Cím
0/0 Pont
Az új dualista állam
0/0 Pont
A politikai élet szereplői
0/0 Pont
Az ország gyors gazdasági fejlődése
0/0 Pont
A technikai fejlődés úttörői
0/0 Pont
A nemzet fővárosa
0/0 Pont
3. A modernizálódó Magyarország

Telefonközpont a telefonos kisasszonyokkal az 1890-ss években
Oldd meg a feladatot az ábra segítségével!
Melyek voltak azok az ügyek, amelyekről a magyar országgyűlés önállóan dönthetett, és melyekről kellett Ausztriával közösen dönteni?


önállóan

közösen
felelős kormány
közoktatás
közlekedés
iparfejlesztés
hadseregfejlesztés
nemzetközi szerződések
A Parlament mai épülete 1885 és 1904 között épült fel 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1866-tól 1904-ig ebben a Nemzeti Múzeum mellett álló, épületben tanácskoztak a magyar országgyűlés képvielői
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Így nézett ki az ideiglenes képviselőház ülésterme. A dualista korszak első évtizedeinek törvényeit itt vitatták meg és fogadták el a honatyák
Kösd össze a személyeket a hozzájuk tartozó állítással!



Deák Ferenc A dualista korszak első miniszterelnöke
Baross Gábor Közlekedésüggyel foglalkozó politikus
Andrássy Gyula A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke
Podmaniczky Frigyes A kiegyezést előkészítő politikus

 
 A magyarországi vasútvonalak hossza
  
Milyen hatással volt a vasútépítés a gazdasági életre?
Húzd az egyes szavakat a szöveg megfelelő helyére! 


áruszállítás 
kereskedelem
természeti erőforrások
vasútépítési láz
élelmiszerek
Ausztria
vasúthálózat
nehézipar
bányászat

A „
-
 ” Magyarországon is kedvező hatással volt a 
-
  fellendülésére
(fekete kőszén, vasérc), illetve a 
-
  megerősödésére (vas- és acéltermelés). A vasúti 
-
elterjedése pedig mindenekelőtt a mezőgazdaság és a 
-
 fejlődését segítette elő, hiszen az 
-
 az ország távoli pontjaira is viszonylag könnyen eljuthattak, sőt 
-
 piacain is megjelenhettek. Mindemellett a 
-
 összekötötte a gyárakat, üzemeket a 
-
  lelőhelyeivel.


 
 A magyarországi vasútvonalak hossza
  
Mi segítette elő a gazdasági fellendülést? 
Húzd az egyes szavakat a szöveg megfelelő helyére! 


gyárakat
állam
csökkenteni
hazai
gazdasági életbe
közlekedés
Adókedvezményekkel
gazdasági fejlődésében
államosította
állami

Az 
-
 egyre gyakrabban avatkozott bele a 
-
  is. 
-
 támogatott bizonyos iparágakat,
valamint olcsó szállítási lehetőséget biztosított az 
-
 vasútvonalakon azok számára, akik 
-
  építettek vagy bővítettek. Emellett Baross Gábor 
-
üggyel
foglalkozó politikusként 
-
 a főbb vasútvonalakat. Az állam a vasútvonalak
megvásárlásával 
-
 tudta az áruszállítás költségeit,
amellyel így a 
-
 vállalatokat támogatta. A kialakított
Magyar Királyi Államvasút, a MÁV nagy szerepet játszott
az ország 
-
 .


 
 A magyarországi vasútvonalak hossza
  
Iparágak
Egészítsd ki a szöveget a hiányzó részekkel!
A gyáripar szerkezetének alakulása - termelési érték százalékos megoszlása




 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
Hazánkban elsőként a   termékeket feldolgozó iparágak indultak fejlődésnek. Közülük is kiemelkedik a   , amely sokáig világelső volt a liszt előállításában. A technikai újításoknak köszönhetően a magyar liszt minőségét mindenhol elismerték. A hazai   mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és a   járművek gyártásában tűnt ki.
A gyárakban azonban sokáig   a szakképzett
munkaerő, ezért kezdetben külföldről érkeztek a   .
A gyáralapítási hullámban a   tőke mellett a
hazai zsidó nagypolgárság ipari befektetései is nagy szerepet
játszottak. A 20. század elején az ország gazdasági teljesítménye
már meghaladta a   -európai országok eredményét.
Magyarország   maradt, mert bevételei
nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságból származott,
de egyre jelentősebb értéket termelt az ipar is.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Az 1905-ben elkészült első hazai gyártású jármű (utólag színezett fénykép)
Magyar feltalálók
Kösd össze a feltalálókat a találmányaikkal!



Mechwart András dinamó
Kandó Kálmán porlasztó
Csonka János villanymozdony
Zipernowsky Károly transzformátor
Jedlik Ányos telefonhírmondó
Kármán Tódor levegőben lebegő megfigyelőeszköz
Puskás Tivadar kéregöntésű vasúti kerék
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Buda, Pest és Óbuda lakossága több mint a duplájára nőtt 1850 és 1880 között.



Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Buda és Óbuda lakossága gyorsabban növekedett, mint Pesté.



Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Budapest lakosságának száma 1850 és 1900 között nagyjából megötszöröződött.



Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
Prága nagyvárossá fejlődése lassúbb volt, mint a másik két városé.



Igaz
Hamis
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Igaz vagy hamis?
A nemzet fővárosa a 19. században mindvégig dinamikusan növekedett.



Hamis
Igaz
Budapest népességének alakulása
 Óbuda, Buda és Pest népessége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Monarchia három központi városának nagysága 1880-ban és 1900-ban
Jelöld ki a kérdésekre válaszoló két részt a szövegben!

 
Mi a hazai közlekedés jövője? 
 
Mi Budapest gazdasági szerepe?



Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül, 1848

„Feladatunk nem egyéb, mint a világcsaláddal állandó kapcsolatba lépni. […] Terményeink többnyire olly természetűek, mellyek magas szállításbért nem bírnak. [A folyók] mostani rendezetlen állapotukban még nem alkalmasak biztos közlekedésre, [ezért] Magyarország vasutakra van rendelve . […]

A magyar kereskedelem s iparfejlődés gyűlpontja Budapest, ez az ország szíve, melynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szívbűl a vérforgást az ország véghatáráig eszközli.”

A foglalkozás befejeződött.

0