Fontos tudnivalók!
0/0 Pont
1. Róma hódító háborúinak politikai következményei
0/4 Pont
2. Középkori uradalmi gazdálkodás
0/5 Pont
3. Hunyadiak kora
0/3 Pont
4. Angol alkotmányos monarchia
0/3 Pont
5. Magyarországi reformáció
0/4 Pont
6. Ipari forradalmak
0/4 Pont
7. 1848/1849 forradalom és szabadságharc
0/6 Pont
8. A szovjet blokk története
0/4 Pont
9. A két világháború közti magyar társadalom
0/3 Pont
10. Magyarországi rendszerváltás
0/5 Pont
11. A fejlődő országok problémái
0/4 Pont
12. Mai Magyarország demográfiája
0/4 Pont
Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
   Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat Róma hódító háborúinak politikai következményeihez kapcsolódik. 
 Döntse el, melyik római politikusra vonatkoznak a forrásrészletek! 
 Írja a forrásrészletek után a megfelelő politikus nevét! A felsorolt nevekből válasszon! Egy név kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
Politikusok: 
 Caesar, Caius Gracchus, Scipio, Marius, Sulla 


a) „Mindenütt az arcába, szemébe sújtó kardok érchegyét látta, merénylői úgy
hajszolták, akár egy halálos csapásokkal megsebzett vadat, míg mindegyik belé nem
döfte a kardját. […] Azt mondják […] eleinte védekezett, igyekezett elkerülni a
döféseket, és segítségért kiáltozott, de mikor látta, hogy Brutus is belemártja kardját,
fejére húzta tógáját, és lerogyott a földre.” 
(Plutarkhosz) 
 
   
 
 
b) „Miután […] mégis elnyerte a consulságot, katonákat toborzott, de nem az ősi
szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt,
sok teljesen vagyontalant is.” (Sallustius)
 
   

c) „Így szólván felolvasta körülbelül négyszáz senatornak és ezerhatszáz lovagnak a
névsorát, kiket halálra szánt. Ő volt az első, aki a halálraítéltek névsorát
nyilvánosságra hozta, aki díjat tűzött ki azok számára, kik ezeket megölik, jutalmat
azok részére, akik felkutatják és elárulják, büntette azokat, akik elbújtatják őket.” 
(Plutarkhosz) 
 
 
 
d) „A szövetségesekre vonatkozó törvénye Itália lakóit a római polgárokkal egyenlő
jogokkal ruházta fel. A gabonatörvény olcsó kenyeret biztosított a szegények részére.
[…] háromszáz lovagot választott a háromszáz senatori bíró mellé.” 
 (Varro) 
 
   
2. A feladat a középkori uradalmi gazdálkodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásomat küldöm. Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […] 
 
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják.” 
 (XII. századi oklevél) 
b) Melyik latin kifejezés a helyes megnevezése a forrásban szereplő telepeseknek? 
 Jelölje be a helyes választ!



familiáris
serviens
hospes
2. A feladat a középkori uradalmi gazdálkodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásomat küldöm. Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […] 
 
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják.” 
 (XII. századi oklevél) 
c) Mi a forrásban említett „mansus” szó magyar megfelelője?
 Jelölje be a helyes választ! 



hűbérbirtok
jobbágytelek
majorság
2. A feladat a középkori uradalmi gazdálkodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásomat küldöm. Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […] 
 
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják.” 
 (XII. századi oklevél) 
a) Mivel tartoztak a telepesek a püspöknek a szerződés idézett részlete alapján? 
 Jelölje be a helyes választ! 



Pénzjáradékkal és terményadóval.
Kizárólag pénzjáradékkal.
Pénzjáradékkal és robottal.
2. A feladat a középkori uradalmi gazdálkodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásomat küldöm. Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […] 
 
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják.” 
 (XII. századi oklevél) 
d) Milyen (gazdasági jellegű) körülmény kényszerítette a korszakban a leggyakrabban szülőföldjük elhagyására a parasztokat? 



