nem kevesebb,
Dolgozik rajta eleget.”
(Angol takácsok balladája, XVI. század)
b) A balladában leírt üzem...
gőzgépet alkalmazott, mert csak az volt képes ilyen mennyiségű munkaeszköz meghajtására.
kevéssé képzett és alacsony bérű bérmunkásokat alkalmazott.
betartotta a takácsokra vonatkozó szigorú előírásokat a munkaidő hosszáról és a nyersanyag minőségéről.
4. A feladat a kapitalista gazdaság kora újkori kibontakozásához kapcsolódik.
Válassza ki a forrásokhoz kapcsolódó állítás befejezései közül a tartalmilag helyeset!
Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
C)
„A vállalkozásban való részesedésük méreteivel összhangban és az általuk jegyzett és saját kezűleg aláírt pénzösszegeknek megfelelően vállalják, hogy a jelen esztendőben hajót indítanak Kelet-Indiába.”
(Jegyzőkönyv, 1600)
c) A jegyzőkönyv aláírói...
hitelt nyújtottak egy induló vállalkozásnak, amelyik az ázsiai kereskedelembe akart bekapcsolódni.
részvénytársaságot hoztak létre, melynek tulajdonhányadait később a tőzsdén eladhatták.
kalózvállalkozást alapítottak, amelyik az akkor még Indiának nevezett amerikai spanyol gyarmatokat fogja fosztogatni.
4. A feladat a kapitalista gazdaság kora újkori kibontakozásához kapcsolódik.
Válassza ki a forrásokhoz kapcsolódó állítás befejezései közül a tartalmilag helyeset!
Karikázza be a sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
D)
„Üveghuták [üvegkészítő műhelyek] sem hiányoznak ebből a megyéből, az üveg azonban – nem tudni, hogy az anyag vagy a készítésmód miatt – nem valami tiszta és átlátszó, így csak kevésbé tehetős emberek használják.”
(XVII. század eleji angol leírás)
d) Az előállított üveg azért volt gyengébb minőségű, mert...
Anglia nem juthatott hozzá a jobb minőségű gyarmati nyersanyagokhoz.
nagy mennyiségben és olcsón akarták előállítani szélesebb közönségnek szánva.
hiány volt szakképzett munkaerőben az Egyesült Államokba irányuló tömeges kivándorlás miatt.
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc okaival kapcsolatos.
Állapítsa meg, melyik társadalmi csoport sérelmeit írják le a II. Rákóczi Ferenc kiáltványaiból idézett forrásrészletek! Írja a megfelelő társadalmi csoport sorszámát forrásrészletek után!
Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Egy sorszám kétszer is szerepelhet.
(Elemenként 1 pont.)
Társadalmi csoportok:
1. nemesség
2. vitézlő rend
3. jobbágyság
A)
„Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen
sokféle kétségbeesés gyötri. […] Az osztrákok évenkénti zsarolásai [adószedései] az
ottománoknak [törököknek] fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőséggel
elérik.”
Társadalmi csoport sorszáma:
.
B)
„Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog, zsarnoki törekvéseik e műve puszta
említésére is. […] Az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és
mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.”
Társadalmi csoport sorszáma:
.
C)
„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig – az ősi törvények
szégyenletes eltörlése. […] Kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad
királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany
szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át.”
Társadalmi csoport sorszáma:
.
D)
„Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, most
megfosztják érdemeitől, […] s a háttérbe szorított vitézséget páratlanul megcsúfolva
egy idegen népségnek adva prédául […].”
Társadalmi csoport sorszáma:
.
6. A feladat az első világháborút megelőzően létrejött szövetségi rendszerek kialakulásához kapcsolódik.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Ha …
a)
-t… megtámadja Németország vagy …
b)
… Németország által támogatottan, [akkor] Oroszország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét arra, hogy megtámadja Németországot. Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy …
c)
… Németország által támogatottan, [akkor] …
a)
… felhasználja egész rendelkezésére álló haderejét a Németország ellen indítandó háborúhoz.”
(Oroszország által kötött védelmi szerződés, 1893)
Döntse el a térkép és ismeretei segítségével, mely országok nevei maradtak ki az idézett szövegből! Írja a betűjelekkel jelölt, kimaradt országok nevét a megfelelő mezőkbe!
