1. Az ókori Róma
0/4 Pont
2. Középkori építészeti stílusok
0/2 Pont
3. Hunyadi Mátyás uralkodása
0/4 Pont
4. A reformáció
0/4 Pont
5. A 18. századi Magyarország népessége
0/4 Pont
6. A 19–20. századi politikai eszméi
0/5 Pont
7. A dualizmus kori Magyarország
0/4 Pont
8. A második világháború előzményei
0/4 Pont
9. A magyarországi antiszemitizmus
0/4 Pont
10. Az Európai Unió
0/4 Pont
11. Kádár-korszak
0/2 Pont
12. Emberi jogok
0/4 Pont
Oldja meg a Julius Caesarra vonatkozó feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 









„[Caesar] szobrait a Capitoliumon mind feldíszítették […], de a két néptribunus […] felment a dombra és mindegyikről letépte a királyi koszorút. […] A nép hangos helyesléssel járt a két [nép]tribunus nyomában, és Brutusoknak szólította őket; Brutus volt ugyanis, aki [több évszázaddal korábban] elűzte a királyokat Rómából, s a [ a) …....…...] és a nép kezébe adta a hatalmat, melyet addig egy ember birtokolt. Ezért fordult most a nép Marcus Brutus [senator] felé. Tudták róla, hogy apai ágról az első Brutus leszármazottja […]. Akik változást kívántak, Brutusban bíztak, mintha egyedül tőle remélhetnék a fordulatot. […] Mikor Caesar bement a terembe, a senatorok tisztelettudóan felkeltek helyükről. Brutus összeesküvő csoportjának tagjai Caesar karosszéke mögött helyezkedtek el; mások szemközt álltak meg vele […]. Tillius [az egyik senator] mindkét kezével belekapaszkodott Caesar tógájába, s lerántotta nyakáról. Ez volt a jeladás.” (Plutarkhosz ókori történetíró)
Melyik évszázadban játszódtak a forrás idézett része által leírt események?



Kr. e. II. század
Kr. e. III. század
Kr. e. I. század
Oldja meg a Julius Caesarra vonatkozó feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 









„[Caesar] szobrait a Capitoliumon mind feldíszítették […], de a két néptribunus […] felment a dombra és mindegyikről letépte a királyi koszorút. […] A nép hangos helyesléssel járt a két [nép]tribunus nyomában, és Brutusoknak szólította őket; Brutus volt ugyanis, aki [több évszázaddal korábban] elűzte a királyokat Rómából, s a [ a) …....…...] és a nép kezébe adta a hatalmat, melyet addig egy ember birtokolt. Ezért fordult most a nép Marcus Brutus [senator] felé. Tudták róla, hogy apai ágról az első Brutus leszármazottja […]. Akik változást kívántak, Brutusban bíztak, mintha egyedül tőle remélhetnék a fordulatot. […] Mikor Caesar bement a terembe, a senatorok tisztelettudóan felkeltek helyükről. Brutus összeesküvő csoportjának tagjai Caesar karosszéke mögött helyezkedtek el; mások szemközt álltak meg vele […]. Tillius [az egyik senator] mindkét kezével belekapaszkodott Caesar tógájába, s lerántotta nyakáról. Ez volt a jeladás.” (Plutarkhosz ókori történetíró)
Melyik intézmény/testület megnevezése hiányzik a forrás a)-val jelölt részéből?



népgyűlés
szenátus
vének tanácsa
Oldja meg a Julius Caesarra vonatkozó feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 









„[Caesar] szobrait a Capitoliumon mind feldíszítették […], de a két néptribunus […] felment a dombra és mindegyikről letépte a királyi koszorút. […] A nép hangos helyesléssel járt a két [nép]tribunus nyomában, és Brutusoknak szólította őket; Brutus volt ugyanis, aki [több évszázaddal korábban] elűzte a királyokat Rómából, s a [ a) …....…...] és a nép kezébe adta a hatalmat, melyet addig egy ember birtokolt. Ezért fordult most a nép Marcus Brutus [senator] felé. Tudták róla, hogy apai ágról az első Brutus leszármazottja […]. Akik változást kívántak, Brutusban bíztak, mintha egyedül tőle remélhetnék a fordulatot. […] Mikor Caesar bement a terembe, a senatorok tisztelettudóan felkeltek helyükről. Brutus összeesküvő csoportjának tagjai Caesar karosszéke mögött helyezkedtek el; mások szemközt álltak meg vele […]. Tillius [az egyik senator] mindkét kezével belekapaszkodott Caesar tógájába, s lerántotta nyakáról. Ez volt a jeladás.” (Plutarkhosz ókori történetíró)
Mi volt az a „fordulat”, amelyben a változást akarók reménykedtek a forrás szerzője szerint?



