A három rend
0/0 Pont
Az alkotmány
0/0 Pont

 
 A francia társadalom és annak problémái már a 18. század óta a metszetkészítők kedves témáit jelentették. A metszetek készítésének idején a művészek a forradalmi Franciaországban a rendek közötti változó viszonyok ábrázolásának is keresték a módját, és a zene, az ételek, a tánc és a gyermekjátékok által nyújtott metaforákat használták az alapvetően elvont eszmék megjelenítéséhez. A szerzők általában névtelenek, a nyomatok többnyire gyenge minőségűek, olcsó tömegtermékek.
 
Ismeretlen szerző: A három rend egysége, 1789
  Ez a metszet valójában három, 1789 nyarán külön-külön készült metszet kombinációja, amelyek a Bastille ledöntését és az augusztus 4-i éjszaka törvényhozási eseményeit követően a franciaországi politikai és társadalmi rend megdöntését ünneplik. Valószínűnek tűnik, hogy a kiadó általi egymás mellé helyezésük nem azért történt, mert eredendően összetartoznak (a középső és a jobb oldali kép párt alkot ugyan, de a baloldali nem illeszkedik hozzájuk).
 
 A bal oldali kép La Paix et la Concorde font la Prosperite des empires (Béke és harmónia virágoztatja a birodalmat), a három rend közötti egyenlőséget ábrázolja. Mindegyikük túllép előítéletein és kiváltságain (a lábuk alatt lévő papírokra írva), hogy egyetlen egységben egyesüljenek. A fejük fölötti felirat egyszerűen így szól: "Réunion des trois ordres" ("A három rend egyesülése").
 
 Montázsuk inkább abból eredhet, hogy a kiadó hitt ilyen formátumban történő eladhatóságukban: a korban az ilyen típusú képek rendkívül népszerűek voltak. A színezés meglehetősen durván kivitelezett, ami arra utal, hogy a nyomatot tömeggyártásra és szerény áron történő terjesztésre szánták. Az egyes jelenetekben ábrázolt alakok a három rend megtestesítői. Az első rend (a papság) papi reverendájáról [1], a második rend (a nemesség) kardjáról és elegáns öltözékéről [2], a harmadik rend (lényegében mindenki más) pedig szerény ruhájáról és a földművelő szerszámokról ismerhető fel [3]. 
 
A központi képen „A faut esperer qu ca finira ben tot” (Remélem, hogy hamarosan vége lesz) a metsző az ancien régime egyenlőtlenségeinek allegorizálására egy, a Brueghel gyermekjátékain is szereplő, „lovaglós” játékot választott, a harmadik rendet képviselő karaktert - egy parasztot - ábrázolva, aki munkájával egyedül tartja el a többieket. 
A paraszt a teher súlya alatt meggörnyedt, kapája [a] támasztékként is szolgál, termését nyulak [b]és madarak [c] dézsmálják.
 
  A jobb oldali képen „J savait ben qu'jaurions not tour” (Tudtam, hogy hamarosan sorra kerülünk) azt látjuk, hogy a kocka megfordul, és az első és a második rend aláveti magát annak a bánásmódnak, amelyet most a magasba emelt harmadik rend régóta elszenvedett. Győzelmét jelzi az is, hogy eldobta a kapát, megölte a madarakat és elkapta a nyulat, amely a központi képen a termését rágcsálta (ez utalás az újonnan megszerzett vadászati jogára is, amelyet korábban a második rendnek tartottak fenn). 
 
 Az öltözékükben és a kellékekben található képi jelzések arról tájékoztatják a nézőt, hogy a forradalom eljövetelének tulajdonítható a szerencse fordulása: mindhárman viselik a trikolort [sárga keretben]. 
Ismeretlen szerző: Az igazság ezúttal a legerősebbek oldalán áll, 1789
 
 
 A kép fő eleme egy gyermekjáték, a libikóka.
 A harmadik rend rajta ülő és álló tagjainak súlyát jelentősen növeli, hogy mindketten fegyvert tartanak a kezükben.
 
 
 
 
 
Azonosítsa a leírásban szereplő részleteket a kép megfelelő elemeivel!
Ismeretlen szerző: Reveil du Tiers État (A harmadik rend ébredése), kézzel színezett metszet, 1789. 
 

 Szöveg alul: „Te jó ég, ideje volt már felébrednem, mert bilincseim túl régóta ringattak e rémálomba.”  

1
2
3
4
5
6
Az ébredező harmadik rendtől....
A háttérben a megrohamozott Bastille
a nemesség ....
A tömeg felett az ostrom alatt levágott fejek láthatók
és a papság sokkos állapotba került.
A félelem oka, hogy a harmadik rend fegyvert ragad.