Ne használjon rövidítéseket! Az a) és a b) betűvel jelölt országok szomszédosak.
a)
b)
c)
d) Nevezze meg azt az országot, amelyik a szerződést megkötő két állam szövetségese lett
1907-re!
7. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódik.
(komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
a) Nevezze meg azt az ásványkincset, amelyikre a következő leírás vonatkozik!
A térképvázlaton szereplő ásványkincsek közül válasszon!
Magyarországi bányászata a XVIII. század végén indult meg. Kitermelésének fellendülése az
ipari forradalom dualizmus kori kibontakozásával függött össze, elsősorban gőzgépek
működtetéséhez használták. A kitermelt mennyiség nagyjából felét az Északi-középhegységben
található bányák adták, de a korszakban a Dunántúl északi részén és Dél-Erdélyben is megindult
rendszeres bányászata.
b) Nevezze meg azt az iparágat, amelyikre a következő leírás vonatkozik!
A térképvázlaton
szereplő iparágak közül válasszon!
Az ország természeti adottságaiból következően ez volt az egyik legjelentősebb iparág. Az
alföldi városokban jellemzően ebben az iparágban foglalkoztatták a legtöbb embert.
c) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a következő leírás vonatkozik!
A térképvázlaton
szereplő városok közül válasszon!
A dualizmus korában virágkorát élte. Az egész Monarchia gazdasági életében fontos szerepet
játszó kikötőjét állami beruházás keretében fejlesztették. Legjelentősebb ipari ágazata
a hajógyártás volt, de virágzott a városba importáruként érkező rizs és kávé feldolgozása is.
Már a reformkorban felmerült vasúti összeköttetésének megteremtése Pest-Budával, amely
végül 1873-ban valósult meg.
d) Támassza alá egy – Budapest gazdasági szerepére vonatkozó – állítással a térképvázlat
alapján, hogy a fővárosnak központi szerepe volt a dualizmus kori magyar gazdaságban!
Az ország
volt.
7. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódik.
(komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
e) Mely tényezők járultak hozzá a következők közül a dualizmus kori magyar gazdaság fellendüléséhez? Jelölje be a
két
jó választ!
A nyersanyagkészletek egyenletesen oszlottak el az országon belül.
Jelentős volt a külföldi tőkebeáramlás, különösen a korszak kezdetén.
A magyar országgyűlés ipartámogató törvényeket fogadott el.
A földosztásnak köszönhetően jelentősen átalakult a földbirtokszerkezet.
Fenntartották a belső vámhatárt, amely megvédte a magyar ipart az osztrák és a cseh ipar versenyétől.
8. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal bíztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet venni, még a lábán [aratás előtt] rekvirálják […][a terményt], és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. Most is 3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet […]. Egy-két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára [élelmiszerjegyre] megy. Az ember […] először menjen el a községházára céduláért, ott lökdösik, taszigálják. […] Mire végre […] nagy nehezen bejut, és megkapja a cédulát, akkor tolakodhatik a boltajtóban, […] míg végre bejut, és akkorra már nincs liszt, és várhat pár hétig, mire lesz.”
(Magyaródi Júlia levele az olasz fronton harcoló testvéréhez, 1917)
a) Döntse el a levél szövege alapján, mit jelent a rekvirálás! Jelölje be a helyes választ!
A javak hatóságok által elrendelt begyűjtését.
Gépesített aratást.
A hadsereg által végrehajtott fosztogatást.
8. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal bíztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet venni, még a lábán [aratás előtt] rekvirálják […][a terményt], és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. Most is 3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet […]. Egy-két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára [élelmiszerjegyre] megy. Az ember […] először menjen el a községházára céduláért, ott lökdösik, taszigálják. […] Mire végre […] nagy nehezen bejut, és megkapja a cédulát, akkor tolakodhatik a boltajtóban, […] míg végre bejut, és akkorra már nincs liszt, és várhat pár hétig, mire lesz.”
(Magyaródi Júlia levele az olasz fronton harcoló testvéréhez, 1917)
b) Milyen további, jellemző oka volt a forrásban említett élelmiszerhiánynak?