az egyeduralom megszilárdítása
Róma uralmának kiterjesztése a Földközi-tenger medencéjére
a köztársasági rend visszaállítása
Oldja meg a Julius Caesarra vonatkozó feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 









„[Caesar] szobrait a Capitoliumon mind feldíszítették […], de a két néptribunus […] felment a dombra és mindegyikről letépte a királyi koszorút. […] A nép hangos helyesléssel járt a két [nép]tribunus nyomában, és Brutusoknak szólította őket; Brutus volt ugyanis, aki [több évszázaddal korábban] elűzte a királyokat Rómából, s a [ a) …....…...] és a nép kezébe adta a hatalmat, melyet addig egy ember birtokolt. Ezért fordult most a nép Marcus Brutus [senator] felé. Tudták róla, hogy apai ágról az első Brutus leszármazottja […]. Akik változást kívántak, Brutusban bíztak, mintha egyedül tőle remélhetnék a fordulatot. […] Mikor Caesar bement a terembe, a senatorok tisztelettudóan felkeltek helyükről. Brutus összeesküvő csoportjának tagjai Caesar karosszéke mögött helyezkedtek el; mások szemközt álltak meg vele […]. Tillius [az egyik senator] mindkét kezével belekapaszkodott Caesar tógájába, s lerántotta nyakáról. Ez volt a jeladás.” (Plutarkhosz ókori történetíró)
Mely eseményre vonatkozott a forrásban szereplő „jeladás”?



Brutus elfogására
Caesar meggyilkolására
a szenátus épületének elfoglalására
Melyik képen látható gótikus épület?


Melyik leírás igaz a gótikára?



Pompa, pátosz, ünnepélyesség, rengeteg aranyozás, csavart oszlopok, monumentális lépcsősorok
A gyakran erődszerű templomok dísztelenek, zömök falaikat kis méretű ablakok tagolják.
Esztétikai kritérium lett a harmónia, a szimmetria és a tér centrális felfogása, térlefedéseknél a kupola.
A templomok fő jellegzetességei közé tartoznak az égbe szökő tornyok, a csúcsíves boltozatok, a rózsaablakok és a csipkeszerűen áttört falak.
Oldd meg az uralkodói jövedelmekre vonatkozó feladatokat a táblázat adatai és ismeretei segítségével!
Melyik társadalmi réteg terhei növekedtek a legnagyobb mértékben Mátyás korában?



bányászoké
nemeseké
jobbágyoké
kereskedőké
városi polgároké
Oldd meg az uralkodói jövedelmekre vonatkozó feladatokat a táblázat adatai és ismeretei segítségével!
Nevezze meg azt az új bevételi forrást, amelynek bevezetéséről rendelkezett Mátyás a következő törvényben! 

„Magyarországnak a törökök ellen való megvédelmezése céljából minden egyes kapu után országszerte egy aranyforintot kell fizetni.”(Törvény, 1474)



harmincad
kapuadó
hadiadó
telekkatonaság
füstpénz
Oldd meg az uralkodói jövedelmekre vonatkozó feladatokat a táblázat adatai és ismeretei segítségével!
Az alább felsorolt intézkedések közül csak az egyik fűződik Mátyás nevéhez, az viszont növelte a bevételeit. Melyik volt az?



Megvonta a harmincadra adott korábbi kedvezményeket.
Érdekeltté tette a földesurakat új bányák megnyitásában.
Betelepítette a szászokat Erdélybe.
Oldd meg az uralkodói jövedelmekre vonatkozó feladatokat a táblázat adatai és ismeretei segítségével!
Becslések szerint Magyarország lakossága Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején 2,5–3 millió fő, Hunyadi Mátyás uralkodása idején 3,5–4 millió fő lehetett. 
Döntse el ennek figyelembevételével, melyik állítás igaz az uralkodói jövedelmek növekedésére a táblázatban szereplő időszakban!



A népesség növekedése nem befolyásolta az uralkodói jövedelmek alakulását.
A népesség növekedése hozzájárult az uralkodói jövedelmek növekedéséhez.
A népesség növekedésével megegyező arányban nőttek a jövedelmek.
Oldd meg a források és ismereteid segítségével a lutheri reformációhoz kapcsolódó feladatokat!