 
 
  e) A szerződés viszonylag kedvező feltételeket biztosított a telepesek számára.
Magyarázza meg ennek okát a forrás alapján! 

 Addig    területet vontak művelés alá .
 
3. A feladat a Hunyadiak korával kapcsolatos. 
 Nevezze meg azt a középkori települést, amelynek váráról szól a forrás! (Elemenként 1 pont.) 


a) „Amikor pedig az […] ország végvárát […] megtámadta a törökök nagy sokasága […], akkor a boldog pap [Kapisztrán János] a katolikus hit szerint a halálra felkészülve, […] urunkkal és apánkkal együtt behatolt a kereszt jelét viselőkkel a már teljes erővel ostromlott várba.” 
 (Hunyadi Mátyás levele az olasz fejedelmeknek és városoknak, 1460) 
 
   
 
 
 b) „[Vitéz János] az érsekségre rendkívül rátermett volt, hiszen az érseki várban
építtetett egy tágas ebédlőtermet, elébe csináltatott vörösmárványból egy hosszan
nyúló gyönyörűséges kerengőt. […] Hogy az isteni Adalbert bazilikája ne legyen
tűznek kitéve, üveglapokkal fedte be […].”
(Bonfini: A magyar történelem tizedei)
 
   
 
 
 c) „[Mátyás] nekilátott, hogy a várat, amelyben Zsigmond fönséges épületein kívül
nem volt semmi látnivaló, fölékesítse; a hátsó palotasort szépen kiépítette. […] Fent
[…] csodás gazdagságú könyvtárát rendezte be; a kötetek kiállítása is pazar. […] Volt
egy üdülője a Duna [szemközti] oldalán, a pesti mezőn is, az első mérföldkőnél.” 
(Bonfini: A magyar történelem tizedei)
 
   
 
 
4. A feladat az angol alkotmányos monarchia működéséhez kapcsolódik. 
 Feleltesse meg a XVII–XVIII. századi angol alkotmányos monarchia intézményeit, működési elveit Montesquieu A törvények szelleméről című írása részleteinek! Válaszoljon a kérdésekre az ábra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 


a) „Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy
kormányozza magát, következtetésképp a nép egészét kell, hogy illesse a
törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és
kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell
megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.” 
 
 Melyik intézmény gyakorolja Angliában ezt a hatalmat?
 
    
 
 b) „Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy
rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. […] Olyan testületet alkotnak, amelynek
joga van a nép kezdeményezéseit megállítani, éppúgy mint a népnek is joga van arra,
hogy az ő kezdeményezéseiket megállítsa.” 
 
 Melyik angol testület felel meg a leírásnak?
 
   
 
 
 c) „De ha szabad államban a törvényhozó hatalomnak nem is lehet meg az a joga,
hogy megállítsa a végrehajtó hatalmat, joga van, és lehetősége kell, hogy legyen arra,
hogy megvizsgálja, miként hajtják végre az általa hozott törvényeket.” 
 
 
Melyik intézmény képviseli az említett végrehajtó hatalmat Angliában?

   
 
5. A feladat a magyarországi reformáció korával kapcsolatos. 
 Az idézett jogszabályrészletek közül melyikre igaz az állítás?  Jelölje be a helyes választ!(Elemenként 1 pont.)  
A) „Az ország rendei és karai, a királyi felség figyelmeztetéséhez képest megállapították, hogy az újrakeresztelők [anabaptisták] és kálvinisták, akik az országban még fennmaradtak, mindenkinek a fekvő jószágaiból kiűzendők. És hogy azokat, vagy közülük bárkit többé az ország határai közé befogadni nem szabad.”
 (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye) 
 
 B) „A vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új [evangélikus] hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”
 (Az 1557. évi erdélyi országgyűlés határozata) 
 
 C) „A császári és királyi szent felség, a boldog emlékű néhai felséges őseinek és elődeinek, úgy a római császároknak, mint a magyar királyoknak példájára, a szent katolikus hitet és vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen e Magyarországban az annyi tévtanoktól és felekezetektől megtisztítva, a mindenható Isten dicséretére és dicsőségére mindenütt felvirágoztatni és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségéhez képes megoltalmazni és megvédelmezni törekszik.” 
 (Az 1604. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye)  
b) Igyekezett felszámolni a katolikusok és Luther követői közti viszálykodást. 