Jelölje be a helyes választ!
Az országon átvonuló ellenséges seregek elpusztították a termést.
A háború miatt munkaerőhiány alakult ki.
A mezőgazdaságban kollektivizálás zajlott.
8. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal bíztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet venni, még a lábán [aratás előtt] rekvirálják […][a terményt], és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. Most is 3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet […]. Egy-két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára [élelmiszerjegyre] megy. Az ember […] először menjen el a községházára céduláért, ott lökdösik, taszigálják. […] Mire végre […] nagy nehezen bejut, és megkapja a cédulát, akkor tolakodhatik a boltajtóban, […] míg végre bejut, és akkorra már nincs liszt, és várhat pár hétig, mire lesz.”
(Magyaródi Júlia levele az olasz fronton harcoló testvéréhez, 1917)
c) Miként akarták a szövegben említett élelmiszerjegyekkel biztosítani az ellátást? Jelölje be a helyes választ!
Fejadagokat vezettek be, hogy egyenletesebben osszák el az élelmiszert.
Az állam élelmiszerjeggyel kárpótolta a gazdákat, akik csak alacsony áron tudták eladni a termést.
A terményt csak rögzített áron lehetett eladni.
8. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal bíztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet venni, még a lábán [aratás előtt] rekvirálják […][a terményt], és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. Most is 3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet […]. Egy-két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára [élelmiszerjegyre] megy. Az ember […] először menjen el a községházára céduláért, ott lökdösik, taszigálják. […] Mire végre […] nagy nehezen bejut, és megkapja a cédulát, akkor tolakodhatik a boltajtóban, […] míg végre bejut, és akkorra már nincs liszt, és várhat pár hétig, mire lesz.”
(Magyaródi Júlia levele az olasz fronton harcoló testvéréhez, 1917)
d) Az idézett levél a cenzúrahivatal irattárában maradt fenn. Miért akadályozták meg az elküldését?
Nem akarták, hogy a fronton harcoló katonák értesüljenek a
.
9. A feladat a két világháború közötti magyar történelemmel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A)
„A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatja. Minden rendelkezés és intézkedés, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva.”
(1920. évi I. törvény)
B)
„[A felsőoktatásba való felvételhez szükséges] engedély megadásánál […] egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát.”
(1920. évi XXV. törvény)
C)
„Ez a törvény a lehetőségekhez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas művelésére képesek és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül földhöz nem jutottak.” (1920. évi XXXVI. törvény)
D)
„Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évre terjedhető fegyházzal büntetendő.”
(1921. évi III. törvény)
E)
„IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette.”
(1921. évi XLVII. törvény)
Rendelje a meghatározásokhoz a megfelelő forrásokat! Írja a forrás betűjelét a meghatározások utáni mezőbe!
Egy meghatározáshoz egy forrást rendeljen! Két forrás kimarad.
a)
Részben a kommunisták ellen irányuló törvény.
Forrás
betűjele:
b)
Elsősorban a zsidóságot sújtó jogszabály.
Forrás
betűjele:
c)
A korszak közjogi viszonyait szabályozó törvény, melyet a jogalkotók
eredetileg ideiglenes szabályozásnak szántak.
Forrás
betűjele:
d)
Az idézett B), C) és D) betűjelű törvények ugyanazon miniszterelnök kormányzása alatt
születtek.
Nevezze meg ezt a miniszterelnököt!
Keresztnevet is írjon!
10. A feladat az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódik.
Állapítsa meg, hogy az ENSZ Alapokmányának mely idézett részletei vonatkoznak a Közgyűlésre, illetve a Biztonsági Tanácsra! Írja a megfelelő idézetek betűjelét a megfelelő mezőbe!
Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két idézet kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A)
„Tagjai semmiféle politikai vagy államigazgatási tevékenységet sem folytathatnak és semmiféle más hivatásos jellegű foglalkozást nem vállalhatnak. […] A […] tagjai semmilyen ügyben nem léphetnek fel mint kormánymegbízottak, tanácsadók vagy ügyvédek. […] Székhelye Hága. Ez azonban nem akadályozhatja meg […] abban, hogy amennyiben azt kívánatosnak tartja, máshol is ülésezhessék és teendőit máshol is elláthassa.”