Luther Márton szobra a németországi Eisleben városában, ahol a vallásreformer született és meghalt
A) „Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?” (Részlet Luther 95 pontjából, 1517) 
B) „Egy szó mint száz: a római egyház, ha szabad így szólnom, mindig szomjazta az aranyat; minél többet elnyel, csak annál szomjasabb.” (Luther levele, 1518) 
C) „Nem vagyok olyan esztelenül vakmerő, hogy egy pápának és embernek egyetlen zavaros és téves dekrétuma [határozata] miatt megtagadjam a Szentírásnak annyi s olyan világos bizonyítékait: ellenkezőleg, szent meggyőződésem, hogy a Szentírás igéje […] feltétlenül fölébe helyezendő mindenféle emberi szónak.” (Luther levele, 1518) 
D) „Mit gondolsz, hányan tettek volna fogadalmat, ha tudták volna, hogy ezzel sem igazságban, sem üdvösségben nem lesz részük? […] Szinte kivétel nélkül […] annak reményében [tesznek fogadalmat], hogy fogadalmuk Istent irányukban jóindulatra hangolja, s igazságot és üdvösséget nyernek tőle. Mert különben mit keresnék – mondják – a kolostorban? […] Ezért érzem magam igazolva abban, hogy minden fogadalmat érvénytelenítsek.”(Luther levele, 1521) 
E) „Nem követ el semmilyen bűnt, aki nem fohászkodik a szentekhez, hanem csak a mi egyetlen közbenjárónkhoz, Jézus Krisztushoz ragaszkodik. Hiszen az ilyen biztos úton jár, és ez bizonyos. Miért akartok hát a biztostól és bizonyostól elfordulni és azzal törődni, ami a szükség és a parancsolat ellen van?” (Luther levele, 1521)
Melyik idézet támasztja alá?

Luther a Bibliát tekintette a hit alapjának.



E
C
D
B
A
Oldd meg a források és ismereteid segítségével a lutheri reformációhoz kapcsolódó feladatokat!













Luther Márton szobra a németországi Eisleben városában, ahol a vallásreformer született és meghalt
A) „Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?” (Részlet Luther 95 pontjából, 1517) 
B) „Egy szó mint száz: a római egyház, ha szabad így szólnom, mindig szomjazta az aranyat; minél többet elnyel, csak annál szomjasabb.” (Luther levele, 1518) 
C) „Nem vagyok olyan esztelenül vakmerő, hogy egy pápának és embernek egyetlen zavaros és téves dekrétuma [határozata] miatt megtagadjam a Szentírásnak annyi s olyan világos bizonyítékait: ellenkezőleg, szent meggyőződésem, hogy a Szentírás igéje […] feltétlenül fölébe helyezendő mindenféle emberi szónak.” (Luther levele, 1518) 
D) „Mit gondolsz, hányan tettek volna fogadalmat, ha tudták volna, hogy ezzel sem igazságban, sem üdvösségben nem lesz részük? […] Szinte kivétel nélkül […] annak reményében [tesznek fogadalmat], hogy fogadalmuk Istent irányukban jóindulatra hangolja, s igazságot és üdvösséget nyernek tőle. Mert különben mit keresnék – mondják – a kolostorban? […] Ezért érzem magam igazolva abban, hogy minden fogadalmat érvénytelenítsek.”(Luther levele, 1521) 
E) „Nem követ el semmilyen bűnt, aki nem fohászkodik a szentekhez, hanem csak a mi egyetlen közbenjárónkhoz, Jézus Krisztushoz ragaszkodik. Hiszen az ilyen biztos úton jár, és ez bizonyos. Miért akartok hát a biztostól és bizonyostól elfordulni és azzal törődni, ami a szükség és a parancsolat ellen van?” (Luther levele, 1521)
Melyik idézet támasztja alá?

Elvetette a szerzetességet.



E
D
B
A
C
Oldd meg a források és ismereteid segítségével a lutheri reformációhoz kapcsolódó feladatokat!













Luther Márton szobra a németországi Eisleben városában, ahol a vallásreformer született és meghalt
A) „Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?” (Részlet Luther 95 pontjából, 1517) 
B) „Egy szó mint száz: a római egyház, ha szabad így szólnom, mindig szomjazta az aranyat; minél többet elnyel, csak annál szomjasabb.” (Luther levele, 1518) 
C) „Nem vagyok olyan esztelenül vakmerő, hogy egy pápának és embernek egyetlen zavaros és téves dekrétuma [határozata] miatt megtagadjam a Szentírásnak annyi s olyan világos bizonyítékait: ellenkezőleg, szent meggyőződésem, hogy a Szentírás igéje […] feltétlenül fölébe helyezendő mindenféle emberi szónak.” (Luther levele, 1518) 
D) „Mit gondolsz, hányan tettek volna fogadalmat, ha tudták volna, hogy ezzel sem igazságban, sem üdvösségben nem lesz részük? […] Szinte kivétel nélkül […] annak reményében [tesznek fogadalmat], hogy fogadalmuk Istent irányukban jóindulatra hangolja, s igazságot és üdvösséget nyernek tőle. Mert különben mit keresnék – mondják – a kolostorban? […] Ezért érzem magam igazolva abban, hogy minden fogadalmat érvénytelenítsek.”(Luther levele, 1521) 
E) „Nem követ el semmilyen bűnt, aki nem fohászkodik a szentekhez, hanem csak a mi egyetlen közbenjárónkhoz, Jézus Krisztushoz ragaszkodik. Hiszen az ilyen biztos úton jár, és ez bizonyos. Miért akartok hát a biztostól és bizonyostól elfordulni és azzal törődni, ami a szükség és a parancsolat ellen van?” (Luther levele, 1521)
Melyik idézet támasztja alá?