 
 A francia társadalom és annak problémái már a 18. század óta a metszetkészítők kedves témáit jelentették. A metszetek készítésének idején a művészek a forradalmi Franciaországban a rendek közötti változó viszonyok ábrázolásának is keresték a módját, és a zene, az ételek, a tánc és a gyermekjátékok által nyújtott metaforákat használták az alapvetően elvont eszmék megjelenítéséhez. A szerzők általában névtelenek, a nyomatok többnyire gyenge minőségűek, olcsó tömegtermékek.
 
Ismeretlen szerző: A három rend egysége, 1789
  Ez a metszet valójában három, 1789 nyarán külön-külön készült metszet kombinációja, amelyek a Bastille ledöntését és az augusztus 4-i éjszaka törvényhozási eseményeit követően a franciaországi politikai és társadalmi rend megdöntését ünneplik. Valószínűnek tűnik, hogy a kiadó általi egymás mellé helyezésük nem azért történt, mert eredendően összetartoznak (a középső és a jobb oldali kép párt alkot ugyan, de a baloldali nem illeszkedik hozzájuk).
 
 A bal oldali kép La Paix et la Concorde font la Prosperite des empires (Béke és harmónia virágoztatja a birodalmat), a három rend közötti egyenlőséget ábrázolja. Mindegyikük túllép előítéletein és kiváltságain (a lábuk alatt lévő papírokra írva), hogy egyetlen egységben egyesüljenek. A fejük fölötti felirat egyszerűen így szól: "Réunion des trois ordres" ("A három rend egyesülése").
 
 Montázsuk inkább abból eredhet, hogy a kiadó hitt ilyen formátumban történő eladhatóságukban: a korban az ilyen típusú képek rendkívül népszerűek voltak. A színezés meglehetősen durván kivitelezett, ami arra utal, hogy a nyomatot tömeggyártásra és szerény áron történő terjesztésre szánták. Az egyes jelenetekben ábrázolt alakok a három rend megtestesítői. Az első rend (a papság) papi reverendájáról [1], a második rend (a nemesség) kardjáról és elegáns öltözékéről [2], a harmadik rend (lényegében mindenki más) pedig szerény ruhájáról és a földművelő szerszámokról ismerhető fel [3]. 
 
A központi képen „A faut esperer qu ca finira ben tot” (Remélem, hogy hamarosan vége lesz) a metsző az ancien régime egyenlőtlenségeinek allegorizálására egy, a Brueghel gyermekjátékain is szereplő, „lovaglós” játékot választott, a harmadik rendet képviselő karaktert - egy parasztot - ábrázolva, aki munkájával egyedül tartja el a többieket. 
A paraszt a teher súlya alatt meggörnyedt, kapája [a] támasztékként is szolgál, termését nyulak [b]és madarak [c] dézsmálják.
 
  A jobb oldali képen „J savait ben qu'jaurions not tour” (Tudtam, hogy hamarosan sorra kerülünk) azt látjuk, hogy a kocka megfordul, és az első és a második rend aláveti magát annak a bánásmódnak, amelyet most a magasba emelt harmadik rend régóta elszenvedett. Győzelmét jelzi az is, hogy eldobta a kapát, megölte a madarakat és elkapta a nyulat, amely a központi képen a termését rágcsálta (ez utalás az újonnan megszerzett vadászati jogára is, amelyet korábban a második rendnek tartottak fenn). 
 
 Az öltözékükben és a kellékekben található képi jelzések arról tájékoztatják a nézőt, hogy a forradalom eljövetelének tulajdonítható a szerencse fordulása: mindhárman viselik a trikolort [sárga keretben]. 
Ismeretlen szerző: Az igazság ezúttal a legerősebbek oldalán áll, 1789
 
 
 A kép fő eleme egy gyermekjáték, a libikóka.
 A harmadik rend rajta ülő és álló tagjainak súlyát jelentősen növeli, hogy mindketten fegyvert tartanak a kezükben.
 
 
 
 
 
Azonosítsa a leírásban szereplő részleteket a kép megfelelő elemeivel!
 A képen az előzőekben látott motívumokat, mozzanatokat a szöveg alapján azonosítsuk!
 

 Laurent Midart: A svájciak ébredése, Svájc, 1800 körül

 A francia szöveg így szól: „Győzelmei után a svájci olyan sokáig pihent a babérjain [1], hogy elaludt. Alvása alatt fegyverei megromlottak [2] és ereje elfogyott. De a (francia) kakas [3] hívása felébresztette, a nap megtisztítja [4], és a szabadság új fegyvereket ad neki [5], amelyekkel megmutatja a világnak, hogy még mindig rendelkezik ősei erényeivel és vitézségével [6]. (Laurent Midart, Soleure (Solothurn) polgára a Helvet Köztársaság Végrehajtó Igazgatóságának ajánlotta).” 
 
