Fontos tudnivalók!
0/0 Pont
1. Róma hódító háborúinak politikai következményei
0/4 Pont
2. Középkori uradalmi gazdálkodás
0/5 Pont
3. Hunyadiak kora
0/3 Pont
4. Angol alkotmányos monarchia
0/3 Pont
5. Magyarországi reformáció
0/4 Pont
6. Ipari forradalmak
0/4 Pont
7. 1848/1849 forradalom és szabadságharc
0/6 Pont
8. A szovjet blokk története
0/4 Pont
9. A két világháború közti magyar társadalom
0/3 Pont
10. Magyarországi rendszerváltás
0/5 Pont
11. A fejlődő országok problémái
0/4 Pont
12. Mai Magyarország demográfiája
0/4 Pont
Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! 
 • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! 
 • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! 
 • Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 
 • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! 
 • A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt.
   Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! 
 Eredményes munkát kívánunk!
1. A feladat Róma hódító háborúinak politikai következményeihez kapcsolódik. 
 Döntse el, melyik római politikusra vonatkoznak a forrásrészletek! 
 Írja a forrásrészletek után a megfelelő politikus nevét! A felsorolt nevekből válasszon! Egy név kimarad. (Elemenként 1 pont.) 
Politikusok: 
 Caesar, Caius Gracchus, Scipio, Marius, Sulla 


a) „Mindenütt az arcába, szemébe sújtó kardok érchegyét látta, merénylői úgy
hajszolták, akár egy halálos csapásokkal megsebzett vadat, míg mindegyik belé nem
döfte a kardját. […] Azt mondják […] eleinte védekezett, igyekezett elkerülni a
döféseket, és segítségért kiáltozott, de mikor látta, hogy Brutus is belemártja kardját,
fejére húzta tógáját, és lerogyott a földre.” 
(Plutarkhosz) 
 
   
 
 
b) „Miután […] mégis elnyerte a consulságot, katonákat toborzott, de nem az ősi
szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt,
sok teljesen vagyontalant is.” (Sallustius)
 
   

c) „Így szólván felolvasta körülbelül négyszáz senatornak és ezerhatszáz lovagnak a
névsorát, kiket halálra szánt. Ő volt az első, aki a halálraítéltek névsorát
nyilvánosságra hozta, aki díjat tűzött ki azok számára, kik ezeket megölik, jutalmat
azok részére, akik felkutatják és elárulják, büntette azokat, akik elbújtatják őket.” 
(Plutarkhosz) 
 
 
 
d) „A szövetségesekre vonatkozó törvénye Itália lakóit a római polgárokkal egyenlő
jogokkal ruházta fel. A gabonatörvény olcsó kenyeret biztosított a szegények részére.
[…] háromszáz lovagot választott a háromszáz senatori bíró mellé.” 
 (Varro) 
 
   
2. A feladat a középkori uradalmi gazdálkodással kapcsolatos. 
 Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásomat küldöm. Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. […] 
 
Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják.” 
 (XII. századi oklevél) 
b) Melyik latin kifejezés a helyes megnevezése a forrásban szereplő telepeseknek? 
 Jelölje be a helyes választ!