Támadta a (búcsúcédula által) megvásárolt bűnbocsánatot.



E
B
A
D
C
Oldd meg a források és ismereteid segítségével a lutheri reformációhoz kapcsolódó feladatokat!













Luther Márton szobra a németországi Eisleben városában, ahol a vallásreformer született és meghalt
A) „Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?” (Részlet Luther 95 pontjából, 1517) 
B) „Egy szó mint száz: a római egyház, ha szabad így szólnom, mindig szomjazta az aranyat; minél többet elnyel, csak annál szomjasabb.” (Luther levele, 1518) 
C) „Nem vagyok olyan esztelenül vakmerő, hogy egy pápának és embernek egyetlen zavaros és téves dekrétuma [határozata] miatt megtagadjam a Szentírásnak annyi s olyan világos bizonyítékait: ellenkezőleg, szent meggyőződésem, hogy a Szentírás igéje […] feltétlenül fölébe helyezendő mindenféle emberi szónak.” (Luther levele, 1518) 
D) „Mit gondolsz, hányan tettek volna fogadalmat, ha tudták volna, hogy ezzel sem igazságban, sem üdvösségben nem lesz részük? […] Szinte kivétel nélkül […] annak reményében [tesznek fogadalmat], hogy fogadalmuk Istent irányukban jóindulatra hangolja, s igazságot és üdvösséget nyernek tőle. Mert különben mit keresnék – mondják – a kolostorban? […] Ezért érzem magam igazolva abban, hogy minden fogadalmat érvénytelenítsek.”(Luther levele, 1521) 
E) „Nem követ el semmilyen bűnt, aki nem fohászkodik a szentekhez, hanem csak a mi egyetlen közbenjárónkhoz, Jézus Krisztushoz ragaszkodik. Hiszen az ilyen biztos úton jár, és ez bizonyos. Miért akartok hát a biztostól és bizonyostól elfordulni és azzal törődni, ami a szükség és a parancsolat ellen van?” (Luther levele, 1521)
Hogyan nevezzük ma azt a felekezetet / egyházat, amelyhez Luther követői (a lutheránusok) tartoznak?



református
evangélikus
puritán
unitárius
anabaptista
Oldja meg a források és ismeretei segítségével a népességmozgásokra vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1 pont.)
a) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelyre a következő forrás vonatkozik! A térképen szereplő népcsoportok közül válasszon!



„A magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon
fáradozom, hogy [olyan emberekkel], akik a jelenlegi helyzetük következtében
otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken [értsd: másik országban], […]
keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, […] egyúttal pedig a
közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam, és ami a legfőbb dolog, a
[római] katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa az
Udvari Haditanácshoz, 1712)
 
 
Oldja meg a források és ismeretei segítségével a népességmozgásokra vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1 pont.)
b) Melyik területre vonatkozik a következő leírás?
A törökökkel szembeni visszafoglaló háborúk során csaknem elnéptelenedett területre az udvar elsősorban németeket telepített be, de bevándoroltak ide magyarok, szlovákok, románok és szerbek is. A terület lakossága így etnikai szempontból rendkívül kevertté vált.



Dunántúl
Kárpátalja
Bánság / Bánát
Erdély
Oldja meg a források és ismeretei segítségével a népességmozgásokra vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1 pont.)
c) Válassza ki azt a két állítást, amelyek igazak a 18. századi Magyarországon zajló népességmozgásokra!