 A terjeszkedő forradalmi Franciaország által létrehozott Helvét Köztársaságot propagáló plakát a „forradalom exportjához” hasonló, jól bevált kliséket alkalmaz, mint a harmadik rend ébredését ábrázoló elődje. 

1
2
3
4
5
6
....még mindig rendelkezik ősei erényeivel és vitézségével ....
De a (francia) kakas hívása felébresztette.....
a nap megtisztítja ....
Alvása alatt fegyverei megromlottak .....
és a szabadság új fegyvereket ad neki ...
Győzelmei után a svájci olyan sokáig pihent a babérjain...

 
 A francia társadalom és annak problémái már a 18. század óta a metszetkészítők kedves témáit jelentették. A metszetek készítésének idején a művészek a forradalmi Franciaországban a rendek közötti változó viszonyok ábrázolásának is keresték a módját, és a zene, az ételek, a tánc és a gyermekjátékok által nyújtott metaforákat használták az alapvetően elvont eszmék megjelenítéséhez. A szerzők általában névtelenek, a nyomatok többnyire gyenge minőségűek, olcsó tömegtermékek.
 
Ismeretlen szerző: A három rend egysége, 1789
  Ez a metszet valójában három, 1789 nyarán külön-külön készült metszet kombinációja, amelyek a Bastille ledöntését és az augusztus 4-i éjszaka törvényhozási eseményeit követően a franciaországi politikai és társadalmi rend megdöntését ünneplik. Valószínűnek tűnik, hogy a kiadó általi egymás mellé helyezésük nem azért történt, mert eredendően összetartoznak (a középső és a jobb oldali kép párt alkot ugyan, de a baloldali nem illeszkedik hozzájuk).
 
 A bal oldali kép La Paix et la Concorde font la Prosperite des empires (Béke és harmónia virágoztatja a birodalmat), a három rend közötti egyenlőséget ábrázolja. Mindegyikük túllép előítéletein és kiváltságain (a lábuk alatt lévő papírokra írva), hogy egyetlen egységben egyesüljenek. A fejük fölötti felirat egyszerűen így szól: "Réunion des trois ordres" ("A három rend egyesülése").
 
 Montázsuk inkább abból eredhet, hogy a kiadó hitt ilyen formátumban történő eladhatóságukban: a korban az ilyen típusú képek rendkívül népszerűek voltak. A színezés meglehetősen durván kivitelezett, ami arra utal, hogy a nyomatot tömeggyártásra és szerény áron történő terjesztésre szánták. Az egyes jelenetekben ábrázolt alakok a három rend megtestesítői. Az első rend (a papság) papi reverendájáról [1], a második rend (a nemesség) kardjáról és elegáns öltözékéről [2], a harmadik rend (lényegében mindenki más) pedig szerény ruhájáról és a földművelő szerszámokról ismerhető fel [3]. 
 
A központi képen „A faut esperer qu ca finira ben tot” (Remélem, hogy hamarosan vége lesz) a metsző az ancien régime egyenlőtlenségeinek allegorizálására egy, a Brueghel gyermekjátékain is szereplő, „lovaglós” játékot választott, a harmadik rendet képviselő karaktert - egy parasztot - ábrázolva, aki munkájával egyedül tartja el a többieket. 
A paraszt a teher súlya alatt meggörnyedt, kapája [a] támasztékként is szolgál, termését nyulak [b]és madarak [c] dézsmálják.
 
  A jobb oldali képen „J savait ben qu'jaurions not tour” (Tudtam, hogy hamarosan sorra kerülünk) azt látjuk, hogy a kocka megfordul, és az első és a második rend aláveti magát annak a bánásmódnak, amelyet most a magasba emelt harmadik rend régóta elszenvedett. Győzelmét jelzi az is, hogy eldobta a kapát, megölte a madarakat és elkapta a nyulat, amely a központi képen a termését rágcsálta (ez utalás az újonnan megszerzett vadászati jogára is, amelyet korábban a második rendnek tartottak fenn). 
 
 Az öltözékükben és a kellékekben található képi jelzések arról tájékoztatják a nézőt, hogy a forradalom eljövetelének tulajdonítható a szerencse fordulása: mindhárman viselik a trikolort [sárga keretben]. 
Ismeretlen szerző: Az igazság ezúttal a legerősebbek oldalán áll, 1789
 
 
 A kép fő eleme egy gyermekjáték, a libikóka.
 A harmadik rend rajta ülő és álló tagjainak súlyát jelentősen növeli, hogy mindketten fegyvert tartanak a kezükben.
 
 
 
 
 
A három rendet ábrázoló képek megtekintése után válassza ki a helyes állításokat!
 
 A baloldali kép felirata: "Nihil aliud in nobis" "A hatalmon kívül nincs más."