A) jogszabályrészletre igaz
C) jogszabályrészletre igaz
B) jogszabályrészletre igaz
5. A feladat a magyarországi reformáció korával kapcsolatos. 
 Az idézett jogszabályrészletek közül melyikre igaz az állítás?  Jelölje be a helyes választ!(Elemenként 1 pont.)  
A) „Az ország rendei és karai, a királyi felség figyelmeztetéséhez képest megállapították, hogy az újrakeresztelők [anabaptisták] és kálvinisták, akik az országban még fennmaradtak, mindenkinek a fekvő jószágaiból kiűzendők. És hogy azokat, vagy közülük bárkit többé az ország határai közé befogadni nem szabad.”
 (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye) 
 
 B) „A vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új [evangélikus] hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”
 (Az 1557. évi erdélyi országgyűlés határozata) 
 
 C) „A császári és királyi szent felség, a boldog emlékű néhai felséges őseinek és elődeinek, úgy a római császároknak, mint a magyar királyoknak példájára, a szent katolikus hitet és vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen e Magyarországban az annyi tévtanoktól és felekezetektől megtisztítva, a mindenható Isten dicséretére és dicsőségére mindenütt felvirágoztatni és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségéhez képes megoltalmazni és megvédelmezni törekszik.” 
 (Az 1604. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye)  
c) A protestánsok üldözését írta elő, Luther híveinek kivételével.  



A) jogszabályrészletre igaz
B) jogszabályrészletre igaz
C) jogszabályrészletre igaz
5. A feladat a magyarországi reformáció korával kapcsolatos. 
 Az idézett jogszabályrészletek közül melyikre igaz az állítás?  Jelölje be a helyes választ!(Elemenként 1 pont.)  
A) „Az ország rendei és karai, a királyi felség figyelmeztetéséhez képest megállapították, hogy az újrakeresztelők [anabaptisták] és kálvinisták, akik az országban még fennmaradtak, mindenkinek a fekvő jószágaiból kiűzendők. És hogy azokat, vagy közülük bárkit többé az ország határai közé befogadni nem szabad.”
 (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye) 
 
 B) „A vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új [evangélikus] hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”
 (Az 1557. évi erdélyi országgyűlés határozata) 
 
 C) „A császári és királyi szent felség, a boldog emlékű néhai felséges őseinek és elődeinek, úgy a római császároknak, mint a magyar királyoknak példájára, a szent katolikus hitet és vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen e Magyarországban az annyi tévtanoktól és felekezetektől megtisztítva, a mindenható Isten dicséretére és dicsőségére mindenütt felvirágoztatni és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségéhez képes megoltalmazni és megvédelmezni törekszik.” 
 (Az 1604. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye)  
a) Az összes protestáns felekezet elleni fellépést helyezett kilátásba.  



A) jogszabályrészletre igaz
C) jogszabályrészletre igaz
B) jogszabályrészletre igaz
5. A feladat a magyarországi reformáció korával kapcsolatos. 
 Az idézett jogszabályrészletek közül melyikre igaz az állítás?  Jelölje be a helyes választ!(Elemenként 1 pont.)  
A) „Az ország rendei és karai, a királyi felség figyelmeztetéséhez képest megállapították, hogy az újrakeresztelők [anabaptisták] és kálvinisták, akik az országban még fennmaradtak, mindenkinek a fekvő jószágaiból kiűzendők. És hogy azokat, vagy közülük bárkit többé az ország határai közé befogadni nem szabad.”
 (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye) 
 
 B) „A vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új [evangélikus] hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”
 (Az 1557. évi erdélyi országgyűlés határozata) 
 