A 18. század végén főként az ország belső részén voltak magyar többségű területek.
A legjelentősebb számban szlovákok vándoroltak be az országba.
Az országba érkező románok legnagyobb számban az egykori török hódoltság területére települtek be.
A belső vándorlás jellemzően a hegyvidékekről a sík területek felé irányult.
Az öntevékeny betelepülők többsége valamelyik protestáns felekezethez tartozott.
Oldja meg a feladatokat a szocializmus két irányzatához kapcsolódó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét […]. Ez eleinte természetesen csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozás útján történhet. […] Ha mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentéteket, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételét, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.” 
 (Kommunista kiáltvány, 1848)
B) „A demokráciában, a köztársaságban, ahol általános választójog van, az állam a proletariátus számára nem valami erős, bevehetetlen erődítmény. A proletariátus már megkezdte a behatolást ebbe az erődítménybe. […] Teljes joggal remélhetjük […], hogy szervezés, nevelés és propaganda útján annyira teljesen, mélyen és döntően fog behatolni, hogy idővel összpontosított erőfeszítések segítségével a proletár és szocialista állam lép az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. [..] Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp oly észrevétlenül fog végbe menni, mint ahogy a tengerészek áthajózása az egyik féltekéről a másikra.” 
 (Jaurès francia politikus beszéde, 1903)
a) Nevezze meg az A) jelű forrás egyik szerzőjét!



  
Oldja meg a feladatokat a szocializmus két irányzatához kapcsolódó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét […]. Ez eleinte természetesen csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozás útján történhet. […] Ha mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentéteket, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételét, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.” 
 (Kommunista kiáltvány, 1848)
B) „A demokráciában, a köztársaságban, ahol általános választójog van, az állam a proletariátus számára nem valami erős, bevehetetlen erődítmény. A proletariátus már megkezdte a behatolást ebbe az erődítménybe. […] Teljes joggal remélhetjük […], hogy szervezés, nevelés és propaganda útján annyira teljesen, mélyen és döntően fog behatolni, hogy idővel összpontosított erőfeszítések segítségével a proletár és szocialista állam lép az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. [..] Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp oly észrevétlenül fog végbe menni, mint ahogy a tengerészek áthajózása az egyik féltekéről a másikra.” 
 (Jaurès francia politikus beszéde, 1903)
b) Nevezze meg a szocializmus azon irányzatát, amely a B) jelű forrásban leírt programot képviselte!



 
Oldja meg a feladatokat a szocializmus két irányzatához kapcsolódó források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
A) „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét […]. Ez eleinte természetesen csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozás útján történhet. […] Ha mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentéteket, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételét, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.” 
 (Kommunista kiáltvány, 1848)
B) „A demokráciában, a köztársaságban, ahol általános választójog van, az állam a proletariátus számára nem valami erős, bevehetetlen erődítmény. A proletariátus már megkezdte a behatolást ebbe az erődítménybe. […] Teljes joggal remélhetjük […], hogy szervezés, nevelés és propaganda útján annyira teljesen, mélyen és döntően fog behatolni, hogy idővel összpontosított erőfeszítések segítségével a proletár és szocialista állam lép az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. [..] Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp oly észrevétlenül fog végbe menni, mint ahogy a tengerészek áthajózása az egyik féltekéről a másikra.” 
 (Jaurès francia politikus beszéde, 1903)
Döntse el, melyik idézett forrásrészletre vonatkoznak az állítások!


Kizárólag az A)

Kizárólag a B)

Egyik sem
A politikai célt forradalommal kell elérni.
Fel kell számolni a szabad verseny akadályait.
A munkások a cenzus eltörlésének köszönhetően jutnak nagyobb befolyáshoz a politikai életben.
Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézetet?
Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter 



a) „Ma egész nap a holnapi kormányülésre fogok készülni, mert a jövő évi költségvetési javaslaton még az utolsó finomításokat végre kell hajtanom. Most kaptam meg
miniszter kollégáim kéréseit az oktatási, kulturális intézmények, valamint rendészeti
szervek támogatását illetően. Ráadásul a kormányfő is kiemelt figyelemmel követi a
költségvetés összeállítását.”

 
Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézetet?
Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter



b) „Holnap Conrad von Hötzendorfot, a hadsereg vezérkari főnökét fogadom.
Beszámol a vezérkar elmúlt évi munkájáról, továbbá megadom neki a szükséges
utasításokat. Utána a külügyminiszter javaslatait fogom megkapni az új követek
személyére vonatkozóan.”
 
 
Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézetet?
Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter



c) „Kinevezésem óta a legfontosabb feladatomra készülök. Jövő héten üléseznek a
delegációk. Addig még fontos volna beszélnem mindkét delegáció tagjaival, hogy
meggyőzzem őket, fogadják el a remélt haderőfejlesztést és az új nagykövetségek
megnyitását is fedező költségvetési javaslatomat.”
 
 
Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.)
Mely tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézetet?
Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter



d) „Tegnap volt a honvédség hadgyakorlata. Mint a magyar kormány e területért
felelős minisztere, hivatalból is ott kellett lennem. Nagyon elégedett voltam a
látottakkal.”
 