B)
„Ha […] úgy találja, […] légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségesnek ítél.”
C)
„Minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik […] megvitathat és […] ajánlásokat tehet […]. Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, […] a vita előtt, vagy azután [egy másik testület] elé kell terjesztenie.”
D)
„Kötelességeik teljesítését illetően sem valamely kormánytól, sem a Szervezeten kívül álló más hatóságtól utasítást nem kérhetnek és nem kaphatnak. […] Kizárólag a Szervezettel szemben felelősek. A Szervezet mindegyik tagja kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja […] nemzetközi jellegét és nem kísérli meg őket feladatuk gyakorlásában befolyásolni.”
E)
„Államoknak az Egyesült Nemzetek tagjai közzé való felvétele […] határozatával történik. […] Minden tagjának egy szavazata van.
F)
„Eljárási kérdésekben […] határozatait kilenc tagjának igenlő szavazatával hozza. Minden más kérdésben […] határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia.”
Közgyűlésre vonatkozók betűjelei:
,
Biztonsági Tanácsra vonatkozók betűjelei:
,
11. A feladat az 1956-os forradalom utáni eseményekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
,,Kedves elvtársak! Él és győzelmet aratott a munkáshatalom, […] a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! […] Ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött
a munkásosztály nemzetközi segítségével
döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon […] a proletár nemzetköziség ünnepét. Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat […] Magyarországon.”
(Kádár János beszéde, 1957)
11. A feladat az 1956-os forradalom utáni eseményekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
,,Kedves elvtársak! Él és győzelmet aratott a munkáshatalom, […] a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! […] Ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött
a munkásosztály nemzetközi segítségével
döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon […] a proletár nemzetköziség ünnepét. Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat […] Magyarországon.”
(Kádár János beszéde, 1957)
a) Milyen alkalommal hangzott el az idézett beszéd? Jelölje be a helyes választ!
október 23-i ünnepség
március 15-i nemzeti ünnep
június 4-i megemlékezés
május 1-jei felvonulás
11. A feladat az 1956-os forradalom utáni eseményekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
,,Kedves elvtársak! Él és győzelmet aratott a munkáshatalom, […] a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! […] Ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött
a munkásosztály nemzetközi segítségével
döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon […] a proletár nemzetköziség ünnepét. Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat […] Magyarországon.”
(Kádár János beszéde, 1957)
b) Hogyan értelmezhető a forrás aláhúzott része? Jelölje be a helyes befejezést!
nemzetközi munkásbrigádok segítettek Kádár János munkás-paraszt kormányának.
a szovjet hadsereg biztosította Kádár János hatalomra jutását.
nemzetközi munkásbrigádok segítettek Nagy Imrének és kormányának.
a szovjet hadsereg segítette Nagy Imre és kormánya működését.
11. A feladat az 1956-os forradalom utáni eseményekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
,,Kedves elvtársak! Él és győzelmet aratott a munkáshatalom, […] a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! […] Ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött
a munkásosztály nemzetközi segítségével
döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon […] a proletár nemzetköziség ünnepét. Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat […] Magyarországon.”
(Kádár János beszéde, 1957)
c) Mivel vádolja Kádár János Nagy Imrét, amikor árulónak nevezi? Jelölje be a helyes magyarázatot!
Kádár szerint Nagy Imre a szovjetek oldalára állt az ellenforradalom során.
Kádár szerint Nagy Imre azért szökött Romániába, hogy segítséget kérjen ellene.
Kádár szerint Nagy Imre fel akarta számolni a proletárdiktatúrát.
11. A feladat az 1956-os forradalom utáni eseményekkel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
,,Kedves elvtársak! Él és győzelmet aratott a munkáshatalom, […] a munkás-paraszt állam, a Magyar Népköztársaság! […] Ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött
a munkásosztály nemzetközi segítségével
döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon […] a proletár nemzetköziség ünnepét. Elvtársak! Az 1956. októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszélye fenyegette a magyar munkás-paraszt államot, a néphatalmat […] Magyarországon.”