 C) „A császári és királyi szent felség, a boldog emlékű néhai felséges őseinek és elődeinek, úgy a római császároknak, mint a magyar királyoknak példájára, a szent katolikus hitet és vallást őszintén vallja és azt országaiban és tartományaiban is, főképpen e Magyarországban az annyi tévtanoktól és felekezetektől megtisztítva, a mindenható Isten dicséretére és dicsőségére mindenütt felvirágoztatni és terjeszteni óhajtja és uralkodói köteles tiszténél fogva azt tehetségéhez képes megoltalmazni és megvédelmezni törekszik.” 
 (Az 1604. évi pozsonyi országgyűlés egyik törvénye)  
d) Az országgyűlésen önálló rendként részt vevő szászok szempontjából jelentős eredmény volt ennek a jogszabálynak az elfogadása.



C) jogszabályrészletre igaz
B) jogszabályrészletre igaz
A) jogszabályrészletre igaz
6. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak! 
„Megnéztem több és többféle nagy gyárakat, ezek között [egy] gyapotgyárat, mely […] roppant terjedelmű. Száz lóerejű gőzgép, mit egy emberke mozgásban tart, 880 ember erejét pótolja ki, s képes hajtani 50 000 orsót, mivel 750 személy annyi cérnát fon, mennyit gép nélkül kézzel 200 000 személy tudna fonni, s 12 óra alatt az 50 000 orsó mindenikre 840 rőföt készítvén, valamennyi összesen 42 000 000 rőföt ad, mi negyedfélszer éri körül a földgömböt. Erre emlékezve talán könnyebb lesz megfognod a három sziget gazdagságát; mert mint látod, eszerint a birodalomban csak 25 000 000 ember lakik, eszik és költ, de a 750 : 200 000 arányában, mit azonban mindenféle gyárakra nézve általánosnak nem állíthatok, 66 500 000 000 embererő dolgozik és keres.” 
 (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838) 
a) Szemere a termelékenység növekedésében látta Anglia gazdagságának okát. 



Igaz
Hamis
6. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak! 
„Megnéztem több és többféle nagy gyárakat, ezek között [egy] gyapotgyárat, mely […] roppant terjedelmű. Száz lóerejű gőzgép, mit egy emberke mozgásban tart, 880 ember erejét pótolja ki, s képes hajtani 50 000 orsót, mivel 750 személy annyi cérnát fon, mennyit gép nélkül kézzel 200 000 személy tudna fonni, s 12 óra alatt az 50 000 orsó mindenikre 840 rőföt készítvén, valamennyi összesen 42 000 000 rőföt ad, mi negyedfélszer éri körül a földgömböt. Erre emlékezve talán könnyebb lesz megfognod a három sziget gazdagságát; mert mint látod, eszerint a birodalomban csak 25 000 000 ember lakik, eszik és költ, de a 750 : 200 000 arányában, mit azonban mindenféle gyárakra nézve általánosnak nem állíthatok, 66 500 000 000 embererő dolgozik és keres.” 
 (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838) 
b) A meglátogatott gyár nyersanyagát elsősorban az angol juhtenyésztés biztosította. 



Hamis
Igaz
6. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak! 
„Megnéztem több és többféle nagy gyárakat, ezek között [egy] gyapotgyárat, mely […] roppant terjedelmű. Száz lóerejű gőzgép, mit egy emberke mozgásban tart, 880 ember erejét pótolja ki, s képes hajtani 50 000 orsót, mivel 750 személy annyi cérnát fon, mennyit gép nélkül kézzel 200 000 személy tudna fonni, s 12 óra alatt az 50 000 orsó mindenikre 840 rőföt készítvén, valamennyi összesen 42 000 000 rőföt ad, mi negyedfélszer éri körül a földgömböt. Erre emlékezve talán könnyebb lesz megfognod a három sziget gazdagságát; mert mint látod, eszerint a birodalomban csak 25 000 000 ember lakik, eszik és költ, de a 750 : 200 000 arányában, mit azonban mindenféle gyárakra nézve általánosnak nem állíthatok, 66 500 000 000 embererő dolgozik és keres.” 
 (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838) 
c) A meglátogatott gyár mechanikus rokkák helyett már gőzhajtású fonógépeket használt. 