 
Oldja meg feladatokat a karikatúra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
a) Mely állam felosztásáról volt szó a karikatúrán ábrázolt nagyhatalmi konferencián?



  
Oldja meg feladatokat a karikatúra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
b) Nevezze meg, melyik részt vevő politikus területi igényei teljesültek!



 
Oldja meg feladatokat a karikatúra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
c) Mire utal a karikatúrán ábrázolt személyek öltözéke? Válassza ki a helyes állítást!



Az adott országok politikai berendezkedésére: a polgári demokráciák vezetői civil, míg a diktatórikus államok irányítói katonai ruházatot viselnek.
A második világháború későbbi szövetségesi viszonyaira: a tengelyhatalmak vezetői világos, míg a szövetséges politikusok sötét ruhát viselnek.
Az adott országok államformájára: a királyságokat képviselő miniszterelnökök katonai, míg a köztársaságokat vezető politikusok polgári ruházatot viselnek.
Oldja meg feladatokat a karikatúra és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
d) Hogyan viszonyult a Szovjetunió a karikatúrán ábrázolt tárgyalás végén megkötött egyezményhez? Válassza ki a helyes állítást!



Elítélte, ugyanis az egyezmény értelmében a Szovjetunió ellenségének tekintett Lengyelország jelentős területeket kapott.
Az egyezményről értesülve átértékelte szövetségi politikáját, figyelembe véve, hogy a nyugati nagyhatalmak magára hagyták Németországgal szembekerülő korábbi szövetségesüket.
Az egyezményről értesülve átértékelte szövetségi politikáját, figyelembe véve, hogy a nyugati nagyhatalmak magára hagyták Németországgal szembekerülő korábbi szövetségesüket.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy – az állampolgári jogegyenlőség megszentelt elvének semmibevételével – jogfosztástól, megszégyenítő gyámkodástól, kényszeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik egy részének vallása miatt való megbélyegzése, polgári jogai teljességéből való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni.” (Magyar értelmiségiek kiáltványa)
B) „A Függetlenség [című újság] véleménye szerint a javaslat nem kíméletlen, s nem jelenti a zsidóság elnyomását, mert a zsidó lakosság 5 százalékos lélekszáma mellett 20 százalékos részt kap a közéletben. A Pesti Napló [című újság] viszont úgy tartja, hogy az új javaslat intézkedései gyökeres szakítást jelentenek a magyar törvénykönyv 1867. és 1895. évből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a [magyar törvényeknek].” 
(Brassói Lapok)
a) Mindkét forrásrészlet ugyanazzal a törvénnyel kapcsolatos. Melyik ez a törvény?



numerus clausus
nemzetiségi törvény
első zsidótörvény
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy – az állampolgári jogegyenlőség megszentelt elvének semmibevételével – jogfosztástól, megszégyenítő gyámkodástól, kényszeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik egy részének vallása miatt való megbélyegzése, polgári jogai teljességéből való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni.” (Magyar értelmiségiek kiáltványa)
B) „A Függetlenség [című újság] véleménye szerint a javaslat nem kíméletlen, s nem jelenti a zsidóság elnyomását, mert a zsidó lakosság 5 százalékos lélekszáma mellett 20 százalékos részt kap a közéletben. A Pesti Napló [című újság] viszont úgy tartja, hogy az új javaslat intézkedései gyökeres szakítást jelentenek a magyar törvénykönyv 1867. és 1895. évből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a [magyar törvényeknek].” 
(Brassói Lapok)
b) Hogyan viszonyultak az A) betűjelű forrás szerzői a bevezetésre kerülő törvényhez?



Egyetértettek vele.
Tárgyilagos tudósítást közöltek.
Elítélték a törvényt.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy – az állampolgári jogegyenlőség megszentelt elvének semmibevételével – jogfosztástól, megszégyenítő gyámkodástól, kényszeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik egy részének vallása miatt való megbélyegzése, polgári jogai teljességéből való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni.” (Magyar értelmiségiek kiáltványa)
B) „A Függetlenség [című újság] véleménye szerint a javaslat nem kíméletlen, s nem jelenti a zsidóság elnyomását, mert a zsidó lakosság 5 százalékos lélekszáma mellett 20 százalékos részt kap a közéletben. A Pesti Napló [című újság] viszont úgy tartja, hogy az új javaslat intézkedései gyökeres szakítást jelentenek a magyar törvénykönyv 1867. és 1895. évből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a [magyar törvényeknek].” 
(Brassói Lapok)
c) Hogyan viszonyult az B) betűjelű forrás szerzője a bevezetésre kerülő törvényhez?