(Kádár János beszéde, 1957)
d) Kiket nevezett a szónok „fasiszta magyar burzsoáziá”-nak? Jelölje be a helyes magyarázatot!
A Horthy-rendszer egykori vezetőrétegét.
Az amerikaiak által fizetett ellenforradalmár munkásokat.
A Rákosi-rendszer egykori vezetőrétegét.
12. A feladat a jelenkori Magyarországgal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Hódmezővásárhelyen a
[1.]
halmozottan hátrányos helyzet
(HHH) nem etnikai hovatartozás szerint határolható körül, mivel a HHH gyermekek három köre különíthető el: a belterületen, nehéz körülmények között élő gyermekek, a tanyavilág külterületi családjainak gyermekei és a szerény körülmények között élő roma családok gyermekei. […]Az átszervezés fontos eleme volt a megszűnő,
[2.
] szegregálódott
iskolából a gyermekek [másik] iskolába történő irányítása. Úgy alakítottuk ki az új tanévtől érvényes körzeteket, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a lehető legkiegyenlítettebb legyen.
Az érintettek – gyermekek, pedagógusok, szülők – együttesen akarják az
[3.]
integrációt
. […] Akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé teszi, hogy az iskola alkalmassá váljék […] valamilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmódra, ha azt az egész intézmény, illetve település felvállalja.” (Tóthné Kecskeméti Katalin, 2009)
a) Rendelje a forrás szövegében aláhúzott fogalmakhoz a megfelelő meghatározást! Írja a meghatározás betűjelét a megfelelő mezőbe!
Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy meghatározás kimarad.
A)
Általános értelemben a különálló rész(ek) nagyobb egységbe történő beillesztését jelenti, az
oktatásban a különböző szükségletű és igényű gyerekek együttnevelését jelenti.
B)
Társadalmi csoportok térbeli elkülönülése/elkülönítése. A kifejezés általában negatív
jelentésű, hiszen az elkülönítés gyakran megkülönböztetéssel is jár. Lehet nemi, származási,
vallási alapú is.
C)
Kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás, az egymás érdekeiért, illetve a közjóért való
kiállás. Ezen elv szerint mindenki számára biztosítani kell a jólétet és a társadalmi biztonságot,
vagyis az esélyegyenlőséget.
D)
Az élet több területén az országos átlaghoz viszonyítva rosszabb körülmények fennállása.
1. halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó meghatározás
betűjele:
2. szegregációhoz kapcsolódó meghatározás betűjele:
3. integrációhoz kapcsolódó meghatározás betűjele:
12. A feladat a jelenkori Magyarországgal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
„Hódmezővásárhelyen a
[1.]
halmozottan hátrányos helyzet
(HHH) nem etnikai hovatartozás szerint határolható körül, mivel a HHH gyermekek három köre különíthető el: a belterületen, nehéz körülmények között élő gyermekek, a tanyavilág külterületi családjainak gyermekei és a szerény körülmények között élő roma családok gyermekei. […]Az átszervezés fontos eleme volt a megszűnő,
[2.
] szegregálódott
iskolából a gyermekek [másik] iskolába történő irányítása. Úgy alakítottuk ki az új tanévtől érvényes körzeteket, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a lehető legkiegyenlítettebb legyen.
Az érintettek – gyermekek, pedagógusok, szülők – együttesen akarják az
[3.]
integrációt
. […] Akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé teszi, hogy az iskola alkalmassá váljék […] valamilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmódra, ha azt az egész intézmény, illetve település felvállalja.” (Tóthné Kecskeméti Katalin, 2009)
b) A szöveges forrásban bemutatott modell alkalmazása a diagramokon ábrázolt változást hozta. Jelölje be a változás okát magyarázó állítást!
A forrás a HHH problémáját a roma kisebbség problémájaként állítja be, így a cigány származású tanulók magas száma magyarázza a bemutatott változást.
Az iskolák személyi és tárgyi feltételeinek átalakítása elegendő volt az intézmények férőhelykihasználtságának növekedéséhez.
A HHH gyermekeket a belterület és a tanyavilág között fele-fele arányban osztották el.
Részben a HHH gyermekek arányosabb elosztása érdekében összevonták az iskolákat.
A foglalkozás befejeződött.
0