Igaz
Hamis
6. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. 
 Döntse el a forrás és ismeretei segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak! 
„Megnéztem több és többféle nagy gyárakat, ezek között [egy] gyapotgyárat, mely […] roppant terjedelmű. Száz lóerejű gőzgép, mit egy emberke mozgásban tart, 880 ember erejét pótolja ki, s képes hajtani 50 000 orsót, mivel 750 személy annyi cérnát fon, mennyit gép nélkül kézzel 200 000 személy tudna fonni, s 12 óra alatt az 50 000 orsó mindenikre 840 rőföt készítvén, valamennyi összesen 42 000 000 rőföt ad, mi negyedfélszer éri körül a földgömböt. Erre emlékezve talán könnyebb lesz megfognod a három sziget gazdagságát; mert mint látod, eszerint a birodalomban csak 25 000 000 ember lakik, eszik és költ, de a 750 : 200 000 arányában, mit azonban mindenféle gyárakra nézve általánosnak nem állíthatok, 66 500 000 000 embererő dolgozik és keres.” 
 (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838) 
d) A meglátogatotthoz hasonló gyárak elterjedése a bányászat fellendülését is eredményezte.



Hamis
Igaz
7. A feladat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. 
Oldja meg a feladatokat a térképvázlatok és ismeretei segítségével! 
a) Tegye időrendbe a térképvázlatokat, a rajtuk szereplő események alapján! Írja a térképvázlatok betűjelét a téglalapokba! Kezdje a legkorábbival! (A helyes sorrend: 1 pont.)



  ,    ,   
 
 
 
 b) Nevezze meg azt a személyt, akire a leírás vonatkozik! 
 A térképvázlatokon szereplő
személyek közül válasszon! Keresztnevet is írjon! (1 pont) 
 
A több alkalommal is a honvédsereg fővezérévé kinevezett tábornok a főváros elvesztése után
észak felé vonult seregével, jelentős császári erőket vonva ezzel magára. Célja az volt, hogy
időt nyerjen a honvédseregnek a Tisza vidékén történő összpontosításához.
 
 
 
 
 c) Melyik településnél zajlott az a csata, amelyre a leírás vonatkozik? A térképvázlatokon
szereplő települések közül válasszon! (1 pont)
 
 Windischgrӓtz meg akarta akadályozni a Tisza vidékén gyülekező magyar seregek
előrenyomulását Pest felé, ezért megtámadta a honvédsereget. A honvédsereg lengyel
származású fővezére késve mozgósította a távolabb állomásozó csapatokat, így a kétnapos
csatát követően a magyarok végül visszavonultak.
 
   
 
 
 d) Melyik térképvázlaton látható az az eseménysorozat, amelyre a leírás vonatkozik?
(1 pont) 
 
Ellenséges seregek nyomultak előre Pest-Buda irányába, de a fővárosig nem jutottak el, mert
a honvédsereg megállította és menekülésre kényszerítette őket. 
 
A térképvázlat betűjele:   
8. A feladat a szovjet blokk történetéhez kapcsolódik. 
 Döntse el, melyik szovjet pártvezető tevékenységének időszakához köthetők a térképeken ábrázolt események! Írja a térképek betűjelét a a személynevek utáni mezőbe! Egy személyhez több térkép is tartozhat. (Elemenként 1 pont.)