Tárgyilagos tudósítást közölt.
Elítélte a törvényt.
Egyetértett vele.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt teszi fel róluk, hogy – az állampolgári jogegyenlőség megszentelt elvének semmibevételével – jogfosztástól, megszégyenítő gyámkodástól, kényszeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik egy részének vallása miatt való megbélyegzése, polgári jogai teljességéből való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni.” (Magyar értelmiségiek kiáltványa)
B) „A Függetlenség [című újság] véleménye szerint a javaslat nem kíméletlen, s nem jelenti a zsidóság elnyomását, mert a zsidó lakosság 5 százalékos lélekszáma mellett 20 százalékos részt kap a közéletben. A Pesti Napló [című újság] viszont úgy tartja, hogy az új javaslat intézkedései gyökeres szakítást jelentenek a magyar törvénykönyv 1867. és 1895. évből származó olyan alkotmányos alaptörvényeivel, amelyek eddig aligha válhattak szégyenére a [magyar törvényeknek].” 
(Brassói Lapok)
d) Mit biztosítottak a zsidóság számára a B) betűjelű forrásban említett „alkotmányos alaptörvények”?



 
Döntse el a források és ismeretei segítségével, melyek a mondatok helyes befejezései! (Elemenként 1 pont.)
„A minősített többségi szavazás a Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód. […] Akkor beszélünk minősített többségről, ha az alábbi két feltétel teljesül: • a tagállamok [legalább] 55%-a (vagyis a gyakorlatban a 28 tagállamból 16) a javaslat mellett szavaz • a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik. […] A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanács négy, az Unió népességének több mint 35%-át képviselő tagállamából kell állnia.” 
(Az Európai Tanács hivatalos honlapja)
a) A Tanács nem tud minősített többséggel döntést hozni, ha azt …



Németország, Magyarország, Szlovákia és Horvátország ellenzi.
Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország ellenzi.
bármely öt tagállam ellenzi.
Döntse el a források és ismeretei segítségével, melyek a mondatok helyes befejezései! (Elemenként 1 pont.)
„A minősített többségi szavazás a Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód. […] Akkor beszélünk minősített többségről, ha az alábbi két feltétel teljesül: • a tagállamok [legalább] 55%-a (vagyis a gyakorlatban a 28 tagállamból 16) a javaslat mellett szavaz • a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik. […] A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanács négy, az Unió népességének több mint 35%-át képviselő tagállamából kell állnia.” 
(Az Európai Tanács hivatalos honlapja)
b) A Tanács minősített többséggel akkor tud egy javaslatot megszavazni, ha …



az Európai Parlament 751 képviselőjének legalább 65%-a megszavazza úgy, hogy ők a tagállamok 55%-át képviselik.
a 28 állam- vagy kormányfő legalább 55%-a megszavazza úgy, hogy ők a lakosság legalább 65%-át képviselik.
nem ellenzi az Európai Bizottság legalább 10 tagja, a 28 fő 35%-a.
Döntse el a források és ismeretei segítségével, melyek a mondatok helyes befejezései! (Elemenként 1 pont.)
„A minősített többségi szavazás a Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód. […] Akkor beszélünk minősített többségről, ha az alábbi két feltétel teljesül: • a tagállamok [legalább] 55%-a (vagyis a gyakorlatban a 28 tagállamból 16) a javaslat mellett szavaz • a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik. […] A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanács négy, az Unió népességének több mint 35%-át képviselő tagállamából kell állnia.” 
(Az Európai Tanács hivatalos honlapja)
c) A Tanács döntéshozatali módja …



elsősorban nemzetek feletti jellegű, hiszen a döntéseket a lakosság többségének kell támogatnia.
kifejezi az Európai Unió kettős jellegét, hiszen sem a tagállamok, sem a lakosság többsége önmagában nem elegendő a döntéshozatalhoz.
elsősorban kormányközi jellegű, hiszen a kis és nagy tagállamok befolyása egyenlő.
Döntse el a források és ismeretei segítségével, melyek a mondatok helyes befejezései! (Elemenként 1 pont.)
„A minősített többségi szavazás a Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód. […] Akkor beszélünk minősített többségről, ha az alábbi két feltétel teljesül: • a tagállamok [legalább] 55%-a (vagyis a gyakorlatban a 28 tagállamból 16) a javaslat mellett szavaz • a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik. […] A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanács négy, az Unió népességének több mint 35%-át képviselő tagállamából kell állnia.” 
(Az Európai Tanács hivatalos honlapja)
d) A Tanács minősített többségű döntéséhez …



elég, ha valamennyi 1992-es alapító tagállam igennel szavaz.
1992 előtt és után csatlakozott tagállamok szavazatára is szükség van.
elég, ha valamennyi 1992 óta csatlakozott tagállam igennel szavaz.
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt – minden teljesítményfokozó kísérlet ellenére – a teljesítményeket eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket nagyobb erőfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol nyilvánvaló, kézzelfogható, hűtőszekrényben, családi házban, autóban, kertben megtestesülő összefüggés volt egyfelől a befektetett gondolat, munka, kitartás és másfelől az eredmény között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el, hogy szolgaságban élnek, s ajándékozta meg az életöröm és az emberi méltóság – lehet, hogy talmi [hamis], de akkor is fontos – élményével.” 
(Hankiss Elemér: Állam és közérdek, 1996)
 
