Bejelentkezés
Rólunk
Tananyagok
Bejelentkezés
0
Cím
0
/
0
Pont
0
Az új dualista állam
0
/
0
Pont
0
A politikai élet szereplői
0
/
0
Pont
0
Az ország gyors gazdasági fejlődése
0
/
0
Pont
0
A technikai fejlődés úttörői
0
/
0
Pont
0
A nemzet fővárosa
0
/
0
Pont
A helyes válasz
3. A modernizálódó Magyarország
Telefonközpont a telefonos kisasszonyokkal az 1890-ss években
Oldd meg a feladatot az ábra segítségével!
Melyek voltak azok az ügyek, amelyekről a magyar országgyűlés önállóan dönthetett, és melyekről kellett Ausztriával közösen dönteni?
önállóan
közösen
felelős kormány
közoktatás
közlekedés
iparfejlesztés
hadseregfejlesztés
nemzetközi szerződések
A Parlament mai épülete 1885 és 1904 között épült fel
1866-tól 1904-ig ebben a Nemzeti Múzeum mellett álló, épületben tanácskoztak a magyar országgyűlés képvielői
Így nézett ki az ideiglenes képviselőház ülésterme. A dualista korszak első évtizedeinek törvényeit itt vitatták meg és fogadták el a honatyák
Kösd össze a személyeket a hozzájuk tartozó állítással!
Baross Gábor
A dualista korszak első miniszterelnöke
Podmaniczky Frigyes
Közlekedésüggyel foglalkozó politikus
Deák Ferenc
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke
Andrássy Gyula
A kiegyezést előkészítő politikus
A magyarországi vasútvonalak hossza
Milyen hatással volt a vasútépítés a gazdasági életre?
Húzd az egyes szavakat a szöveg megfelelő helyére!
természeti erőforrások
Ausztria
vasúthálózat
élelmiszerek
áruszállítás
bányászat
kereskedelem
nehézipar
vasútépítési láz
A „
-
” Magyarországon is kedvező hatással volt a
-
fellendülésére
(fekete kőszén, vasérc), illetve a
-
megerősödésére (vas- és acéltermelés). A vasúti
-
elterjedése pedig mindenekelőtt a mezőgazdaság és a
-
fejlődését segítette elő, hiszen az
-
az ország távoli pontjaira is viszonylag könnyen eljuthattak, sőt
-
piacain is megjelenhettek. Mindemellett a
-
összekötötte a gyárakat, üzemeket a
-
lelőhelyeivel.
A magyarországi vasútvonalak hossza
Mi segítette elő a gazdasági fellendülést?
Húzd az egyes szavakat a szöveg megfelelő helyére!
csökkenteni
állami
gazdasági életbe
gazdasági fejlődésében
gyárakat
hazai
államosította
közlekedés
állam
Adókedvezményekkel
Az
-
egyre gyakrabban avatkozott bele a
-
is.
-
támogatott bizonyos iparágakat,
valamint olcsó szállítási lehetőséget biztosított az
-
vasútvonalakon azok számára, akik
-
építettek vagy bővítettek. Emellett Baross Gábor
-
üggyel
foglalkozó politikusként
-
a főbb vasútvonalakat. Az állam a vasútvonalak
megvásárlásával
-
tudta az áruszállítás költségeit,
amellyel így a
-
vállalatokat támogatta. A kialakított
Magyar Királyi Államvasút, a MÁV nagy szerepet játszott
az ország
-
.
A magyarországi vasútvonalak hossza
Iparágak
Egészítsd ki a szöveget a hiányzó részekkel!
A gyáripar szerkezetének alakulása - termelési érték százalékos megoszlása
Hazánkban elsőként a
termékeket feldolgozó iparágak indultak fejlődésnek. Közülük is kiemelkedik a
, amely sokáig világelső volt a liszt előállításában. A technikai újításoknak köszönhetően a magyar liszt minőségét mindenhol elismerték. A hazai
mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és a
járművek gyártásában tűnt ki.
A gyárakban azonban sokáig
a szakképzett
munkaerő, ezért kezdetben külföldről érkeztek a
.
A gyáralapítási hullámban a
tőke mellett a
hazai zsidó nagypolgárság ipari befektetései is nagy szerepet
játszottak. A 20. század elején az ország gazdasági teljesítménye
már meghaladta a
-európai országok eredményét.
Magyarország
maradt, mert bevételei
nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságból származott,
de egyre jelentősebb értéket termelt az ipar is.
Az 1905-ben elkészült első hazai gyártású jármű (utólag színezett fénykép)
Magyar feltalálók
Kösd össze a feltalálókat a találmányaikkal!
Jedlik Ányos
dinamó
Kandó Kálmán
porlasztó
Kármán Tódor
villanymozdony
Puskás Tivadar
transzformátor
Csonka János
telefonhírmondó
Mechwart András
levegőben lebegő megfigyelőeszköz
Zipernowsky Károly
kéregöntésű vasúti kerék
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Buda, Pest és Óbuda lakossága több mint a duplájára nőtt 1850 és 1880 között.
Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Buda és Óbuda lakossága gyorsabban növekedett, mint Pesté.
Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Budapest lakosságának száma 1850 és 1900 között nagyjából megötszöröződött.
Igaz
Hamis
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Prága nagyvárossá fejlődése lassúbb volt, mint a másik két városé.
Igaz
Hamis
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
A nemzet fővárosa a 19. században mindvégig dinamikusan növekedett.
Igaz
Hamis
Budapest népességének alakulása
Óbuda, Buda és Pest népessége
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Jelöld ki a kérdésekre válaszoló két részt a szövegben!
Mi a hazai közlekedés jövője?
Mi Budapest gazdasági szerepe?
Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül, 1848
„Feladatunk nem egyéb, mint a világcsaláddal állandó kapcsolatba lépni. […] Terményeink többnyire olly természetűek, mellyek magas szállításbért nem bírnak. [A folyók] mostani rendezetlen állapotukban még nem alkalmasak biztos közlekedésre, [ezért]
M
agyarország vasutakra van rendelv
e
. […]
A
magyar kereskedelem s iparfejlődés gyűlpont
ja
Budapest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívbűl a vérforgást az ország véghatáráig eszközli.”
A foglalkozás befejeződött.
0