Sztálin:   

Hruscsov:     
 
Gorbacsov:   
9. A feladat a két világháború közötti magyar társadalommal kapcsolatos. 
A szöveges források egy-egy társadalmi réteg életkörülményeiről szólnak. 
Írja a szöveges források után annak a képnek a betűjelét, amelyik a leginkább jellemző az adott társadalmi rétegre! Egy kép kimarad. (Elemenként 1 pont.) 


a) „Évjük két nagy évszakra oszlik: a téli tétlen évszakra és a nyári munkás
évszakra. A téli tétlen évszakot otthon töltik, a nyári munkás évszakot a magyar haza
legkülönbözőbb tájain […] Ők utaznak a zsúfolt […] vonatok marhavagonjaiban
tavasz elején az ország különböző részeibe. […] Hónapokon át nyomorult zugokban
alszanak, rövid órákat.” 
 (Szabó Zoltán, író) 
 
 A kép betűjele:   
 
 
 b) „A hallból nagy üveges tolóajtón át jutottunk az ebédlőbe, vagy vele szemközt,
az ajtó helyett nyitott boltíven át a szalonba. […] A szalonból jutottunk az úri
szobába, amely 6 x 9 méteres méretével és a Deák térre nyíló három balkonjával
[erkélyével] a lakás legnagyobb és legreprezentatívabb helyisége volt.” 
 (Láng Panni, író)
 
 A kép betűjele:   
 
 c) „[A tanyatelken] nagyobbfajta tanyaépület áll sokféle és terjedelmes gazdasági
épületekkel. […] A gazda családjának munkaereje általában nem foglalkozik teljesen
ebben a tanyai gazdaságban. Mindenesetre részt vesz benne a gazda, ő vezeti a
gazdaságot, de tényleges munkát már nagyon kevés esetben végez.” 
 (Erdei Ferenc szociológus, író) 
 
 A kép betűjele:   
10. A feladat a magyarországi rendszerváltással kapcsolatos. Oldja meg az 1989. március 15-én Mit kíván a magyar nemzet? címmel megjelent ellenzéki követelések egyes pontjaihoz kapcsolódó feladatokat! (Elemenként 1 pont.) 

Nevezze meg az idézetek alapján mik voltak az ellenzék politikai követelései!


a) „Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát.”   szabadság 
 
b) „Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.”    szabadság 
 
c) „Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát.” 
 
 A     szabadsága .
 
 
Nevezzen meg egy-egy eseményt a rendszerváltás időszakából, amelyek hozzájárultak a
következő idézetekben megfogalmazott követelések teljesüléséhez! 

 
 d) „Független Magyarországot.” 
 
 A    kivonása. 

 e) „Tisztességet a forradalom mártírjainak.”
 
  újratemetése.  
 
11. A feladat a fejlődő országok problémáihoz kapcsolódik.
  Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 


a) Vonjon le egy olyan következtetést az A) jelű grafikon adataiból, amely pozitív hatású
lehet a fejlődő országok lakossága számára! 
 
  Több   . 
 
 
 b) Vonjon le egy olyan következtetést az A) jelű grafikon adataiból, amely negatív
hatású lehet a fejlődő országok lakossága számára! 

 
 Csökkenhet a    . 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11. A feladat a fejlődő országok problémáihoz kapcsolódik.
  Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 


c) Vonjon le egy, a fejlődő országok lakosságára nézve pozitív következtetést a B) és C)
jelű grafikonok adataiból! 


 Növekszik a   . 
 
 
 d) Fogalmazzon meg egy összefüggést az A), illetve a B) és C) jelű grafikonok adatainak
alakulása között! 
 
 A növekvő mennyiség miatt   . 
 

12. A feladat a mai Magyarország demográfiai jellemzőihez kapcsolódik. Válassza ki a korfa és ismeretei alapján az igaz állításokat! Jelölje be a négy igaz állítást! (Elemenként 0,5 pont.)


A Rákosi-korszakban abortusztilalmat vezettek be, amit később enyhítettek.
Minden évben többen fognak nyugdíjba menni, mint az előzőben.
A legnagyobb létszámú korcsoport születése előtti években bővítették a család- támogatásokat.
A nők várható élettartama magasabb a férfiakénál.
Jellemzően több fiú születik, mint lány.
A családalapítás életkorában a nők nem találnak maguknak kellő számban partnert
A foglalkozás befejeződött.

0