 
 
 Korabeli plakát
 

Válassza ki a mondatok helyes befejezését! 
a) Második gazdaságnak nevezzük…



a kereslet és kínálat által kialakuló kereskedelmet.
az állami / szövetkezeti szektoron kívüli, magánszektorban végzett tevékenységet.
a hiánypótló termékeket titokban forgalmazó kereskedelmi tevékenységet.
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt – minden teljesítményfokozó kísérlet ellenére – a teljesítményeket eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket nagyobb erőfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol nyilvánvaló, kézzelfogható, hűtőszekrényben, családi házban, autóban, kertben megtestesülő összefüggés volt egyfelől a befektetett gondolat, munka, kitartás és másfelől az eredmény között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el, hogy szolgaságban élnek, s ajándékozta meg az életöröm és az emberi méltóság – lehet, hogy talmi [hamis], de akkor is fontos – élményével.” 
(Hankiss Elemér: Állam és közérdek, 1996)
 
 
 
 Korabeli plakát
 

Válassza ki a mondatok helyes befejezését!
b) A politikai vezetés azért engedte a második gazdaságot, mert…



gyorsabban el lehetett jutni a magántulajdon teljes megszüntetésével járó kommunizmusig.
így növelhette a dolgozók teljesítményét a hivatalos munkahelyükön.
így csökkenthette a társadalmi feszültségeket, javította az életszínvonalat.
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt – minden teljesítményfokozó kísérlet ellenére – a teljesítményeket eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket nagyobb erőfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol nyilvánvaló, kézzelfogható, hűtőszekrényben, családi házban, autóban, kertben megtestesülő összefüggés volt egyfelől a befektetett gondolat, munka, kitartás és másfelől az eredmény között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el, hogy szolgaságban élnek, s ajándékozta meg az életöröm és az emberi méltóság – lehet, hogy talmi [hamis], de akkor is fontos – élményével.” 
(Hankiss Elemér: Állam és közérdek, 1996)
 
 
 
 Korabeli plakát
 

Válassza ki a mondatok helyes befejezését!
c) A háztáji gazdálkodás jellemzője az volt, hogy…



hogy itt a parasztok kizárólag önellátásra termeltek.
a termények beszolgáltatása után több jövedelem maradt a parasztoknál.
a megtermelt javak felett a mezőgazdasági termelők szabadon rendelkeztek.
Oldja meg a feladatot a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) 
„A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt – minden teljesítményfokozó kísérlet ellenére – a teljesítményeket eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket nagyobb erőfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol nyilvánvaló, kézzelfogható, hűtőszekrényben, családi házban, autóban, kertben megtestesülő összefüggés volt egyfelől a befektetett gondolat, munka, kitartás és másfelől az eredmény között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el, hogy szolgaságban élnek, s ajándékozta meg az életöröm és az emberi méltóság – lehet, hogy talmi [hamis], de akkor is fontos – élményével.” 
(Hankiss Elemér: Állam és közérdek, 1996)
 
 
 
 Korabeli plakát
 

d) Magyarázza meg saját szavaival, mire utal a szöveges forrás aláhúzott része!



  
Döntse el, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának következő részletei az emberi jogok melyik generációjához sorolhatók! (Elemenként 1 pont.)
Az emberi jogok generációi: 
 1. Első generáció: a felvilágosodás korában megfogalmazott, az államhatalmat korlátozó, bíróságon kikényszeríthető jogok. 
 
 2. Második generáció: a 20. században megfogalmazott, állami szerepvállalást feltételező, nehezen kikényszeríthető célkitűzések. 
 
 3. Harmadik generáció: csak általánosságban megfogalmazott, államok közti együttműködést feltételező, ki nem kényszeríthető célkitűzések.
Válassza ki, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának következő részletei az emberi jogok melyik generációjához sorolhatók!


első generáció

második generáció

harmadik generáció
„Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.”
„Minden személynek joga van […] élelemhez, ruházathoz, lakáshoz.”
„Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”
„Minden személynek joga van ahhoz, hogy […] a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a […] jogok és szabadságok […] érvényesülhessenek.”
A foglalkozás befejeződött.

0